Lex Futballhuligán – veszélyben az alapjogok

A köztársasági elnök előtt a szurkolói körök felháborodását kiváltó biometrikus adatok kezelését lehetővé tevő sporttörvény-módosítás, amely nagy valószínűséggel sértheti a személyes adatok kezelésének szabályait.

Személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Mégpedig csak olyan személyes adat, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen és a cél elérésére alkalmas, olvasható az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben [4. § (1) és (2) bekezdés]. Majd hozzáteszi: a személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető.

A T/156. számon, képviselői önálló indítványként előterjesztett sporttörvény módosításhoz fűzött indoklásban az előterjesztő kifejti, hogy a kulturált, családbarát szurkolási formák érvényesülése és a rendbontó, hangulatromboló magatartási cselekmények visszaszorítása érdekében szükségessé vált a jelenlegi szabályozási rendszer módosítása. A módosítás ezért azt a célt tűzi ki, hogy а sportesemény szervezők а modern technológia segítségével már beléptetésnél kiszűrhessék azokat, akik korábbi rendzavarásukkal veszélyeztették а fair plау szellemét а lelátókon.

ferencvaros-szurkolok(650x433)

Ennek elérése érdekében már eddig is alkalmazott volt a névre szóló belépőjegy és bérlet, amelyen a belépésre jogosult személy nevét, születési helyét és idejét, valamint lakcímét a jegyvásárláskor feltüntették. Sportszervezet esetén pedig lehetőség volt klubkártya (személyazonosításra alkalmas, kedvezményekre jogosító kártya) alkalmazására is.

A javaslat túlnyúl a jelenlegi kereteken. Előírja, hogy amennyiben а szervező klubkártya előírását is kötelezővé teszi, annak kiadását innentől kezdve csak fényképpel ellátott formában teheti meg, nem elegendő pusztán a személyazonosításra alkalmas adatok feltüntetése (eddig is volt már olyan klub, amelyik a jegy vásárlásához fényképes szurkolói kártya kiváltását írta elő). Ezen túl, mivel meglátása szerint bizonyos technológiák segítségével kiszűrhető, hogy а korábban rendbontást elkövető személyek más személyazonosságával belépjenek а stadionokba, lehetővé kívánja tenni, hogy а sportesemény szervezője а klubkártya kiváltásának előírása mellett, а személy képmásából, íriszképéből vagy vénalenyomatából generált, vissza nem fejthető, titkosított, algoritmizált alfanumerikus kódot (HASH-kód) kezelhessen. Ez utóbbi rendelkezéssel teremtené meg a személyes adat kezeléséhez szükséges felhatalmazást, ugyanis személyes adat csak akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény közérdeken alapuló célból elrendeli.

A jövőben a belépőjegy vagy a bérlet birtokosának személyazonosságát úgy ellenőriznék, hogy:

  1. a személyazonosság igazolására alkalmas igazolványban szereplő személyes adatait egybevetik a belépőjegy vagy a bérlet birtokosának klubkártyájához tartozó személyes adatokkal,
  2. rögzítik a belépőjegy vagy a bérlet birtokosának biometrikus adatát, abból HASH-kódot képeznek (mondjuk retinaszkenner, ujj- vagy tenyérlenyomat olvasó) és azt összevetik a klubkártya tulajdonosának a szervező által nyilvántartott HASH-kódjával.

 fujitsu-biometria-azonositas-bitport-hu

Ha ezek az adatok nem egyeznek meg, a belépést meg kell tagadni.

Tényleg elengedhetetlen az adatkezelés céljának megvalósulásához a személyes adat ilyen mértékű kezelése? Többen ebben a szurkolók rabosítását látják, mások úgy vélekednek, hogy ez az intézkedés nyilvánvalóan szükségtelen a stadionok rendjének biztosításához, így a törvényjavaslat vonatkozó rendelkezései durván sértik a személyes adatok kezelésének alapelveit. Hozzáteszik, hogy a törvényjavaslat semmiféle szempontot nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy milyen esetben dönthet úgy a szervező, hogy biometrikus adatot rögzít a klubkártyába, ezért reális esélyt látnak arra, hogy a rendkívül költséges szervezői döntésnek a békés magyar szurkolók esnek majd áldozatul.

Alapjogi szempontból elmondható, hogy a személyes adatok kezelésének törvényi előírása a személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos jog korlátozását jelenti. Az alapjogok korlátozásra pedig csak akkor van alkotmányos lehetőség, ha az megfelel az Alkotmánybíróság által is alkalmazott szükségességi-arányossági tesztnek. Ezen a ponton érdemes idézni az alapjog-korlátozás terén a dogmatikai alapokat megteremtő 30/1992. (V. 26.) AB határozat megállapításaihoz:

Az állam akkor nyúlhat az alapjog korlátozásának eszközéhez, ha másik alapvető jog és szabadság védelme vagy érvényesülése, illetve egyéb alkotmányos érték védelme más módon nem érhető el. Az alapjog korlátozásának alkotmányosságához tehát önmagában nem elegendő, hogy az másik alapjog vagy szabadság védelme vagy egyéb alkotmányos cél érdekében történik, hanem szükséges, hogy megfeleljen az arányosság követelményeinek: az elérni kívánt cél fontossága és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlya megfelelő arányban legyen egymással. A törvényhozó a korlátozás során köteles az adott cél elérésére alkalmas legenyhébb eszközt alkalmazni. Alkotmányellenes a jog tartalmának korlátozása, ha az kényszerítő ok nélkül, önkényesen történik, vagy ha a korlátozás súlya az elérni kívánt célhoz képest aránytalan.”

Miért is korlátoznak tehát alapjogot? Hogy a szurkolók ne beszéljenek csúnyán? Hogy ne rongáljanak berendezést a stadionban? Mindegyik fontos, ahogy az is, hogy ne csak a pályán, hanem a lelátókon is megvalósuljon a fair play szelleme. A lelátó nem adhat okot, sem jogot a rongálásra, testi sértésekre, etnikai vagy társadalmi csoportok szidalmazására, szélsőséges propaganda terjesztésére. De vajon a rendfenntartás tehetetlenségét valóban alapjog-korlátozással kell pótolni?

p18os6pu4mohpl05d6ple11n1ug

A képek forrása:

http://sport.hir24.hu/Root/Shared/Pictures/2013/09/23/ferencvaros-szurkolok%28650×433%29.jpg

http://ujpestfc.hu/galeriak/lista/2014/1/12/page:1

http://ultrasliberi.hu/wp-content/uploads/2013/08/belepteto-05-aj-600×400.jpg

http://bitport.hu/images/1106/fujitsu-biometria-azonositas-bitport-hu.jpg

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.