Libra – pénzügyi szabadság, vagy financiális disztópia

E cikk a Bird & Bird és az Arsboni által meghirdetett 2019. évi Cikkíró Pályázat keretében született.
Szerző: Varga Sébastien Szabolcs

A Facebook nevével fémjelzett, új blokklánc alapú virtuális valuta bevezetése kapcsán felmerülő kérdések

Mark Zuckerberg 2019. június 18. napján a Facebook-on közzétett posztjában jelentette be egy új valuta bevezetése tervét. Az azóta eltelt idő alatt megannyi hírportál foglalkozott a kérdéssel, rengeteg blogbejegyzés született, és az állami szervek is aktivizálták szabályozó gépezetüket.

Mi is az a libra, egy újabb bitcoin, vagy a jövő fizetőeszköze? A közösségi hálón keresztül lehet majd vásárolni, pénzt utalni, esetleg hitelt felvenni vagy kölcsönözni? Létre fog jönni az online tér tranzakcióit lebonyolító Bank of Facebook? Milyen szabályok szerint fog működni a rendszer? És mi a helyzet a rendszer által tárolt óriási adathalmazzal? Mi a garancia arra, hogy a közösségi hálón és a fizetési rendszeren felhalmozódó adatok alapján, a személyes és pénzügyi szokások monitorozásával nem következik be a felhasználók profilozása? És mit szólnak ehhez a kormányzatok és a klasszikus hitelintézetek képviselői?

Mi is az a libra?

A 2020. év első felében bevezetni tervezett fizetőeszköz a római eredetű súlymértékről kapta a nevét. Az új kryptopénz megálmodói szerint, a libra célja egy olyan stabil és biztonságos, nyílt blokklánc technológián alapuló valuta megteremtése, amelynek értékállóságát a fedezetként szolgáló valós eszközök garantálják. A tervek szerint a független szervezet irányítása alatt működő fizetési rendszer mindenki számára elérhető, a jelenlegieknél jobb és olcsóbb pénzügyi szolgáltatást nyújtana.

Kutatás a jogi munkaerőpiacról

A kitöltők között a nyertes választása szerint kisorsolunk 4 db Szigetjegyet, egy 75.000 Ft-os IKEA utalványt vagy egy 75.000 Ft-os Repjegy.hu utalványt!

A bitcioin és a libra között a fő hasonlóság, hogy mindegyik blokklánc technológián alapuló elektronikus fizetési eszköz. A libra koncepciója azonban jóval összetettebb az eddigi kryptopénzekénél. Az új fizetőeszköz lényegében a stablecoin egy továbbfejlesztett verziója. A stablecion olyan virtuális valuta, amely mögött valamilyen fedezet áll, és ez által az extrém árfolyam ingadozások, azaz a volatilitás veszélye mérsékelhetővé válik. Fedezetként szolgálhat például valamely nemesfém, egy állam törvényes fizetőeszköze, bizonyos technológia vagy akár ingatlan is. Lényegében bármi, ami viszonylag stabil értékkel, és megfelelő likviditással rendelkezik.

A bitcion mögött lényegében nem áll semmiféle fedezet, árfolyamát leegyszerűsítve a piaci szereplők döntései, a valuta elfogadhatósága, valamint maga a technológia határozza meg. A libra ezzel szemben olyan fedezettel rendelkező virtuális valuta, amelynek stabilitását az eddigieknél jóval összetettebb fedezeti koncepció nyújtja.  Lényege abban áll, hogy a fedezetet nem egy, hanem több biztonságos eszközből álló kosár alkotja, amelyben  banki letétek, magas likviditású rövid lejáratú állampapírok, erős stabilitással rendelkező valuták, úgy mint az amerikai dollár,  a brit font, az euró és a japán jen is helyet kapnak. A diverzifikált eszközök által lehetővé válik a területi fluktuáció minimálisra csökkentése, és így a lehető legmagasabb fokú stabilitás elérése.

Szemben a bitcoinnal, a felhasználók nem bányászhatnak újabb érméket, arra kizárólag a kibocsátó lesz jogosult, ugyanez vonatkozik a bevonásra is, ebben a kontextusban a kibocsátó lényegében virtuális jegybankként viselkedne.

A jelenlegi elképzelések szerint a pénzügyi műveletek a Calibra névre hallgató virtuális pénztárcán keresztül valósíthatóak majd meg, amelyet többek között a tervek szerint a Messengerből is elérhetünk majd, de akár a WhatsApp -on, vagy egyéb applikáción keresztül is hozzáférhető lesz.

Bank of Facebook?

Mark Zuckerberg szinte az egész világ közösségeit átszövő médiabirodalma sokkal inkább tekinthető a nagyszabású terv zászlóhordozójának, mintsem magányos úttörőjének. Ugyanis a Facebook -on kívül még számos tekintélyes technológiai mogul is felsorakozik a pénzügyi rendszer forradalmasításának küldetése érdekében.

A librát a Svájci székhelyű Libra Association bocsátja majd ki, amelynek alapító tagjai között a Facebookon kívül megtalálható a PayPal, az Ebay, a Spotify, az Uber, a Lyft, valamint a Visa és a Mastercard is, hogy csak a legismertebbeket említsük. A jelenleg huszonnyolc tagot számláló szervezet távlati elképzelései szerint további földrajzilag egymástól elkülönülő szervezeteket kíván a Libra Association égisze alá bevonni. A tagok számát száz körülire duzzasztanák, amely törekvés a virtuális valuta elfogadhatóságát, ez által érvényességét is nagymértékben növelné.

A genfi központú szervezet nemrégiben közzétett Fehér Könyvében határozza meg célját és működésének alapvető szabályait. A dokumentum első sorai küldetésként egy mindenki számára elérhető, költséghatékony pénzügyi rendszer, és értéktartó valuta megteremtését fogalmazza meg.

Az alapítók cyberpunk víziója szerint a fizetési rendszer privatizálásával nem csupán egy decentralizált, stabil virtuális pénz segíthető világra, hanem az okosszerződés platform révén a felelős pénzügyi innováció is megvalósulhat, amely által a felhasználók a pénzük feletti rendelkezés jogát szabadon gyakorolhatnák.

Milyen szabályok szerint fog működni?

Tekintetbe véve, hogy a Libra Association székhelye Genfben található, tevékenységének felügyeletét a pénzügyi szabályozásért felelős Swiss Financial Markets Supervisory Authority (FINMA) látja el. A bankrendszeréről és a banki titkok diszkrét kezeléséről híres Svájc élen jár a virtuális pénzeszközök alkalmazása terén is. Az elmúlt két év során jelentősen megnőtt az alpesi országban bejegyzett blokklánc technológián alapuló cégek létszáma, a tendenciát a Svájci Bankok Egyesülete (SBA) is szívesen fogadta, valamint előrevetítette a régió pénzügyi-technológiai fellegvárrá való fejlődését.

Svájci pénzügyi szolgáltató szervezetként a Libra Association alapítása a svájci jog szerint történt, független, non-profit szervezetként került nyilvántartásba vételre. A szervezet operatív döntéshozó testülete a Libra Association Council. A felhasználók által megvásárolt virtuális érmék visszaváltását a Libra Reserve nevezetű szerv hivatott garantálni.

A szervezet a döntéseit egyszerű, illetőleg technikai, és kiemelt kérdéskörökben minősített többséggel hozza meg. Így például a valuta visszavásárlásáról rendelkező szabályzat módosítására kizárólag az összes tag több mint felének szavazatával kerülhet sor. A demokratikus működés megteremtése érdekében fontos alapelv, hogy egy tag csak egy szavazattal rendelkezhet. A nyilvánosság felé intézett kommunikációban a vezetőség különös figyelmet szentel a szervezet demokratikus és közhasznú jellegének hangsúlyozására.

A pénzmosás, és a terrorizmus finanszírozása elleni óvintézkedések és az adatok védelme.

Még a blokklánc alapú virtuális valuták legelfogultabb támogatói is egyetértenek a kritikusokkal abban, hogy a pénzügyek szabadsága nagymértékben magában hordozza egyes bűncselekményi körök elkövetésének veszélyét. A jogsértések elkerülése érdekében a FINMA hangsúlyozza a pénzmosás és terrorizmus elleni szabályok kiemelt jelentőségét. A svájci szabályozó hatóság a fizetési rendszerek törvényességének biztosítása érdekében olyan önszabályozó rendszert működtet, amely az átvilágítási mechanizmusok révén biztosítja tagjai számára az átlátható és biztonságos működés feltételeit.

A Libra Association a svájci pénzmosás elleni törvény (Anti-Money Laundering Act) tárgyi hatály alá tartozik. A rendeltet értelmében, minden tranzakció során igazolnia szükséges az ügyfél személyét, a gyanús ügyletekről minden esetben jelentést kell készítenie, valamint külön adatgyűjtést is köteles végezni, amely tartalmazza a benyújtott jelentéssel kapcsolatos összes dokumentációt. A tárolt adatokat öt év elteltével meg kell semmisíteni. A szervezet a tranzakciók ellenőrzésének kibővítése, és legális működésének igazolása érdekében regisztrálni kíván az USA gazdasági bűncselekmények ellenőrzését végző szervezeténél is.

A Facebook nyilatkozatában biztosított mindenkit arról, hogy a közösségi portál által kezelt adatok a pénzügyi tranzakciók során keletkezőktől elkülönülten kerülnek tárolásra. Azonban arra továbbra sem derült fény, hogy konkrétan ezt milyen módszerekkel kívánják megvalósítani.

Bevett gyakorlat, hogy az adatokat álnéven, titkosított formában tárolják. Azonban az is ismert, hogy azok a technológiai vállalatok, amelyek közreműködnek a libra bevezetésében rendelkeznek olyan, a hatóságok által is alkalmazott technológiával, amely segítségével az adatok titkosítása feloldható.

 Az alapítók igyekeznek meggyőzni a nyilvánosságot az adatbiztonság garantálásáról. Nyilatkozatuk szerint a calibra fiók adatait nem lehet majd felhasználni a vásárlási szokások naplózására, és az alapján az egyes profilokhoz igazodó termékcsoportok célzott marketingjére.

Miként reagálnak a különböző nemzeti kormányok a nagyszabású elképzelésre?

Az új virtuális valuta a legerősebb ellenérzést talán az Amerikai Egyesült Államok Kormányánál váltotta ki. Donald Trump éles hangvételű tweetjében kijelentette, hogy egyetlen igazi valuta létezik az USA-ban, és az a dollár, amely erősebb, mint valaha. A pénzügyi világot átszövő kriptovalutáról fantáziálóknak pedig azt üzente, hogy ha bankot akarnak alapítani, akkor azt csak a vonatkozó szabályok szerint tehetik meg, minden más megoldás teljes mértékben jogtalan.

2019. július 15. napján a demokrata párt kezdeményezése alapján került benyújtásra az amerikai törvényhozás elé a „Kepp Big Tech Out Of Finance Act”. A javaslat lényegében az online platformokat működtető nagy technológiai társaságok számára megtiltaná, hogy digitális fizetési platformot hozzanak létre, illetőleg online piacot működtessenek, vagy kezeljenek.

Maxine Watwers a törvényjavaslat kapcsán kifejezésre juttatta aggodalmait. Véleménye szerint elfogadhatatlan, hogy a nagy technológiai cégek pénzügyi intézetekké váljanak.

A javaslat megfogalmazásában a pénzügyi tevékenységet az un. „large platform utility” besorolású cégek vonatkozásában tiltaná meg, amely alatt olyan vállalkozások értendőek, amelyek éves jövedelme legalább 25 000 000 000 dollár, és  bevételüket főként olyan online platform működtetéséből szerzik, amely a felhasználók összeköttetésén alapszik. A javaslat értelmében ezek a vállalkozások nem szerezhetnének banki részesedést, nem gyűjthetnének banki betéte, valamint tőzsdét sem működtethetnének.

A várakozások a lapján a republikánusok vélhetően a javaslat ellen fognak szavazni, azonban jelenleg vannak olyan képviselők a párton belül is, akik feltételezhetően támogatni fogják a kezdeményezést.

Az előterjesztés kapcsán a szenátus bizottsága meghallgatta a libra projekt vezetőjét, David Marcust, aki a Facebook alelnöke és a kryptovaluta virtuális pénztárcáját fejlesztő Calibra cég feje. Marcus igyekezett eloszlatni a felmerült aggályokat és tisztázni a kevésbé egzakt részleteket.

Kifejtette, hogy a Libra Association együttműködni törekszik a politikai döntéshozókkal és a szabályozó szervekkel egy biztonságos, átlátható és felhasználóbarát fizetési rendszer megalkotása érdekében, továbbá igyekszik minden elfogadható jogi feltételnek megfelelni. Ugyanakkor meglátása szerint a digitális eszközök szabályozása lassan kezd kilépni a klasszikus szabályozási keretből.

A libra fejlesztői felismerték a blokklánc technológiában rejlő kivételes lehetőségeket, amelyeket a törvényeknek megfelelő módon kívánnak kiaknázni.

 Egy mindenki számára elfogadható, koherens szabályozás megalkotása, valamint a technológia vívmányok és a jogi környezet összehangolása mindenki a piaci szereplők és a kormányzatok közös érdeke. A szektor regulációjának igényére utal a Treasury Departement amerikai kormányügynökség jelentése is, amely kiemeli a digitális fizetési módok gazdaságban betöltött szerepét, továbbá előirányozza az amerikai pénzügyi rendszerbe való integrálását.

A francia politikusok többsége nem tartja elfogadhatónak azt a koncepciót, hogy egy jegybanki rendszeren kívüli globális valuta jelenjen meg a piacon. A francia pénzügyminiszter Bruno Le Marie véleménye szerint az államként viselkedő technológiai óriáscégek önkényes pénzkibocsátási törekvése ellenkezik a demokrácia alapvető szabályaival, szerinte nem szabad hagyni, hogy a libra önálló fizetőeszközzé váljon.

A július 18. napján tartott G7 ülésén a tagországok központi bankjainak a képviselői egyöntetűen egyetértettek abban, hogy alapos előkészületekre, és további garanciákra van még szükség ahhoz, hogy a libra, mint globális fizetőeszköz elismerhetővé váljon. Megállapodás született, azt illetően, hogy a librának meg kell felelnie a  pénzügyi szabályozás legmagasabb szintű előírásainak, különös tekintettel a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem vonatkozó előírásaira. Továbbá annak megakadályozása, hogy az új virtuális fizetőeszköz aláássa a pénzügyi rendszer stabilitását, vagy fogyasztói érdekeket sértsen. A kormányok feladata a szabályozás hézagainak kitöltése, és a monetáris szuverenitás sértetlenségének garantálása.

A technológiai újítások térnyerésének gátat szabni ugyan nem lehet, azonban az innováció megvalósulását olyan szabályoknak kell megfelelő útra terelnie, amely felelősséget képes vállalni a jövőért.

Források:

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

MEGOSZTÁS