Lőfegyvert otthon műanyagból?

Az alábbi cikk az Arsboni, a Bird & Bird és a Wolters Kluwer 2018-as Cikkíró Pályázatára készült írás szerkesztett változata.

Az első 3D nyomtatott műanyag fegyver története az Amerikai Egyesült Államokból

Igen, lehetséges! Nem kell hozzá más, mint egy 3D nyomtató, ABS műanyag, no és persze az elkészítéshez nélkülözhetetlen CAD fájlok. De vajon megéri vállalni a több éves szabadságvesztés kockázatát?

1. A Liberator

2012 augusztusában történt, hogy a Texas Egyetem egy joghallgatója, Cody Wilson és baráti társasága megalapították a Defense Distributed nevű vállalkozást.

Nem kisebb célt tűztek ki maguk elé, mint egy működőképes lőfegyver megalkotását 3D nyomtatóval mindössze 20 000 dollárból, és e fegyver digitális fájljainak közzétételét az interneten. Az elkészítéssel azt kívánták demonstrálni, hogy egyrészt lehetséges otthon ilyet alkotni, másrészt a fájlok megosztásának célja az volt, hogy az Amerikai Egyesült Államok állampolgárainak szélesebb rétege jusson olyan önvédelmi eszközhöz, ami a második alkotmánykiegészítés alapján megilleti őket.

Wilsonék ötlete ugyan megvolt, de egy lyukas garas sem csörgött a zsebeikben, így hát adománygyűjtésbe kezdtek az Indiegogo weboldalon. Érkeztek is szép számmal adományok, azonban az Indiegogo egyszer csak letörölte oldaláról a projektet, és az addig befolyt összeget visszautalták az adományozóknak, mivel ez a kezdeményezés sértette az Általános Szerződési Feltételeiket, mely szerint nem engedélyezik lőszerek, lőfegyverek, fegyveralkatrészek értékesítését. Ám a Defense Distributed nem adta fel, és saját weboldalán folytatta az adománygyűjtést. Rövid időn belül össze is jött a szükséges összeg, és 2013 májusában sikeresen elkészítették a .380 ACP lőszer kilövésére alkalmas egylövetű pisztolyt, a Liberatort. Mindehhez egy 8000$-os 3D nyomtatót használtak, és szinte teljesen műanyagból készítették. Csupán az ütőszeg fém, és egy 6 unciás acélkocka, mely a fegyver működését nem befolyásolja, pusztán azért került bele, hogy megfeleljen az 1988-as Undetectable Firearm Act előírásainak, így azt a fémdetektorok képesek kimutatni.

Jogász vagyok, mi közöm nekem a szoftverekhez?

Szerintünk nagyon is sok! Az elektronikus eljárások terjedése csak egy dolog, de azt tudtad, hogy ma már egyre több iroda használ a teljesítmény mérésére is szoftvereket? Vajon hogyan állapítja meg egy ilyen program, hogy milyen ügyvédjelölt vagy? És miben tud segíteni a saját irodád hatékonyabbá tételéhez?
A jövő jogászainak ajánljuk az eddigi egyik legérdekesebbnek ígérkező témánkat!

Az interneten fellelhető számos videó, melyben az említett fegyvert, vagy annak egy változatát tesztelik, és egyben bizonyítják, hogy nagyon is működik a szerkezet, kibírja a lövés erejéből fakadó nyomást és hőt. Sőt, olyannyira működik, hogy

az amerikai fegyverhivatal (Bureau of Alcohol, Tobacco, Firearms and Explosives) kimutatta, hogy halálos lövést is képes leadni.

2. Fegyverviselés az Amerikai Egyesült Államokban

Az USA-ban igen eltérően alakultak a fegyverviselési szabályok, mint Európa országainak nagy részében. Az 1791-ben elfogadott második alkotmánykiegészítés értelmében az amerikai állampolgárok fegyverviseléshez való jogát nem lehet csorbítani. E kiegészítés elfogadásához olyan történelmi okok vezettek, mint pl. a függetlenségi háború, vagy az indiánokkal szembeni védekezés szükséglete.

A nagy területen, egymástól távol élő embereknek szükséges volt biztosítani az önvédelem lehetőségét, és a korabeli hadsereg is milíciaként szerveződött.

Európában Svájc hadereje hasonlít ehhez a leginkább, amely a mai napig milíciaként szerveződik és a sorköteles tartalékos állománytól legalább 30 éves korig megkövetelik, hogy otthon tartsa lőfegyverét az esetleges támadások miatt szükséges ellenállás reakcióidejének minimalizálása érdekében. Az Egyesült Államokban jelenleg de facto nincs sorkötelezettség, de így is aránylag az amerikai állampolgárok birtokában van a Föld polgári tulajdonban lévő fegyverkészletének 35-50%-a. 2008-ban a District of Columbia v. Heller esetben született az első olyan legfelsőbb bírósági ítélet, melyben egyértelműen kiterjesztően értelmezik az alkotmány második kiegészítését, és megállapítják, hogy a fegyverbirtoklás alkotmányos alapjog. Azonban figyelembe véve a napjainkban oly gyakori iskolai, vagy egyéb lövöldözéseket, nem csoda, hogy sokan szigorítanák a fegyvertartás szabályait.

A tengerentúli államban nem tiltják, hogy az ember otthon magának, saját felhasználásra készítsen lőfegyvert, de az elég körülményes dolog. Így alappal feltételezheti a jogalkotó, hogy az állampolgárok hivatalos úton vásárolnak fegyvert, egy regisztrált szövetségi lőfegyver engedéllyel rendelkező személytől, aki a vásárlót köteles az ún. NICS (National Instant Criminal Background Check System) ellenőrzés alá vetni, hogy megbizonyosodjon annak büntetlen előéletéről, és hogy semmilyen fegyverbirtoklási tilalom nincs ellene. Így típustól függően 18 vagy 21 éves kortól bárki vásárolhat fegyvert, aki megfelel a kritériumoknak. Persze az 1934-ben megalkotott National Firearm Act hatálya alá eső gépfegyverekre, rövid csövű puskákra vagy akár az esernyőbe rejtett fegyverekre szigorúbb szabályok vonatkoznak. Azonban figyelembe véve, hogy a ma gyártott gépfegyverek jó részének tokszerkezete műanyagból készül, és még sok más fegyveralkatrész is, nem nehéz levonni azt a konzekvenciát, hogy a 3D nyomtatás jelentősen megkönnyítheti a magánemberek dolgát, hogy elkészítsék saját pisztolyukat, és így elkerüljék az állami ellenőrzést.

3. Az állam aggályai

Wilsonék nem sértettek semmilyen jogszabályt, amikor elkészítették a Liberatort, azonban amikor a pisztoly, és egyéb fegyveralkatrészek elkészítésének alapjául szolgáló CAD fájlokat közzétették az interneten, kaptak egy levelet az Egyesült Államok Külügyminisztériumának illetékes szervétől, melyben felhívták a figyelmüket arra, hogy jogszabályt sérthettek.

A CAD fájl voltaképpen egy elektronikus tervrajz az elkészítendő tárgyról. Kezdetben az építészet alkalmazta oly módon, hogy az épület terveit beprogramozták, 3D-s tervrajzokat készítettek, melyekkel a számítógépen be tudták mutatni a készülő épület látványterveit a megrendelőknek, és ezek alapján már a maketteket is „ki lehetett nyomtatni”. Manapság a gyártómérnökök is CAD fájlok felhasználásával készítik el a termékek prototípusait.

Megadják a termék pontos méreteit, így a mélységét, térfogatát stb. majd hasonlóképpen, mint egy hagyományos nyomtató esetében, átküldik a 3D nyomtatónak a fájlt, ami szépen lassan felépíti a tárgyat. Az ilyen CAD fájlok tehát nélkülözhetetlenek a 3D nyomtatók pontos működéséhez. A fájlok megosztását követően néhány nappal,

2013. május 8-án kapott levélben felkérték Wilsonékat e fájlok eltávolítására, és arra, hogy kezdeményezzenek az ITAR (Nemzetközi Fegyverkereskedelmi Rendelet) tárgyi hatályának megállapítására irányuló eljárást,

mert az interneten történt megosztásuk megsérthette e jogszabályt. (E rendelet az amerikai védelmi- és katonai vonatkozású javak, valamint az információ exportját és importját korlátozza, melyek megjelennek az amerikai lőszerlistán, mely lista meglehetősen kiterjedt.).

Az eljárást kezdeményezték, és a fájlokat is készségesen eltávolították, hiszen ha bebizonyosodik, hogy jogsértést valósítottak meg, súlyos büntetéssel nézhettek volna szembe. Ugyanakkor az eljárás eredményére éveket kellett várniuk, miután egy második kérelmet is küldtek, csak 2015 áprilisában érkezett válasz, mely szerint a fájlok az ITAR hatálya alá esnek. 2015. április 29-én a Defense Distributed keresetet nyújtott be a Külügyminisztériummal szemben.

4. A jogeset

(1) A felperes szerint a fájlok nem estek az ITAR hatálya alá. Véleménye szerint a hozzáférhetetlenné tétellel megsértették az amerikai állampolgárok második alkotmánykiegészítés szerinti fegyverviselési jogát, mert így megakadályozták, hogy hozzájussanak e fájlokhoz, és azok alapján készítsenek maguknak önvédelmi fegyvert. A bíróság megállapította, hogy

a Defense Distributed nem jogosult harmadik személyek jogait érintő jogsértésre hivatkozni, a felperesnek saját jogsérelmét kell bizonyítania

,és noha van rá precedens, hogy egy szervezet harmadik személyek jogvédelme érdekében pereskedik, a felperes nem tudta hitelt érdemlően bizonyítani, hogy jogosult lett volna erre.

(2) Másrészt a felperes kijelentette, hogy a Külügyminisztérium ultra vires járt el, mivel a fájlok internetes feltöltése önmagában nem valósít meg exportot, és nem bizonyítható, hogy külföldön letöltötték e fájlokat, még ha lehetséges is. Azonban a bíróság megállapította, hogy ezt a kijelentését semmilyen bizonyítékkal nem támasztotta alá a Defense Distributed, továbbá a védelmi cikkek exportjának korlátozása igenis külügyminisztériumi hatáskörbe tartozik, és ahogyan a felperes alapelveiben korábban olvasható volt, elsődleges célja, hogy „megkönnyítse a globális hozzáférését a fegyverek 3D nyomtatásához kapcsolódó ismereteknek”, az export, mint cél, joggal megállapítható, a Külügyminisztérium hatáskör túllépése azonban nem.

(3) Harmadrészt amellett érvelt a felperes, hogy a CAD fájlok hozzáférhetetlenné tételével megsértették az első alkotmánykiegészítés szerinti szólásszabadsághoz fűződő jogaikat, ugyanis alkotásával az volt a cél, hogy minden amerikai állampolgár lehetőséget kapjon önvédelmi fegyver készítésére és birtoklására.

Kifejező, véleményértékű üzenete, hogy előmozdítsa a második alkotmánykiegészítés szerinti jogok érvényesülését. A felek olyan jogesetekkel igyekeztek alátámasztani álláspontjukat, melyekben többek között precedens született arra, hogy videójátékok és forráskódok is, mint „szólások”, alkotmányos védelemben részesülhetnek, vagy éppen arra, hogy nem. Az alperes az ellen, míg a felperes amellett érvelt, hogy a hivatkozott jogesetek alapján a CAD fájlokat, mint digitális tervrajzokat is megilleti az alkotmányos védelem. Azonban a bíróság némileg megkerülte a kérdést, és azt állapította meg, hogy a felperes nem bizonyította a jogsértést, mivel az interneten kívül is van élet, terjeszthetik a fájlokat nyilvános fórumokon, vagy postára is adhatják azt adathordozókon, természetesen szigorúan elkerülve a nemzetközi terjesztést.

A vázolt felperesi kérelmet a bíróság minden pontban elutasította, melyet a fellebbviteli bíróság, majd 2018. január 8-án a legfelsőbb bírói fórum is megerősített.

Az Amerikai Egyesült Államokban tehát nem csupán olyan büntetőjogi és közigazgatási kérdések merültek fel, hogy a jelenleginél több lőfegyver kerülhet ellenőrizhetetlenül forgalomba, vagy olyan lőfegyverek is forgalomba kerülhetnek, melyeket nem mutat ki egy fémdetektor, de elsődlegesen a CAD fájlok eltávolítása kapcsán alkotmányjogi kérdések is felvetődtek.

5. Lehetőségek Magyarországon

Magyarország alaptörvényének IX. cikk (1) bekezdése védi a véleménynyilvánítás szabadságát. A szólásszabadság nálunk is alkotmányos alapjog, de a fegyverviselés nem. Noha a „a szóbeli, írásos, nyomtatott kifejezések mind-mind ’véleménynek’ […] minősülnek, […] annak minősülhetnek a képek, vagy más vizuálisan érzékelhető tárgyak, ábrázolások, például műalkotások” is, egy fegyver CAD fájlja nem bírhat olyan vélemény értékkel, mint az Egyesült Államokban, de ha mégis kifejez valamilyen véleményt, az alapjogok hierarchiájában a szólásszabadságot megelőzi az élethez és emberi méltósághoz való jog. Tehát emberi életek veszélyeztetése esetén korlátozható, és ha valaki felelőtlenül elkezd otthon gyártott, minőségi ellenőrzések nélkül készült lőfegyverrel rohangálni az utcán, beláthatjuk, hogy annak esetleges használatával veszélyt jelent másokra, de önmagára is.

A fegyverviselésre Magyarországon jóval szigorúbb szabályok vonatkoznak, mint az Amerikai Egyesült Államokban. Elsődlegesen négy jogszabály szabályozza a kérdést, így a 2004. évi XXIV. törvény, a 253/2004. (VIII. 31.) Kormányrendelet és a szakhatósági részletszabályokat megállapító két rendelet, a 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet és az 50/2004. (VIII. 31.) BM rendelet.

A 2004. évi XXIV. törvény szerint lőfegyver „a tűzfegyver, valamint az a légfegyver, amelyből 7,5 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú, szilárd anyagú lövedék lőhető ki” A Liberator a magyar szabályozás szerint egylövetű lőfegyvernek, és a törvény melléklete szerinti „B” kategóriás tűzfegyvernek minősül, ezért megfelel a törvény tárgyi hatályának.

Magyarországon ma lőfegyvert törvényesen megszerezni, tartani, gyártani, forgalmazni, javítani, hatástalanítani, újratölteni csak hatósági engedéllyel lehet. Engedélyt pedig csak olyan személy kaphat, aki teljesítette a jogszabályban meghatározott elméleti és gyakorlati vizsgákat, cselekvőképes, betöltötte a 18. életévét, büntetlen előéletű és megfelel az egyéb részletszabályoknak is.

Amennyiben valaki lőfegyvert akar nyomtatni a 3D nyomtatóján, annak ugyanúgy engedélyt kell kérnie a hatóságoktól, mint bármely más fegyvergyártónak.

Ahhoz, hogy valaki fegyvert gyártson, gyártásra jogosító szakképesítéssel, és tevékenység helye szerint illetékes rendőr-főkapitányság által kiadott engedéllyel kell rendelkeznie. A legyártott lőfegyver pedig, csak a jogszabályban meghatározott egyedi azonosító jellel (gyártási szám) és az alkalmasságát igazoló próbajellel kerülhet kereskedelmi forgalomba, melynek megadását megelőzi egy típusjóváhagyó vagy egyedi vizsgálat a biztonságos működés ellenőrzésének céljából. Az ilyen próbajellel és gyártási számmal ellátott fegyverek, pedig csak olyan személyekhez kerülhetnek, akik a lakóhelyük szerint illetékes rendőr-főkapitányságtól engedélyt kaptak annak birtoklására. A fegyverszerzésre- és tartásra vonatkozó engedély abban az esetben adható meg, ha a kérelmező a jogszabályban előírt egészségügyi alkalmasságát igazolja, a szükséges elméleti és gyakorlati vizsgákat letette és rendelkezik a lőfegyver és a lőszer tárolásának követelményeivel. A lőfegyverekről, azok gyártóinak, forgalmazóinak, és birtokosainak engedélyeiről és azok személyéről a rendőrség vezet nyilvántartást.

E szabályok megszegését a Btk. is honorálja. Azt a személyt, aki engedély nélkül lőfegyvert megszerez, tart, készít, forgalomba hoz stb. a Büntető Törvénykönyv 2-8 évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti lőfegyverrel visszaélés bűntette miatt. Amennyiben valaki egy lőfegyver CAD fájlját azzal a céllal tölti le, hogy 3D nyomtatóval megalkossa azt, lőfegyverrel visszaélés bűncselekmény előkészülete miatt 3 évig terjedő szabadságvesztés lehet a jutalma.

Záró gondolatok

Véleményem szerint a CAD fájlok letöltése önmagában nem feltétlenül alapozza meg a lőfegyverrel visszaélés előkészületét, hiszen abszurd dolog lenne egy olyan fegyver terve miatt megbüntetni valakit, amely a legújabb Call of Duty vagy Battlefield eleme, és csupán a játék fegyverkészletének kiterjesztése miatt töltötte azt le. Ugyanígy lehetséges, hogy

a CAD fájl nyomtatóra töltésével csupán egy játék pisztoly, vagy egy gyűjtői replika készül, mert eleve, és szándékosan nem „működőképes” a terv.

A jogalkalmazók felelőssége eldönteni az egyedi esetek alapján, hogy mely letöltések valósítják meg a bűncselekmény előkészületét, és melyek nem.

A működőképes lőfegyver elkészítése, illetve birtoklása azonban mindenképpen megfelel a lőfegyverrel visszaélés bűntett tényállásának. Noha elvileg az USA-ban nem tiltott otthon fegyvert csinálni, 2013. december 4-én Philadelphia elsőként tiltotta be a 3D nyomtatott lőfegyvereket, majd több város követte példáját. Mindezekből következően a cikk elején feltett kérdésre az én válaszom az, hogy nem éri meg. Persze kérdés, a 3D nyomtatók elterjedésével hogyan lehet majd a jövőben ellenőrizni, hogy ki mit nyomtat otthon?

Források, felhasznált irodalom

Danton Bryans: Unlocked and Loaded: Government Censorship of 3D-Printed Firearms and a Proposal for More Reasonable Regulation of 3D-Printed Goods

Julia Cosans: Between Firearm Regulation and Information Censorship: Analyzing First Amendment Concerns Facing the World’s First 3-D Printed Plastic Gun

Peter Jensen-Haxel: 3D Printers, Obsolete Firearm Supply Controls, and the Right To Build Self-Defense Weapons Under Heller

Joseph Muha: 3D Printing and Gun Laws

Julian J. Johnson: Print, Lock, and Load: 3-D Printers, Creation of Guns, and the Potential Threat to Fourth Amendment Rights

Preeta Reddy: The Legal Dimension of 3D Printing: Analyzing Secondary Liability in Additive Layer Manufacturing

Tabrez Y. Ebrahim: 3D Printing: Digital Infringement & Digital Regulation

Schanda Balázs – Balogh Zsolt: Alkotmányjog – Alapjogok

https://law.justia.com/cases/federal/district-courts/texas/txwdce/1:2015cv00372/750011/43/

https://goo.gl/pNdQyv

https://supreme.justia.com/cases/federal/us/554/570/

https://goo.gl/qEJnQC

Supreme Court says no to 3-D printed guns, for now

https://goo.gl/oMiSN7

https://goo.gl/qz5HjZ

https://hu.wikipedia.org/wiki/Fegyvertart%C3%A1s_Sv%C3%A1jcban

https://en.wikipedia.org/wiki/Military_service#No_enforced_conscription

2004. évi XXIV. törvény

253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet

2012. évi C. törvény

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.