Magyar közjegyzői hatáskörök német nyelven – Szaknyelvi tankönyvismertetés

Megjelent a „Lernmaterialien zum Thema notarielle Zuständigkeiten in Ungarn” c. tansegédlet, amelynek címét a „Tansegédlet a magyarországi közjegyzői hatáskörök témakörében” fordítás ad vissza a legkifejezőbben. A tankönyv megjelenésének apropóján dr. Kozma-Cserba Andreával, a kiadvány társszerzőjével, jogász, német jogi szakfordító és tolmáccsal, szaknyelvi oktatóval beszélgettem.

Átolvasva a terjedelmes német (túlnyomórészt egynyelvű) szaknyelvi tankönyvet, rengeteg magyar közjegyzői eljárást dolgoztatok fel részletesen. Mik voltak a tankönyvi tematika során irányadó szempontok?

A fő sorvezető egy, a jogászmindennapokban jól hasznosítható, könnyen átlátható tananyag megszületése volt. Dr. Szajlai Kittivel, a másik szerzővel már több ízben volt szerencsém együtt tanulni, mint „visszajáró” jogi szaknyelvi tanítvány többször szavazott nekem bizalmat tanárként. A közös szakmai utunk csúcsa a közjegyzői nyelvi jogosítványa megszerzéséhez szükséges – elképesztően magas követelményeket támasztó, ha stílszerű akarnék lenni, azt mondanám, aufwändig – vizsga volt. Ehhez közjegyzői belső használatra rendelkezésre állt egy segédlet, amely inkább a német rendszer sajátosságaiból vezette le a vonatkozó szókincset. Ebben a magyar sajátosságok, illetve a konkrét, hatályos magyar szabályozás nem volt hangsúlyos, a korábban említett vizsgán viszont ennek ismerete az egyik kiindulási pont. Innen jött az ötlet, hogy ezt érdemes lenne kidolgozni. Azonban én ekkor éppen szülési szabadságon voltam, és kénytelen voltam haladékot adni magamnak. Szerettem volna, hogy olyan színvonalon és formában tudjon megjelenni a tananyagunk, ahogyan azt együttes erővel megálmodtuk. Két évvel később késznek éreztem magam az új kihívásokra. Igazi önmegvalósítás zajlott a készülő könyv minden megírt sorában, kitalált feladatában. Azt hiszem, mondhatom, hogy a végeredmény olyan lett, amilyet megálmodtunk.

A tankönyv tematikája egyébként követi a nyelvi jogosítvány kiadásának rendjéről szóló 5/2021. (VI. 7.) MOKK szabályzatban foglalt témákat. Ezek érintik szinte valamennyi közjegyzői nemperes eljárást, különös hangsúlyt fektetve a mindennapi közjegyzői munka jelentős részét kitevő okiratba foglalási, valamint ténytanúsítási tevékenységre, a hagyatéki eljárásra (egyúttal a teljes öröklési jogra!), valamint az FMH és EU-FMH eljárások szabályaira, lexikájára.

Szembeötlő, hogy a címek után minden tárgykörnél először a szókincset szerepeltetitek, amit személy szerint didaktikai szempontból előnyös megoldásnak gondolok. Mi volt a választott megoldás célja?

Örülök, hogy rákérdeztél, erről mindenképpen szerettem volna mesélni. Minden fejezet azonos módon épül fel: egy szakszavakat tartalmazó szószedettel indul, amit egy, az adott témát – a magyar jog alapján – német nyelven feldolgozó szöveg követ. Csak ezek után érkezik el a hallgató a változatos gyakorlófeladatokhoz.

A könyv gyakorló jogászoknak íródott, én a mindennapokban velük foglalkozom. Nincsenek illúzióim, hogy ha valaki a megterhelő egész napos irodai munka után német szaknyelv tanulására adja a fejét, az valahol a könnyebb ellenállás felé akar majd haladni. Mindenképpen menni akar, haladni előre. Nem nagyon lesz ideje komótosan szavakat magolni. Többek között ezért is tartottam fontosnak, hogy egy, minden témához külön íródott szakmai alapvetéssel induljon valamennyi fejezet „érdemi része”. Mivel ezek igényes szakmai szövegek, adott esetben felsőfokú nyelvtudás birtokában is előfordulnak benne még ismeretlen jogi szakkifejezések, amelyek jelentésének így az előtte lévő szószedetből könnyen utána lehet járni.

A jogászi agy arra van predesztinálva, hogy ne csak olvassa, hanem meg is értse a szöveget, amivel éppen dolgozik. Így mire az ember az alapszöveg végére ér, megértette, jól „átrágta” azt, már ideális esetben el is sajátította az olvasott termini technici-t. Ha pedig nem, akkor következhetnek a szókincs ismételtetésére és begyakorlására hivatott különböző feladatok a témában.

Azt kell mondjam, hogy a szószedet a fejezetek elején egy jól bevált módszer. Könnyen átlátható, bármikor könnyen visszakereshető benne bármilyen kifejezés. Az egyes hatáskörökhöz rendelt szókincs-halmaz pedig csak még egyszerűbbé teszi a keresett kifejezés gyors megtalálását. Szeretik a hallgatóim.

Az adott témára vonatkozó jogi terminológia összeállítása mindig embert próbáló kihívás. Milyen kritériumai voltak az adott terminusok kiválasztásának?

Nyilvánvalóan ez jelentette a legnehezebb feladatot a tankönyvszerkesztésben. Megszámlálhatatlan órányi utánajárás, német kollégákkal való többszöri egyeztetés, hosszú napokban mérhető utánaolvasás eredményeként született az anyag. Jelentős kutatómunka után szerepeltetünk olyan kifejezéseket is a könyvben, amelyek a német jogban intézményként nem léteznek egy az egyben. Ezek esetében olyan megfelelőt kellett keresni, amelyek hallatán a német jogász nagyon hasonló tartalmú jogintézményre asszociál.

Természetesen a tanulók szempontjainak elsődleges helyen kell szerepelnie…

Igen, erre végig nagyon ügyeltünk. Lényeges volt, hogy egyszerű legyen navigálni a tansegédletben, azt szívesen forgassa a tanulni vágyó és ne mutasson túl az anyag komplexitása és bonyolultsága a mindenképpen szükséges mértéken.

Ahogy arra már utaltál, a terminológiát magunk mögött hagyva minden fejezet második helyén egy-egy összefüggő jogi szakszöveg helyezkedik el. Mik a jellemzői ezeknek a leírásoknak, miért ezekre a szövegekre esett a szerzők választása?

Ez a tankönyv azon része, ahol a legnagyobb segítséget kaptam Kittitől. Gyakorló közjegyzőhelyettesként sokéves tapasztalattal a háta mögött, ő volt ezeknek az alapvetésként szolgáló szakszövegeknek a szerkesztője. Egyes témáknál pusztán a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket fordítottuk át német nyelvre, más hatásköröknél pedig magyar nyelvű források, szakcikkek voltak a születendő szöveg kiindulópontjai. Értelemszerűen ezeket is német nyelven olvashatják a tanulni vágyók.

A tankönyv alcímében is szerepel a nyelvi jogosítvány kiadásának rendjéről szóló 5/2021. (VI. 7.) MOKK szabályzat. Mit kell tudni erről a szabályzatról és miért hivatkozik rá a tansegédlet?

Ez a szabályzat rendelkezik a közjegyzői nyelvi jogosítvány részletszabályairól. Egészen pontosan arról, hogy a MOKK feljogosíthatja a közjegyzőt és a közjegyzőhelyettest, hogy idegen nyelven készítsen közjegyzői okiratot. A tankönyv azokat a közjegyzői eljárásokat tárgyalja, amelyek a nyelvi jogosítvány megszerzéséhez szükséges vizsga témái is.

A fejezetekben harmadik helyen szerepelnek az egyes nyelvi feladatok. Ezek nagyon választékos módon kerültek kiválasztásra, hiszen szép számmal szerepelnek benne többek között (hallás, illetve olvasás utáni) szövegértési, fordítási, nyelvtani, beszédfejlesztési gyakorlatok. Mely tényezők játszottak döntő szerepet a feladatkiválasztásnál?

Ha nagyon pontosak akarnánk lenni, nem kiválasztásra, hanem összeállításra kerültek a feladatok. Ezekben éltem ki a kreativitásomat. Amire a megalkotásuknál leginkább törekedtem, az a szakmai szókincs ismétlés alapján történő begyakoroltatása volt. Lényeges szempont volt továbbá, hogy a tansegédletből elsajátított tudás „életszagú” legyen. Nem szerettem volna, hogy megmaradjunk törvényszövegek elemezgetésénél. Ugyan a témákból adódóan eléggé meg volt kötve a kezem, de igyekeztem egy csipetnyi szórakoztatást is belecsempészni a könyvbe. Tudod, mikor olvastatja magát a feladat; amit meg akarsz érteni, ezért utánanézel minden szakszónak és sikerélményed lesz, ha összeáll a kép. A „szórakoztatásra”, vagy inkább azt mondanám, hogy szórakoztatva tanításra jellemzően a szabadszöveges feladatoknál engedtem magamnak egy kicsit nagyobb szabadságot. Így kerültek a tankönyvbe például a szándékosan sarkított jogesetmegoldások, illetve az összekevert sorrendű szakmai beszélgetések. Utóbbinál a feladat a dialógusrészletek közti helyes időrend felállítása.

Milyen készségek fejlesztésére összpontosulnak ezek a nyelvi feladatok?

Tiszta lelkiismerettel állíthatom, hogy valamennyire. Az egyes feladatfajták kiegészítik, egyúttal erősítik is egymást, hogy a vége egy magabiztos, komplex tudás legyen.

Akik célhoz kötötten tanulnak, idővel általában elérkeznek egy tudáspróbához is. Milyen szellemi megmérettetéshez nyújt kifejezett segítséget a kiadvány?

A könyv a közjegyzői nyelvi jogosítvány megszerzéséhez szükséges vizsgához a legnagyobb segítség, azonban a PROFEX szakmai nyelvvizsgához is remek kapaszkodó. Idén áprilisban például három hallgatóm ugrott neki ennek a közigazgatási- és jogi szaknyelvi nyelvvizsgának. Ők is ebből a tansegédletből sajátították el az öröklési jogot, hagyatéki eljárást, az FMH, illetve EU-FMH eljárást, végrehajtást és okiratokat érintő német terminológiát. Mindhárman kivételes eredménnyel zártak a megmérettetésen.

Kiknek ajánlanád ezt a tansegédletet? Elsősorban szabályozott keretek között zajló tanórára vagy egyéni szaknyelvtanuláshoz (is)? Esetleg mind a kettő?

A tankönyvet már megvásárolt jogászok szakmai palettája nagyon változatos. Számos német nyelven (is) dolgozó ügyvéd, közjegyző, jogtanácsos, jogi egyetem, német anyavállalatú itthoni cég, illetve még neves és mindenki által ismert fordítóirodák is vásároltak a kötetből.

Ha őszinte akarok lenni, azt mondanám, hogy az írásbeli (szak)nyelvi készségek a tankönyv alapján abszolút egyedül, tanár nélkül is elsajátíthatók. A szóbeliség már más téma, ott jelentős többletértéke van egy külső segítségnek. Úgy gondolom, hogy az nem életszerű, hogy az olvasottakat szóban történő gyakorlás nélkül ugyanolyan színvonalon tudja visszaadni a hallgató folyó beszédben is.

Jól érzem, hogy Te is a célhoz kötött nyelvtanulásban hiszel?

Egyértelműen. Ugyanakkor ennek a célnak nem kell szükségképpen egy konkrét vizsgának lennie. Lehet a kitűzött cél akár csak a szakmai mindennapokban való magabiztosabb jelenlét is. Én mindig azt mondom, hogy a kézzel fogható cél jó mankó, hiszen az visz előre a tanulásban. Tisztában vagyok vele, hogy munka mellett ez mennyire nehéz, de mindenkit biztatok, hogy ne adja fel, a pár hónappal, évvel idősebb énjük nagyon hálás lesz az energiabefektetésért. A tapasztalat szerencsére azt mutatja, hogy ezek jó eséllyel busásan kifizetődnek.

Dr. Szajlai Kittire, a szerzőtársadra már hivatkoztál a korábbiakban, mesélnél még róla?

Ha Kitti valamit eldönt, nincs előtte lehetetlen. Nagyon inspiráló volt végig a végtelen energiája és az ebbe a projektbe vetett hite. Azt kell mondjam, hogy nem tudok jelenleg mondani más embert, akivel belevágnék ebbe. Főleg utólag, ismerve a befektetett munka mennyiségét. De vele újrakezdeném.

Köszönöm szépen a beszélgetést!