Magyar mentor csapata nyert a GLH hamburgi fordulóján

Nemzetközi diákjaiból szervezett csapatot a Göttingeni Egyetemen a 2019-es Global Legal Hackathon hamburgi fordulójára Dr. Balogh Zsolt György jogász-informatikus, a Budapesti Corvinus Egyetem Infokommunikációs Tanszékének docense. Tanár urat a hamburgi fordulóról és a csapata projektjéről, a FinCyBot-ról kérdeztük.

Gratulálunk a csapat sikeréhez! Milyen kezdeti benyomásai voltak a hamburgi forduló kapcsán?

Egyébként elég viccesen indult a verseny, eleinte négy projekt volt, de mivel a négyből két projektet csak egy-egy ember képviselt, ezért a kezdeti „mingling” során őket beinkorporálták a másik nagyobb csapatba – úgyhogy gyakorlatilag két csapat versenyzett. De akkor is mi voltunk a jobbak! A tavalyi Hackathonon Németországban csak berlini helyszín volt, most pedig hirtelen beszállt Frankfurt és Hamburg is. Először Berlinbe regisztráltam, és vissza is igazoltak, aztán két héttel később kaptam egy e-mailt, hogy várólistára tették a csapatot, mert tele vannak. Gondoltam, nem kérek a várólistából, átregisztráltam Hamburgba, ahol egy Digital Hub nevű helyen folyt maga a verseny.

Milyen projektet vitt a versenyre az Önök csapata, illetve a másik csapat?

Frissdiplomásként állást keresel?

Most ZV-zel, de szabad pillanataidban körbenéznél a jogászpiacon is? Unod már a földhivatalba járkálást, váltanál egy jobb munkahelyre? Bármi is legyen a motivációd, az Arsboni Karrier oldalán friss-ropogós állásajánlatokkal várunk Téged.

Először az ellenfél csapatának projektjéről mesélnék kicsit. A Hamburgi Alkalmazott Tudományok Egyetemének hallgatói alkották a másik csapatot, valamint a professzoruk is jelen volt, aki egyébként a zsűriben elnökölt. A témájuk tulajdonképpen szerződésmenedzsment, főleg környezetvédelmi projektekkel kapcsolatos szerződésekre kihegyezve. Blokklánc, fuzzy logic, minden volt benne. Ők informatikus gyerekek voltak egyébként, vagy mérnökök, nem vagyok benne biztos; jogilag nem voltak erősek, viszont technológiailag igen, és tényleg nagyon jó volt az ötletük. A projektjük kimenetele az volt, hogy a szerződés tulajdonképpen dinamikusan követte a környezeti változásokat, például ha változtak a hőmérsékleti adatok, vagy nőtt a szállópor-koncentráció, és ezáltal változott a szerződés környezeti kihatása. Az adatokat, amiből a fuzzy logic dolgozik, hivatalos meteorológiai jelentésekből, vízállás-jelentésekből, és hasonlókból merítették. Körülbelül ez volt a projektjük lényege, nagyon ötletes volt szerintem, és mérnöki oldalon nagyon meg volt csinálva.

A mi projektünk egy adatvédelmi chatbot fejlesztése volt, kifuttatva leginkább a bankszférára. Tehát banki, pénzügyi területen a személyes adatok kezelése, ügyfelekről készült személyes adatok kezelése volt a fókuszban. A chatbot például arra tud válaszolni, hogy milyen adatokat kezel a bank az ügyfélről, mennyi ideig kezeli, ilyesmi, szokásos adatvédelmi kérdések. A kérdéseket hétköznapi nyelven, kollokviális fordulatokban is meg lehet fogalmazni, nem csak jogi szakterminológiában, a chatbot ezt is le tudja kezelni és többé-kevésbé korrekt tájékoztatást nyújtani. Később ez egy WordPress-alapú honlapokba plug-inként beilleszthető dolog lesz – a weboldal tetszőleges helyén megjelenik egy gomb, ha a felhasználó rákattint, akkor felnyílik egy ablak, és felteheti a kérdéseit. Rengeteg fejlesztési potenciál van a projektben, a rendszer képes lesz verbális kommunikációra is.

Két nagyon erős projekt versenyzett tehát egymással. Milyen szempontok szerint dönthetett a zsűri az Önök javára?

Némileg meglepett, hogy nem is annyira a technikai kivitelezés vagy az ötlet milyensége volt a leghangsúlyosabb értékelési szempont, hanem a gazdasági hasznosíthatóság. Mind a két pitch-ről elmondhatom, hogy ebben a tekintetben volt a legkidolgozatlanabb, nem gondoltunk rá, hogy ezt fogják leginkább forszírozni a kiértékelésen. Mi azért tudtunk egy pár dolgot mondani, volt egy üzleti modellünk, de nem ezt hangsúlyoztuk ki az előadásunkban. A hamburgi zsűri legfontosabb tagja egy harmincas korú, fiatal jogász srác volt, valamelyik nagy nemzetközi irodának a munkatársa, a névjegyén az állt: legal engineer. Ő értette legjobban ezt az egészet, és úgy láttam, végül az ő véleménye döntötte el a javunkra a versenyt. Felmerült kételyként, hogy mekkora jelentősége van a GDPR-nak: hát óriási! Ez volt a pain point a kiértékelési szempontok között: hangsúlyoztuk, hogy humán-erőforrás megtakarítást jelent a cégeknek, hogyha ezerszer ismételt csacsi kérdéseket nem egy jól kiképzett jogászcsapat válaszol meg tízezredszerre az ügyfeleknek, hanem egy robot mondja el az alapvető tudnivalókat akárhányszor, a nap huszonnégy órájában bármikor. Aztán amikor szofisztikáltabb problémák merülnek fel, lehet a jogi osztályhoz fordulni.

Hogyan zajlott a felkészülés a versenyre?

Göttingenben egy LL.M képzésen tanítok, „LIPIT” a neve, ami az LL.M in Intellectual Property and Information Technology Law rövidítése. A világról mindenhonnan járnak ide, az idei évben harminchárom főből áll a csoport. Két tárgyat tanítottam nekik, egy informatikai jogi bevezető kurzust, illetve decemberben szabadon választható jogi informatikát. A szabadon választható kurzusomat egyébként harmincháromból harmincketten vették fel, én oktatóként még ilyen erős visszajelzést nem kaptam. Még decemberben meséltem nekik a Global Legal Hackathonról, aztán ebből a társaságból tízen jelezték, hogy jönnének versenyezni. Ugyan időközben lemorzsolódtak páran, végül velem együtt hatan utaztunk Hamburgba. A csapat öt hallgatói tagja egyébként öt különböző országból való: van egy indiai fiú, valamint egy kínai, egy francia-kanadai, egy grúz és egy görög lány. A verseny hetének első felében, hétfőtől csütörtökig napi hat órákat tréningeztünk. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy először megbeszéltük, milyen projektet csinálunk. Azután a modellező eszközök használatát tanítottam meg nekik, konkrétan a Web Ontology Language-t. Ez egy tudásmodell-leíró nyelv, még anno a World Wide Web Consortium dolgozott ki ilyen kvázi szabványokat, és az egyik ilyen tudásábrázolási szabvány ez az OWL, a Web Ontology Language. Először a OWLGrED platformjával kezdtünk el dolgozni, de aztán találtam egy jobbat, a Stanfordon fejlesztett Protégé-t, aminek nemcsak offline verziója van, hanem online módban is működik. Mikor már valami használható formája volt az ontológiánknak, áttértünk a chatbotfejlesztésre, itt az IBM Watsonját használtuk. Szóba jöhetett volna az ingyenes elérésű oktatási célú verzió, de Ritter Marianna, az iLex System Zrt CEO-ja jóvoltából az iLex fizetős szolgáltatási platformját használhattuk a fejlesztésre.

A versenyre tehát egy kész koncepcióval érkeztek már?

Igen, hétfőn kezdtük el kitalálni, hogy mivel is fogunk foglalkozni, péntek délutánra már át volt gondolva a téma, és voltak működő részletei. Hamburgban tulajdonképpen csak a chatbotot okosítottuk. Végülis az volt feladat, hogy egy MVP-t, azaz minimum viable product-ot készítsünk, és ez teljesült. Jelenleg az aigeneration.net weboldalon próbálható ki a termék, a jobb alsó sarokban a FinCyBot feliratú zöld gombra kattintva.

Melyek a következő lépések a FinCyBot-tal? A versenytől függetlenül is tervezik folytatni a projektet?

Március 15-ig fel kell töltenünk egy videódemonstrációt a termékről, ezt valószínűleg itt Budapesten fogjuk megcsinálni. Ha netalántán, véletlenül, és ezt csak nagyon halkan és kisbetűvel mondom, de ha továbbjutnánk a harmadik, New York-i fordulóba, az igen komoly lenne.

A projekt viszont mindenképpen folytatódik, ugyanis úgy láttam, hogy az üzleti megoldások különösen érdekelték a zsűrit, sőt, már explicit érdeklődés is van bankok részéről a projekt iránt. A most készülő videónak fontos üzenete lenne annak tudatása, hogy konkrét piaci érdeklődés van a termék iránt. Ez persze meghatározza a további lépéseket is. A FinCyBot elég értelmesen válaszol meg kérdéseket már most is, lehet vele szakmai párbeszédet folytatni, de távol van a tökéletestől. A terv az, hogy újra kézbe veszem az ontológiát, és újragondolunk egyes dolgokat, leginkább az objektumtulajdonságoknál vannak kiküszöbölni való hiányosságok, de az osztályhierarchián is van még mit finomítani. Tehát az ontológiát tovább kell customizálni, majd egy logikai hibaellenőrzésnek alávetni, és az alapján okosítani tovább a chatbotot. A projekt semmiképpen nem áll meg, a verseny innentől már csak prémium. Az iLex-szel való együttműködés is alakul, például felajánlottak a csapat számára egy hétvégi pihenést-városnézést.

Schmidt Péter & Tanner Balázs

 

*** Wulters Kluwer logo A Jog és Innováció rovat támogatója a Wolters Kluwer

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.