Meddig mehetnek el a parlamenti képviselők?

Szeptember 16. napján hozott döntést az Emberi Jogok Európai Bírósága (Bíróság) a Karácsony és Mások kontra Magyarország illetőleg a Szél és Mások kontra Magyarország ügyben. A kérelmezők azért fordultak a Bírósághoz, mert sérelmezték, hogy a házelnök bírsággal sújtotta őket a parlament munkájának megzavarása okán.

A kérelmezők a magyar parlament ellenzéki pártjának a tagjai, akik sérelmezték a házelnök által az Országgyűlés munkájának megzavarása miatt rájuk kiszabott bírságot. Véleményük szerint a bírság ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. cikkével, azaz a véleménynyilvánítás szabadságával.

Az első ügyben a Párbeszéd Magyarország tagjai Karácsony Gergely, Szilágyi Péter (parlamenti jegyző), Dorosz Dávid és Szabó Katalin Rebeka, míg a második ügyben az LMP tagjai nevezetesen Szél Bernadett, Osztolykán Ágnes és Lengyel Szilvia fordultak a Bírósághoz.

fidesz_loptok_csaltok_hazudtok
Fotó: Facebook/Párbeszéd Magyarországért

Az első ügy kérelmezői azért fordultak a Bírósághoz, mert Karácsony Gergely és Szilágyi Péter 2013 áprilisában Fidesz logójával ellátott transzparenssel érkeztek a plenáris ülésre, melyen az a szöveg szerepelt, hogy ”loptok, csaltok, hazudtok”. A transzparens oka, hogy a kérelmezők sérelmezték az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény – véleményük szerint rendkívüli gyorsasággal, megfelelő vizsgálat nélkül történő – elfogadását. Ugyanezen napon Szilágyi Péter felszólalása során a dohány törvény kapcsán kifejtette, hogy a kormánypárt korrupt. Május 21-én pedig Dorosz Dávid és Szabó Rebeka a trafiktörvény módosítása ellen tiltakoztak, ami tízszázalékos garantált árrést biztosított a dohánytermék-kiskereskedőknek, és tovább bővítette a trafikokban árusítható termékek körét. A kérelmezők a törvény megszavazása után „itt nemzeti dohánymaffia működik” feliratú transzparenst feszítettek ki.

itt_nemzeti_dohanymaffia_mukodik

A második ügyben pedig a földtörvény zárószavazásakor Lengyel Szilvia, Osztolykán Ágnes és Szél Bernadett “Most árulják el a gazdákat! A Fidesz-maffia jobban teljesít” feliratú transzparenst emelt fel. Az Országgyűlés elnöke ezen cselekmények miatt 170 euró és 600 euró közötti pénzbírsággal sújtotta a kérelmezőket, tekintettel arra, hogy cselekményükkel megzavarták az Országgyűlés munkáját. Szilágyi Pétert sújtotta a legsúlyosabb bírsággal tekintettel arra, hogy ő képviselői tisztségén kívül, parlamenti jegyzői tisztséget is betöltött.

Karrier Kávézz velünk!

Alakítsd karriered ingyenes tanácsadásunk során!

A kérelmezők szerint a bírság kiszabása sérti az Egyezmény 10. cikke által biztosított véleménynyilvánítás szabadságát, a 13. cikk szerinti hatékony jogorvoslathoz való jogot és a 14. cikk szerinti diszkrimináció tilalmát, főként, hogy a bírság kizárólag a házelnök hatáskörében lett kiszabva.

Az ügy kapcsán a Jobbik az Alkotmánybírósághoz fordult az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 49. § (4), (7) és (8) bekezdéseivel, az 50. § (1), (2a) és (4) bekezdéseivel, valamint az 52. § (2), (3), (5) és (6) bekezdéseivel szemben, amit azonban az Alkotmánybíróság 3206/2013. (XI.18.) és 3207/2013. (XI.18.) számú határozatában elutasított. Indoklása szerint:

[25] A képviselői szólásszabadság tekintetében az Alkotmánybíróság szerint különbséget kell tenni a véleménynyilvánítás szabadsága és a véleménynyilvánítás megjelenítésének formája, módja között. A véleménynyilvánítás szabadsága – alkotmányos alapjogként – fokozott védelmet élvez, azt csak az emberi méltósághoz, a becsülethez és a jó hírnévhez való jogok védelme, valamint a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltósága – mint külső korlátok – korlátozhatják.

[26] Más a helyzet azonban a vélemény külső megjelenítésének formájával, módjával kapcsolatban. Erre nézve ugyanis az Országgyűlésnek jogában áll olyan (ön)korlátozó rendelkezéseket alkotni, amelyek garantálhatják a testület méltóságát és zavartalan működését. Ezek a szabályok gyakorlatilag olyan „tűrési határt” vonnak meg, amelyen belül maradva még biztosítható az érdemi testületi működés.

Vizsgált jogszabályok:

A Bíróság a hazai jogszabályok közül vizsgálata alá vonta az Alaptörvény XXVII. Fejezetének 5. és 6. szakaszát, illetőleg a 2012. évi XXXVI. törvény 2.,46.,47.,49. és 51. fejezetét. A nemzetközi szabályok közül pedig az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 21. szakaszát, illetőleg az Európai Parlament eljárási szabályzatát.

Az Európai Parlament eljárási szabályzatánál külön kiemelte, amely szerint a képviselők magatartását a kölcsönös tiszteletnek kell jellemeznie és tiszteletben kell tartaniuk a Parlament méltóságát, amely magába foglalja, hogy nem tanúsíthatnak olyan magatartást, amely a Parlament munkáját sérti vagy akadályozza.

Döntés:

A Bíróság megállapította, hogy a fentiek alapján bevett gyakorlat, hogy a parlamentek szankciókat alkalmaznak, tekintettel arra, hogy a mentelmi jog a külső behatások ellen véd, míg a szankciók a belsők ellen.

A Bíróság figyelembe vette a 10. cikk rendelkezését, majd az elérendő célt és úgy vélte, hogy bizonyos körülmények között lehetőség van a korlátozásra, azonban jelen beavatkozás nem tekinthető “szükségesnek egy demokratikus társadalomban” a 10. cikk 2. §-a értelmében tekintettel arra, hogy enyhébb szankciókat nem alkalmazott (megrovás, figyelmeztetés).

A Bíróság döntése értelmében így a kérelem a 10. cikk és 13. cikk tekintetében elfogadható, míg a többi rész tekintetében a kérelmet a Bíróság elfogadhatatlannak nyilvánította. A döntést a testület egyhangúlag hozta meg, és egyben megállapította, hogy az ítélet jogerőssé válását követő 3 hónapon belül Magyarország a bírság teljes összegén felül 3000 euró nem vagyoni kártérítésre és 6000 euró ügyvédi költség megfizetésére köteles az első ügyben, míg a második ügy kérelmezői ugyanezen kártérítésre jogosultak kivéve, hogy az ügyvédi költség számukra 4500 euró.

Összegzés:

A Strasbourgi Bíróság a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozásánál mindig is szigorúbb követelményeket alkalmazott. Jelen döntés azonban még jobban kiterjeszti a véleménynyilvánítás szabadságát. Eddig áttörést az amerikai Legfelsőbb Bíróság döntése hozott a véleménynyilvánítás szabadságában, ami azóta Sullivan szabályként híresült el, azaz közhivatalnok a hivatali tevékenységük esetén magasabb bírálatot kötelesek viselni, és csak bizonyítottan rosszindulatú és koholt bírálat ellen élveznek védelmet.

Jelen döntést felfoghatjuk a Sullivan szabály ellentétes interpretációjának is, azaz a közszereplők hivatalai tevékenységük során nagyobb védelmet élveznek, és esetlegesen az Országgyűlés házrendjének megsértése esetén csak enyhébb büntetés alkalmazható, míg a súlyosabb szankciók (bírság) csak annyiban, ha bizonyítható, hogy a parlamentet és a parlament rendjét bizonyíthatóan súlyosan sértették.

*

Alkotmánybíróság:
http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/47EE3E741B289FD1C1257BAB001B9FEF
http://www.kozlonyok.hu/kozlonyok/Kozlonyok/1/PDF/2013/21.pdf

Az Országgyűlésről szóló törvény:
http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=148174

Council of Europe:
http://assembly.coe.int/nw/xml/RoP/RoP-XML2HTML-EN.asp

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.