Meddig terjednek a szerzői jogok, avagy a Taylor’s Version – eset elemzése

Taylor Swift, amerikai énekesnő az elmúlt években a Taylor’s Versionre keresztelt újra kiadott albumaival került a középpontba. De mi is az a Taylor’s Version és milyen jogi relevanciája van? Swift a még tizenöt éves korában egy lemezkiadóval kötött szerződés következtében az első hat albumán csak a dalszövegek tulajdonjogával rendelkezik, a zenékével nem, így akár meg is tilthatják számára, hogy előadja azokat. Az énekesnő 2019- ben, miután ténylegesen meggátolták a korábbi dalaival való koncertezésben, úgy döntött, hogy régi dalait újra felveszi, majd kiadja, a címében feltüntetve azt, hogy ez az ő verziója. Ez a megoldás tette lehetővé számára, hogy teljes egészében a tulajdonosa legyen az újra felvett dalainak. De mi a helyzet a magyar szabályozással? Megtehette volna ugyanezt Swift itthon is?

A hatályos magyar szabályozás

Magyarországon a szerzői jog szabályozásánál elsősorban a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) az irányadó. A szerzői jog részesíti védelemben az irodalmi, művészeti és tudományos alkotásokat a keletkezésüktől számítva a védelmi idő lejártáig, azaz a szerző életében és halálát követően 70 évig. A szerzőt személyhez fűződő és vagyoni jogok illetik meg a szerzői mű felett, annak egyedi jellegére tekintettel.

A személyhez fűződő jogok (nyilvánosságra hozatal, névjog és mű egységének a védelme) és a vagyoni jogok (felhasználással kapcsolatos jogok) közötti különbség abban fogható meg, hogy amíg a személyhez fűződő jogok forgalomképtelenek, azaz nem lehet őket átruházni, máshogy sem szállnak át és nem lehet róluk lemondani sem, addig a vagyoni jogok vonatkozásában ez csak főszabály, az Szjt-ben meghatározott esetekben van lehetőség a vagyoni jogok átruházására, illetve egyéb módon történő átszállására. Ez a kivétel teszi lehetővé a jogátszállást a munkaviszonyban alkotott mű és az együttesen alkotott mű esetében, továbbá a jogátruházást a szoftverek, adatbázisok, reklám céljára megrendelt művek és megfilmesítési szerződések tekintetében.

Ezen területeket leszámítva tehát a vagyoni jogok nem átruházhatók, azokat a szerző kizárólagosan, más személy pedig a szerző engedélye mellett gyakorolhatja, kivéve, ha a szabad felhasználás esetkörei fennállnak. Swift esete a fent említett kivételek egyike alá sem sorolható be, ezért rá nézve a főszabály alkalmazandó, a felhasználás engedélyezésének kérdéskörét megvizsgálva.

Felhasználási szerződés

Az engedély megadásának egyéni módja a felhasználási szerződés, amely keretében a szerző meghatározott felhasználási módok tekintetében lehetőséget biztosít a felhasználásra a szerződő partnernek anélkül, hogy ezzel megszűnnének az ő vonatkozásában a vagyoni jogok. Ezzel szemben a másik fél ellenértéket, azaz jogdíjat fizet a szerzőnek. A szerződés kötelező tartalmi eleme a felhasználás módja és terjedelme, tehát hogy melyik jog gyakorlására ad engedélyt a szerződő félnek a szerző és milyen mértékben. A felhasználással kapcsolatos jogok a következők:

  • többszörözés
  • kiállítás
  • terjesztés
  • nyilvános előadás
  • nyilvánossághoz való közvetítés
  • nyilvánossághoz való továbbközvetítés
  • átdolgozás

Amennyiben vélelmezzük, hogy Taylor Swift felhasználási szerződést kötött az akkori lemezkiadójával, két esetkört kell megvizsgálni, ugyanis a szerződésben engedett felhasználási jog lehet kizárólagos és nem kizárólagos. Előbbi esetben csak a jogszerző használhatja fel a művet, továbbá a szerző másnak nem adhat felhasználási engedélyt és maga is csak kifejezett kikötés ellenében válik jogosulttá a felhasználásra.

Ezzel ellentétes a nem kizárólagos felhasználási engedély, amely esetében a szerző – jelen esetben Taylor Swift – ugyanúgy jogosult felhasználni a műveit, mint eddig, ezáltal a Taylor’s Versionre nem is lett volna szükség. Viszont amennyiben az énekesnő kizárólagos felhasználási engedélyről rendelkezett a szerződésben, önmaga általi felhasználásra irányuló kikötés nélkül, az eredményezhette volna az énekesnő korlátozását dalainak nyilvánosság előtti előadásában. Magyarországon az Szjt. több lehetőséget is biztosított volna az énekesnő számára, amely által részben vagy egészben szabadulni tudott volna a szerződésből. Az egyik opció a felmondás, amennyiben a felhasználó nem kezdi meg a mű felhasználását meghatározott időn belül, vagy a szerződéssel megszerzett jogait nyilvánvalóan a szerződés céljának megvalósítására alkalmatlan módon vagy nem rendeltetésszerűen gyakorolja.

Ha a felmondás feltételei nem állnak fenn, a szerző védelme érdekében biztosít egy másik lehetőséget is a jogszabály: a szerző megszüntetheti az engedély kizárólagosságát. Ezen lehetőségeket tekintve, a felhasználási szerződés kizárólagos típusával is ugyanarra az eredményre jutunk, vagyis, hogy ebben az esetben sem beszélhetnénk ma Taylor’s Versionről, mivel az énekesnő ki tudott volna bújni az őt sarokba szorító szerződés vagy szerződéses rendelkezés alól.

Átdolgozás

De játszunk el a gondolattal, hogy Taylor Swift jogi csapata elsiklott ezen kiskapuk felett, és újra megalkotásra kerültek az énekesnő albumai. Mennyiben minősülnek a Taylor’s Versionre keresztelt változatok átdolgozásnak, illetve ezáltal szerződést szegett volna Swift?

Az átdolgozás is egy vagyoni jogosultság, amely gyakorlásának az átengedése csak kifejezett kikötés ellenében történhet, és amennyiben az erre vonatkozó felhasználási engedély kizárólagos, Taylor Swift nem lett volna jogosult átdolgozni a dalokat. De mennyiben minősülnek Taylor verziói átdolgozásnak?

Az Szjt. szerint átdolgozás a mű minden olyan megváltoztatása, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre, azaz az új mű tartalmazza az eredeti sajátos jegyeit, de a hozzáadott változtatások is olyan mértékűek, hogy az alkotott művet egyedivé teszik. Átdolgozás esetén nem elég a szerzőtől való engedély beszerzése, hanem a létrejött művet be kell jelenteni az Artisjushoz is, amely egy szerzői jogvédelemmel foglalkozó egyesület.

Az Artisjus egy kiadványában ad iránymutatást arra nézve, hogy mi minősül zeneművek esetén átdolgozásnak. Csupán egy könnyűzenei mű áthangszerelése, jelölési módjának átírása, hangnemének, tempójának vagy dinamikájának megváltoztatása még nem eredményez olyan lényegi változást, amely az új mű kritériumainak megfelelnek, ahhoz dallamvilágának, harmóniájának annak új karaktert adó módon történő átalakítására lenne szükség.

Swift újrarögzített dalai többségében ugyanolyanok, mint az eredetiek, néhol lehet csak felfedezni eltéréseket, például az énekesnő érettebb hangjában, a hangjából kitűnő érzelmekben, hangszerelésben vagy éppen a hangerőben, de egyik sem változtatja meg az eredetit az átdolgozáshoz szükséges mértékben. Tehát amennyiben a felvételek nem minősülnek átdolgozásnak, úgy ezen a jogcímen szerződésszegésről sem lehet beszélni, viszont nem is zárható ki, mivel ezzel a magatartásával az énekesnő többszörözést valósítana meg. A többszörözés szintén egy vagyoni jog, amelynek gyakorlását, ha az énekesnő kizárólagosan átengedte volna, akkor az albumok újra rögzítésével megszegte volna a felhasználási szerződést.

A cikk elején feltett kérdésre, vagyis, hogy megalkothatta volna-e Taylor Swift a Taylor’s Version elnevezésű variánsait, a válasz: NEM. Egyrészről Magyarországon az a helyzet, amibe Swift került, meg sem történhetett volna, és ha valami ok folytán mégis úgy döntött volna az énekesnő, hogy elkészíti saját verzióit, azok csak az általa kötött felhasználási szerződés megszegése árán jöhettek volna létre.

Ez a cikk az Arsboni 2024. tavaszi gyakornoki programjának keretében készült.

Források

  • A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei – Grafikai művek szerzői jogi védelme, felhasználása. 2006. április 13. chrome extension://efaidnbmnnnibpcajpcglclefindmkaj/https://www.sztnh.gov.hu/sites/default/ files/SZJSZT_szakvelemenyek_pdf/szjszt_szakv_2006_9_rec_pdf.pdf

Internetes források megnyitásának utolsó időpontja: 2024. április 05.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.