Megfékezi a lakosság adósságát a Magyar Nemzeti Bank

(Az Ügyvédvilág.hu írása

A 2008-as évek előtt felfutó devizahitelezés nagymértékű lakossági eladósodottságot eredményezett, mivel a gazdasági- és hitelválsággal életbe lépő devizaárfolyamok magasba törése megfizethetetlenné tette azokat a hiteleket, amelyeket egyébként is nagy számban a lakosság azon része vett fel, akik nem voltak felkészülve egy nagyobb anyagi kiadásra. A lakosság részéről devizában történő ilyen nagyfokú eladósodás nem csak komoly szociális problémákhoz vezetett azáltal, hogy sokaknak el kellett hagyni otthonukat, hanem ezen túlmenően az ország labilitását is megnövelték a hitelek mögötti külső devizaforrások.

 adossag_alattA tavaly novemberben megjelent és 2015. január 1-jétől hatályba lépő, a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti szabályok alkalmazásáról szóló 32/2014. (IX. 10.) MNB rendelet pontosan ezt a problémát küszöböli ki a jövőre nézve, ugyanis teljes mértékben megakadályozza a túlzott lakossági hitelkiáramlást. Ez az új makroprudenciális rendelet egy alapvető rendszerbeli változást alapoz meg, amelyben az új szabályokat az egész ország területére nézve, minden új hitelkihelyezés esetén alkalmazni kell. A rendeletet sem a hitelfelvevők, sem pedig a bankok nem fogadták örömmel, ugyanis a rendelet úgy módosítja a hitelkihelyezés gyakorlatát, hogy az mind a leendő adósoknak, mind pedig a hitelintézeteknek nehézséget fog okozni, azonban minden bizonnyal megvédi a lakosságot attól az újabb mélyponttól, amelybe a devizában való túlzott eladósodás és az „ész nélküli” hitelfelvétel sodorta őket néhány évvel ezelőtt.

Az adósságfék-szabályozás alapvetően két pillérre épül: egyrészről a jövedelemarányos törlesztőrészlet, másrészről az újonnan bevezetett hitelfedezeti mutató korlátozza a lakosság eladósodását.

Jövedelemarányos törlesztőrészlet (JTM)

A jövedelemarányos törlesztőrészlet (a továbbiakban: JTM) célja az, hogy az ügyfél a hitel felvételekor csak akkora összeget tudjon vállalni, amelyet a jövedelme biztonsággal elbír. Ez azt jelenti, hogy jövedelmük arányában korlátozza a felvehető hitel nagyságát. Itt fontos megjegyezni, hogy ügyfél alatt az adóst és az adóstársakat is érteni kell, valamint a jövedelem körében kizárólag legális jövedelem fogadható el, tehát már nem lehetséges azzal a könnyebbséggel élni, amelyet a 2008-as évek előtt nyíltan alkalmaztak a hitelintézetek, miszerint a munkáltatói igazoláson szereplő összegen kívül kvázi „bemondás” alapján elfogadták a mellékes jövedelmet is. Ezen új rendelkezés emiatt a feketegazdaságnak sem kedvez, ami pozitív előrelépést mutat, hiszen az adósok arra vannak kényszerítve, hogy amennyiben nagyobb összegű hitelt szeretnének felvenni, bejelentsék jövedelmüket.

A rendelet 1. számú melléklete tartalmazza a jövedelemarányos törlesztőrészlet kiszámításához szükséges képletet, amely szerint a JTM az ügyfél hitelnyújtást követően fennálló havi adósságszolgálatának és az igazolt havi nettó jövedelmének hányadosa. Fontos megjegyezni, hogy adóstársak esetén valamennyi adóstárs havi adósságszolgálata és igazolt havi nettó jövedelme összesítve értendő. Az adósságszolgálatba pedig nem csak az ügyfél felvenni kívánt hitelének törlesztőrészlete, hanem a már meglévő tartozásai is beleszámítandók, amelyeket a központi hitelinformációs rendszerből köteles lekérdezni a hitelintézet. Amennyiben a kamat és díj mértéke változó, a hitelnyújtó a havi adósságszolgálat megállapításakor ismert mértéket veszi alapul és azt a futamidő végéig változatlannak tekinti.

A hitel felvétele a fenti számítási példa alapján úgy lehetséges, hogy amennyiben az adós/adósok havi bevétele meghaladja a 400 000 Ft-ot, akkor havi 240 000 Ft-ig vállalhat/nak a jövőben hiteltörlesztést, mivel a JTM ebben az esetben 60% lehet. Ha a hitelfelvétel euróban történik, akkor már koránt sem engedélyezett az ilyen nagymértékű hitelfelvétel, ugyanis a jövedelemnek csupán a 30%-a fordítható havi törlesztésre. Az ettől eltérő devizanemű hitelek esetében azonban még ennél is kevesebb a lehetőség, mivel például svájci frankban vagy akár japán jenben már csak 15%-os JTM arányig lehet eladósodni.

8231671430_e83d55aa51_z

A válság előtti hitelfelvételeket nézve azonban nem mondhatnánk, hogy a – főként devizában – jelentősen eladósodó réteg nettó 400 000 Ft feletti jövedelemmel rendelkezett volna, így a legtöbb hitelfelvevő továbbra is csak maximálisan havi 200 000 Ft törlesztőrészletet vállalhat fel, hiszen 400 000 Ft nettó jövedelem alatti ügyfelek esetében a JTM csak 50%-os arányt tehet ki. A devizahitelek itt is csak jóval kevesebb értéket képviselhetnek, azaz a JTM arányaiban az euró 25%-ot, míg az ettől eltérő devizák csupán 10%-ot. Ez nagyban eltérő az eddigi szabályoktól, főként attól a válság előtt kialakult gyakorlattól, amikor lehetőség volt akár minimálbérre is több tízmillió forint hitelt felvenni, hiszen nem volt fontos kérdés, hogy az adós miből fizeti vissza a hitelt, ha a hitelintézet ingatlant tudott elzálogosítani. Persze más kérdés, hogy ebben az időszakban a hitelbiztosítéki érték (amely általában az ingatlan piaci értékének 80%-a volt) több esetben elérte a forgalmi értéket, tehát ugyanannyi hitelt tudott kihelyezni a pénzintézet, mint amennyi a mögötte lévő fedezet értéke volt, de az is megtörtént több esetben, hogy a forgalmi érték felett járt a kihelyezett hitel értéke. Így eshetett meg az is, hogy egy svájci frank alapú hitel esetében az árfolyam túlzott megemelkedését követően az az ingatlan, ami a hitel felvételekor még megfelelő fedezetet nyújtott, a magas árfolyamot követően már nem volt elegendő, és így ezt kiküszöbölendő pótfedezet nyújtására próbálta kötelezni az adóst a hitelintézet, amelyet természetesen a legtöbb ügyfél nem tudott biztosítani.

Hitelfedezeti mutató (HFM)

A fenti anomáliát oldja fel végérvényesen a rendelet hitelfedezeti mutatóra vonatkozó szabálya, amely nem csak az ingatlan, hanem a gépjármű fedezetek körében is leszűkíti az adható hitel összegét. Eszerint például a svájci frank esetében kihelyezhető hitel nagysága nem haladhatja meg az ingatlan forgalmi értékének 35%-át, pénzügyi lízingnél pedig a 40%-át (ide tartozik az eurótól eltérő valamennyi pénznemben meghatározott deviza alapú vagy devizában nyújtott hitel). Euró alapú és euróban nyújtott hitelek esetében a kihelyezhető hitel nagysága maximálisan az ingatlan forgalmi értékének 50%-a lehet, míg lízingnél a plafon 55%. Forinthiteleknél valamivel jobb a helyzet, de itt is csak a fedezet értékének maximum 80%-a helyezhető ki, lízingnél ez az arány már a 85%-ot is elérheti.

A rendelet változtat a gépjárművásárláshoz nyújtott hitelek szabályain is. Ebben az esetben maximum a gépjármű piaci értékének 75%-áig lehet hitelt nyújtani, ami lízing esetén szintén 5%-kal magasabb értéket képviselhet. Az euró és az egyéb deviza vagy deviza alapú hitelek esetében szintén egy alacsonyabb hitelösszeggel számolhatunk: előbbi esetében 45% (lízingnél 50%), utóbbinál pedig mindössze 30% (lízingnél 35%) lehet a vásárláshoz nyújtott hitelösszeg.

JTM_HFM

Mely kivételes esetekben nem kell alkalmazni a fentieket?

A rendelet hatályát áttekintve jól látható, hogy elég sok kivétel van a fentiek alól, hiszen a lakosság körében nyújtott hitelek, vagy pénzügyi lízing szerződések nem mindegyikét kell ilyen komoly szabályok szerint vizsgálni. Először is fontos szempont az összeg, ugyanis a 200 000 Ft alatti hitelkérelmek kivételt jelentenek, tehát új hitel esetében csak efölötti összegnél kell vizsgálni a jövedelemarányos törlesztési mutatót. Kivételként kell kezelni az átütemezett, vagy esetleges fizetési nehézség miatt módosított hitelszerződést is, abban az esetben, ha ezáltal a fennálló hiteltartozás összege nem növekszik és az új hitel devizaneme nem változik vagy forintra módosul. Ezen túl ide tartozik a fizetőképesség helyreállítása okán nyújtott új hitel és a hitelkiváltás is. Továbbá nem kell alkalmazni a JTM-re vonatkozó szabályokat a kézizálog fedezetű hitelekre, az állami kezességgel biztosított lakáscélú hitelekre, vagy például az árfolyamrögzítés miatti szerződésmódosításra és gyűjtőszámlahitelre sem.

A jövedelemarányos törlesztőrészletre és a hitelfedezeti arányokra vonatkozó szabályok, mint láthatjuk, nagyban lekorlátozzák a hitelkihelyezést a jövőre nézve, ami talán adós szemmel nézve kifogásolható. Azonban erre nagyban alapot szolgáltatott az, hogy az egyéni felelősséget az elmúlt időszakban számos esetben az állami segítségnek kellett kiváltania. Elég, ha arra gondolunk, hogy a válság előtti devizahitel felvételek nagy része sokkal kisebb összegű is lehetett volna, ha minden adós fel tudja mérni, hogy a jövedelme „csak” egy panel lakás vagy egy családi ház költségét bírja-e el és ennek megfelelően adósodik el.

Az egyéni felelősség tudatosítása ezért lényeges szempont lenne, így most itt az ideje, hogy mindenki csak annyit vállaljon, amennyit akkor is elbír, ha a következő harminc év alatt nem pont úgy alakul minden, ahogyan azt elvárta volna.

Dr. Dénesné dr. Orcsik Judit

A cikk az Ügyvédvilág.hu-n jelent meg, az Ügyvédvilág.hu az Ars Boni szakmai együttműködő partnere.

Képek forrása: http://privatbankar.hu/data/cikk/26/6/27/cikk_260627/MNB_logo_emblema_arany_hun.jpg http://www.portfolio.hu/img/upload/2014/08/1_14.png http://pctrs.network.hu/clubpicture/1/5/8/_/adossag_alatt_158076_80586.JPG

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.