Megújul-e a megújuló energiákra vonatkozó szabályozás?

Az ELTE Bibó István Szakkollégiuma az Európa 2020 Stratégia program apropójából interdiszciplináris tanulmánysorozatot készít, mely során a közpolitika-alkotás folyamatát szeretnék megismerni. Az Arsboni ebből a sorozatból fog közölni az elkövetkező időszakban olyan részleteket, amelyek a jogász olvasók számára is hasznos, érdekes információkkal szolgálhatnak. Elsőként Cseh Esztella írását hozzuk nyilvánosságra, a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatban.

A kutatócsoport vezetőjének bevezetője:

Üdvözöljük az Olvasót!

Az ELTE Bibó István Szakkollégium néhány volt és jelenlegi diákja 2015 nyarán megkeresett, hogy segítsem munkájukat, mely során a közpolitika-alkotás és értékelés folyamatát ismernék meg, nem csupán passzívan hallgatva-olvasva, hanem aktívan, konkrét, Magyarország számára is releváns európai szabályozási kérdéseket feltárva.

Lelkesen igent mondtam: régóta úgy vélem, a közpolitikai folyamat sikerének esélyét növeli, ha a problémát felvető, a döntéseket előkészítő, meghozó, végrehajtó, értékelő résztvevők (politikusok, közgazdászok, politikatudósok, szociológusok, ágazati szakemberek egyfelől, jogászok és államigazgatási szakemberek) úgy tudnak egymással kommunikálni, hogy különböző diszciplináris hátterük nem elválasztja őket, hanem a köz javára jobbítja a közös produktumot.

Pályázatunkat, melynek végül az Európa 2020 Stratégia adta az apropót, az ELTE Tehetséggondozási Tanácsa támogatásra érdemesnek ítélte. A majdani kötet készülő tanulmányainak egy-egy, reméljük, az Ars Boni jogász olvasói számára is izgalmas részlete lesz olvasható ebben a sorozatban.

Jó olvasást kívánunk!

Váradi Balázs (ELTE TÁTK, Budapest Intézet)

A megújuló és alternatív energiaforrásokból előállított hő- és villamosenergia-átvételi támogatási rendszer (Metár) egy törvényben előírt szabályozási és támogatási rendszer. Lényege, hogy a megújuló energiák termelését (áramot vagy hőt) egy meghatározott, támogatott és kiszámítható időre garantált módon veszik át.

A szabályozás célja, hogy a megújuló energiákba érdemes legyen befektetni Magyarországon. Erre szükség is van, mivel Magyarország erősen le van maradva az Európai Unió más országaihoz képest (még Kelet-Európa tagállamaihoz képest is) a megújuló energiaforrások használatában, miközben az EU-s és Kiotói szabályozás ezek arányának növelését írja elő.

Az új szabályozás három kategóriába sorolja a zöldenergia-termelőket. A legkisebb, 0,5 megawatt (MW) kapacitás alatt ugyanaz a kötelező átvételi rendszer (KÁT) vonatkozik az erőművekre, mint eddig; kivételt a szélerőművek jelentenek. Továbbra is a kötelező átvételben részesülhetnek az Európai Unió szintjén jelentős technológiai újítást bemutató demonstrációs projektek.

A 0,5 és 1 megawatt közötti termelők kategóriája a Metár speciális, egyedi támogatásokkal ellátott rendszere. Az 1 megawatt feletti, megújuló energiákat hasznosító erőművek a prémium támogatási rendszerbe tartoznak; beruházói pályázatokon indulhatnak, és a szabadpiacon értékesíthetik az áramot.

A kötelező átvétel (KÁT) esetében a megújuló forrásból előállított áramot támogatott áron átveszik a termelőtől, míg a prémium típusú rendszerben a termelőnek magának kell vevőt keresnie a villamos energiára a piacon. Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) álláspontja szerint ez arra ösztönzi a termelőket, hogy a piaci árak változásához igazítsák a termelésüket, azaz lehetőség szerint akkor termeljenek, amikor arra nagyobb igény van.

A támogatást jelentő prémium az adminisztratív módon meghatározott, vagy pályázat eredményeként kialakuló támogatott ár, valamint a havi referencia piaci ár különbségeként alakul ki. A prémium típusú támogatás a legalább 0,5 megawattos erőművekre, illetve a szélerőművekre kötelező.

A MEKH kiemelte, hogy amikor a támogatások mértéke pályázatok keretében, versenyben alakul ki, a legolcsóbb ajánlatot tevő megújuló energiaforrást felhasználó termelők kaphatnak támogatást, az ajánlatuknak megfelelő ár mellett. Megfelelő verseny esetén így csökkenhet a támogatás mértéke, illetve a támogatás rugalmasan igazodhat a változó költségszinthez. A támogatás pályáztatása a legalább 1 megawattos erőművekre és a szélerőművekre kötelező.

A 0,5 és 1 megawatt közötti zöldenergia-termelők prémium típusú támogatást kaphatnak, de ezt – a szélerőművek kivételével – pályázat nélkül is megszerezhetik. A támogatott árat esetükben kormányrendelet határozza meg, hasonlóan a jelenlegi KÁT-árakhoz. A támogatás időtartamát, illetve a támogatás alá eső maximális villamosenergia-mennyiséget a MEKH határozza meg.

A „barna prémium” problémái

További jelentős újdonság a Metár-rendszerben, hogy a biomasszát vagy biogázt felhasználó már működő erőműegységekre is vonatkozik az új szabályozás: e termelőket ún. barna prémium bevezetésével kívánják majd támogatni. A MEKH által megállapított összegű barna prémium célja, hogy az olcsóbb fosszilis energiaforrást is felhasználni képes termelőt a biogázból/biomasszából történő villamosenergia-előállítás fenntartására ösztönözze. Az eddig nyilvánosságra került tervezeteken felül a nap- és szélerőművek vonatkozásában remélhetően további speciális szabályok kerülnek majd megállapításra.

A Greenpeace Magyarország a Metár és megújuló energiaforrások részletszabályozásaihoz fűzött szakmai ajánlatcsomagjában kifejtette, hogy elfogadhatatlannak tartja, hogy a biomasszát ma döntően rossz hatásfokú, elavult erőművekben hasznosítják Magyarországon, illetve, hogy a barna prémium bevezetése további lehetőséget biztosít ennek a káros folyamatnak a fenntartására. A Greenpeace Magyarország álláspontja szerint az a cél, hogy a barna prémium a modern technológiákat támogassa. Ennek keretében a Metár révén elérhető támogatást egy korszerű, nagy hatásfokú fenntartható technológiákat alkalmazó, új beruházásokat megvalósító erőművekre és azok üzemben tartására kellene fordítani, szemben a fenntarthatósági szempontokkal összeegyeztethetetlen, természeti, társadalmi és gazdasági károkat okozó fent említett gyakorlat további finanszírozásával.

Változó szabályozás – elérendő célok

A jelenlegi hazai megújuló villamosenergia-termelési és működési támogatási rendszer (KÁT) az utolsó hatályos szerződés kifutásáig – de legkésőbb 2045-ig – marad hatályban. Az új rendszer az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának kézhezvételét követően indulhat el, ezt követően az újonnan belépő megújuló áram-termelők már csak az új rendszerben kaphatnak működési támogatást.

Magyarország az Európai Unió felé azt vállalta, hogy 2020-ra a teljes energiafelhasználás 14,65%-át megújuló forrásokból fedezi. Dr. Tóth Máté szerint „az új támogatási koncepcióval ennek elérésére, illetve meghaladására nagyobb lehetőség nyílhat, mivel a tervezet európai léptékű és piacbarát, miközben figyelemmel van olyan korábbi sajnálatos szabályozási deficitekre is, mint az említett kiszabályozhatóság, vagyis az ellátás-biztonság problémája illetve a szabályozás alacsony kiszámíthatósága, az országkockázat.” Leszögezte azonban, hogy sok fog múlni a tényleges prémium árakon, valamint az eddig nem kellő figyelemmel kezelt területek megnyugtató rendezésén”

A megújuló energiaforrások felhasználási részarányának növelése (lényegében az új kapacitások létesítésének ösztönzése) a lakosságra nézve nem jelent majd többletterhet, hiszen a támogatási rendszer forrását továbbra is a nem egyetemes szolgáltatás körében ellátott felhasználók (pl. ipari fogyasztók) általi befizetések képezik majd. Ellenkezőleg: a körültekintő prémiumár-képzés a korábbi nagyban konjunktúra-idegen támogatott árak fenntartási, „bekerülési” költségéhez képest alacsonyabb terhet jelenthet, mely érdemben hozzájárulhat az energiaárak tartósan alacsony szinten tartásához is.

Merre tartanak a trendek?

Hazánkban 2015-ben a megújuló energiaforrásokból megtermelt összes energiamennyiség 3169 gigawattóra volt, ami 10,5 százalékát adta az itthon megtermelt összes villamos energiának. A Metár 2017-es indulása a hazai megújuló energetikai ipar fellendülését hozhatja. A globális trendeket figyelve, a szektorba fektetett pénz a zöld kötvények és részvények kibocsátását hozza magával, amelyből így a vállalatok mellett a kis- és középvállalkozók, vagy magánszemélyek is profitálhatnak.

Az irányelv és átültetése jelentősebb kritikát nem kapott, ugyanakkor Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár hozzátette: a szélerőműveket nem feltétlenül preferálja az új rendszer. Szélerőművek esetében ki kell számolni, megéri-e ezek telepítése; a nemzetközi árverésen történő áramrendszeren keresztül ugyanis nem tudják jól eladni az energiát. A Metár nyertesei a napenergiás, a biogáz és geotermális üzemek lesznek.

Cseh Esztella

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

Jegyzetek