Megújul-e a megújuló energiákra vonatkozó szabályozás?

Az ELTE Bibó István Szakkollégiuma az Európa 2020 Stratégia program apropójából interdiszciplináris tanulmánysorozatot készít, mely során a közpolitika-alkotás folyamatát szeretnék megismerni. Az Arsboni ebből a sorozatból fog közölni az elkövetkező időszakban olyan részleteket, amelyek a jogász olvasók számára is hasznos, érdekes információkkal szolgálhatnak. Elsőként Cseh Esztella írását hozzuk nyilvánosságra, a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatban.

A kutatócsoport vezetőjének bevezetője:

Üdvözöljük az Olvasót!

Az ELTE Bibó István Szakkollégium néhány volt és jelenlegi diákja 2015 nyarán megkeresett, hogy segítsem munkájukat, mely során a közpolitika-alkotás és értékelés folyamatát ismernék meg, nem csupán passzívan hallgatva-olvasva, hanem aktívan, konkrét, Magyarország számára is releváns európai szabályozási kérdéseket feltárva.

Cikkíró Pályázat

Van egy érdekes témád?

Ez most nem egy évfolyamdolgozat, hanem az Arsboni ötödik alkalommal megrendezésre kerülő Cikkíró Pályázata!

Lelkesen igent mondtam: régóta úgy vélem, a közpolitikai folyamat sikerének esélyét növeli, ha a problémát felvető, a döntéseket előkészítő, meghozó, végrehajtó, értékelő résztvevők (politikusok, közgazdászok, politikatudósok, szociológusok, ágazati szakemberek egyfelől, jogászok és államigazgatási szakemberek) úgy tudnak egymással kommunikálni, hogy különböző diszciplináris hátterük nem elválasztja őket, hanem a köz javára jobbítja a közös produktumot.

Pályázatunkat, melynek végül az Európa 2020 Stratégia adta az apropót, az ELTE Tehetséggondozási Tanácsa támogatásra érdemesnek ítélte. A majdani kötet készülő tanulmányainak egy-egy, reméljük, az Ars Boni jogász olvasói számára is izgalmas részlete lesz olvasható ebben a sorozatban.

Jó olvasást kívánunk!

Váradi Balázs (ELTE TÁTK, Budapest Intézet)

A megújuló és alternatív energiaforrásokból előállított hő- és villamosenergia-átvételi támogatási rendszer (Metár) egy törvényben előírt szabályozási és támogatási rendszer. Lényege, hogy a megújuló energiák termelését (áramot vagy hőt) egy meghatározott, támogatott és kiszámítható időre garantált módon veszik át.

A szabályozás célja, hogy a megújuló energiákba érdemes legyen befektetni Magyarországon. Erre szükség is van, mivel Magyarország erősen le van maradva az Európai Unió más országaihoz képest (még Kelet-Európa tagállamaihoz képest is) a megújuló energiaforrások használatában, miközben az EU-s és Kiotói szabályozás ezek arányának növelését írja elő.

Az új szabályozás három kategóriába sorolja a zöldenergia-termelőket. A legkisebb, 0,5 megawatt (MW) kapacitás alatt ugyanaz a kötelező átvételi rendszer (KÁT) vonatkozik az erőművekre, mint eddig; kivételt a szélerőművek jelentenek. Továbbra is a kötelező átvételben részesülhetnek az Európai Unió szintjén jelentős technológiai újítást bemutató demonstrációs projektek.

A 0,5 és 1 megawatt közötti termelők kategóriája a Metár speciális, egyedi támogatásokkal ellátott rendszere. Az 1 megawatt feletti, megújuló energiákat hasznosító erőművek a prémium támogatási rendszerbe tartoznak; beruházói pályázatokon indulhatnak, és a szabadpiacon értékesíthetik az áramot.

A kötelező átvétel (KÁT) esetében a megújuló forrásból előállított áramot támogatott áron átveszik a termelőtől, míg a prémium típusú rendszerben a termelőnek magának kell vevőt keresnie a villamos energiára a piacon. Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) álláspontja szerint ez arra ösztönzi a termelőket, hogy a piaci árak változásához igazítsák a termelésüket, azaz lehetőség szerint akkor termeljenek, amikor arra nagyobb igény van.

A támogatást jelentő prémium az adminisztratív módon meghatározott, vagy pályázat eredményeként kialakuló támogatott ár, valamint a havi referencia piaci ár különbségeként alakul ki. A prémium típusú támogatás a legalább 0,5 megawattos erőművekre, illetve a szélerőművekre kötelező.

A MEKH kiemelte, hogy amikor a támogatások mértéke pályázatok keretében, versenyben alakul ki, a legolcsóbb ajánlatot tevő megújuló energiaforrást felhasználó termelők kaphatnak támogatást, az ajánlatuknak megfelelő ár mellett. Megfelelő verseny esetén így csökkenhet a támogatás mértéke, illetve a támogatás rugalmasan igazodhat a változó költségszinthez. A támogatás pályáztatása a legalább 1 megawattos erőművekre és a szélerőművekre kötelező.

A 0,5 és 1 megawatt közötti zöldenergia-termelők prémium típusú támogatást kaphatnak, de ezt – a szélerőművek kivételével – pályázat nélkül is megszerezhetik. A támogatott árat esetükben kormányrendelet határozza meg, hasonlóan a jelenlegi KÁT-árakhoz. A támogatás időtartamát, illetve a támogatás alá eső maximális villamosenergia-mennyiséget a MEKH határozza meg.

A „barna prémium” problémái

További jelentős újdonság a Metár-rendszerben, hogy a biomasszát vagy biogázt felhasználó már működő erőműegységekre is vonatkozik az új szabályozás: e termelőket ún. barna prémium bevezetésével kívánják majd támogatni. A MEKH által megállapított összegű barna prémium célja, hogy az olcsóbb fosszilis energiaforrást is felhasználni képes termelőt a biogázból/biomasszából történő villamosenergia-előállítás fenntartására ösztönözze. Az eddig nyilvánosságra került tervezeteken felül a nap- és szélerőművek vonatkozásában remélhetően további speciális szabályok kerülnek majd megállapításra.

A Greenpeace Magyarország a Metár és megújuló energiaforrások részletszabályozásaihoz fűzött szakmai ajánlatcsomagjában kifejtette, hogy elfogadhatatlannak tartja, hogy a biomasszát ma döntően rossz hatásfokú, elavult erőművekben hasznosítják Magyarországon, illetve, hogy a barna prémium bevezetése további lehetőséget biztosít ennek a káros folyamatnak a fenntartására. A Greenpeace Magyarország álláspontja szerint az a cél, hogy a barna prémium a modern technológiákat támogassa. Ennek keretében a Metár révén elérhető támogatást egy korszerű, nagy hatásfokú fenntartható technológiákat alkalmazó, új beruházásokat megvalósító erőművekre és azok üzemben tartására kellene fordítani, szemben a fenntarthatósági szempontokkal összeegyeztethetetlen, természeti, társadalmi és gazdasági károkat okozó fent említett gyakorlat további finanszírozásával.

Változó szabályozás – elérendő célok

A jelenlegi hazai megújuló villamosenergia-termelési és működési támogatási rendszer (KÁT) az utolsó hatályos szerződés kifutásáig – de legkésőbb 2045-ig – marad hatályban. Az új rendszer az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának kézhezvételét követően indulhat el, ezt követően az újonnan belépő megújuló áram-termelők már csak az új rendszerben kaphatnak működési támogatást.

Magyarország az Európai Unió felé azt vállalta, hogy 2020-ra a teljes energiafelhasználás 14,65%-át megújuló forrásokból fedezi. Dr. Tóth Máté szerint „az új támogatási koncepcióval ennek elérésére, illetve meghaladására nagyobb lehetőség nyílhat, mivel a tervezet európai léptékű és piacbarát, miközben figyelemmel van olyan korábbi sajnálatos szabályozási deficitekre is, mint az említett kiszabályozhatóság, vagyis az ellátás-biztonság problémája illetve a szabályozás alacsony kiszámíthatósága, az országkockázat.” Leszögezte azonban, hogy sok fog múlni a tényleges prémium árakon, valamint az eddig nem kellő figyelemmel kezelt területek megnyugtató rendezésén”

A megújuló energiaforrások felhasználási részarányának növelése (lényegében az új kapacitások létesítésének ösztönzése) a lakosságra nézve nem jelent majd többletterhet, hiszen a támogatási rendszer forrását továbbra is a nem egyetemes szolgáltatás körében ellátott felhasználók (pl. ipari fogyasztók) általi befizetések képezik majd. Ellenkezőleg: a körültekintő prémiumár-képzés a korábbi nagyban konjunktúra-idegen támogatott árak fenntartási, „bekerülési” költségéhez képest alacsonyabb terhet jelenthet, mely érdemben hozzájárulhat az energiaárak tartósan alacsony szinten tartásához is.

Merre tartanak a trendek?

Hazánkban 2015-ben a megújuló energiaforrásokból megtermelt összes energiamennyiség 3169 gigawattóra volt, ami 10,5 százalékát adta az itthon megtermelt összes villamos energiának. A Metár 2017-es indulása a hazai megújuló energetikai ipar fellendülését hozhatja. A globális trendeket figyelve, a szektorba fektetett pénz a zöld kötvények és részvények kibocsátását hozza magával, amelyből így a vállalatok mellett a kis- és középvállalkozók, vagy magánszemélyek is profitálhatnak.

Az irányelv és átültetése jelentősebb kritikát nem kapott, ugyanakkor Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár hozzátette: a szélerőműveket nem feltétlenül preferálja az új rendszer. Szélerőművek esetében ki kell számolni, megéri-e ezek telepítése; a nemzetközi árverésen történő áramrendszeren keresztül ugyanis nem tudják jól eladni az energiát. A Metár nyertesei a napenergiás, a biogáz és geotermális üzemek lesznek.

Cseh Esztella

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

Jegyzetek

A képek forrásai: itt, itt és itt.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.