Megváltozott feladatok, megváltozott választókerületek – a megyei közgyűlések

Önkormányzati választásokat bemutató cikksorozatunk ötödik részében megyei önkormányzatok választását, és a megválasztott szervek átalakult feladatkörét tekintjük át.

A helyi önkormányzati választásokon választjuk meg – a település polgármestere és képviselő-testülete mellett – a megyei közgyűlés tagjait is. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (Mötv.) és az önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény (új Övjt.) is jelentős változásokat eredményezett a megyei közgyűlések feladatkörére és megválasztására vonatkozó szabályokban is. Az Alaptörvény által bevezetett új szabály értelmében – a települési önkormányzatokhoz hasonlóan – a megyei közgyűlés tagjait is öt évre választjuk.

 megyei_kozgyules_11-17-3_vas

1. A megyei önkormányzat

Az Alaptörvény rögzíti, hogy Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok működnek. Ezek lehetnek települési vagy területi önkormányzatok. A Mötv. értelmében a megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerinti területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési valamint koordinációs feladatokat lát el. A megyei önkormányzat feladatait pedig a megyei közgyűlés végzi.

Társasági jogi ügyvédjelölt a Bakernél!

Ha érdekelnek a nyolcszámjegyű vállalatfelvásárlások, a Baker társasági jogi csapatában a legjobbaktól tanulhatod el a szakma csínyját-bínyját.

Ez jelentős változást jelent a megyei önkormányzatok feladatait illetően, ugyanis a korábbi önkormányzati törvény (Ötv.) ezeknél lényegesen tágabb körben, eltérő feladatokat is kijelölt számukra. Az Ötv. ugyanis a megyei önkormányzat feladataként határozta meg, hogy köteles ellátni azokat a törvényben előírt feladatokat, amelyek megoldására települési önkormányzat nem kötelezhető, valamint törvény kötelező feladatává tehette olyan körzeti jellegű közszolgáltatás biztosítását, amely a megye egész területére, vagy annak nagy részére kiterjed. A megyei önkormányzat látta el továbbá az olyan körzeti jellegű közszolgáltatások nyújtását, amely igénybe vevőinek többsége nem a szolgáltatást nyújtó intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat területén lakott. Ilyen közszolgáltatás volt többek között a középfokú oktatás, a tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek oktatása, a gyermekjogok érvényesítésével kapcsolatos feladatok, valamint az épített és természetes környezet védelmét érintő feladatok teljesítésének összehangolása.

A megyei önkormányzat korábban is ellátott területrendezési és koordinációs feladatokat, azonban az új törvény lényegében csak ezeket hagyta meg. A Mötv. szabályai alapján közszolgáltatással kapcsolatos feladatai már egyáltalán nincsenek. A korábban a megyéknél lévő közszolgáltatásokat központosították, és már más szervek biztosítják ezeket, ennek következtében a megyei közgyűlések súlya jelentősen csökkent.

A megyei önkormányzatok számára előírt feladatok változása szempont lehet az új közgyűlés megválasztása során is. Ez befolyással lehet arra is, hogy a jelölőszervezetek hogyan állítják össze a listájukat, ennek következtében pedig az újonnan megválasztott megyei közgyűlések összetételére is.

2. A választókerületek

A megyei közgyűlés tagjait azok választják meg, akik a megye területén élnek, kivéve a megyei jogú városok lakosait, Budapest esetében pedig teljesen eltérnek a fővárosi közgyűlés választására vonatkozó szabályok.

A 2010-es módosításokig minden megye két választókerületet alkotott: az egyikbe a 10.000 fő alatti, a másikba az ennél nagyobb lakosságszámú települések tartoztak. A jelölőszervezeteknek mindkét választókerületben külön kellett listát is állítani, és minden választókerületből csak az ahhoz tartozó listára lehetett szavazni, ennek indoka az volt, a megyei közgyűlésben megjelenjenek a kisebb és nagyobb települések eltérő igényei is.

A korábbi törvény mellékletében előre meghatározta az összes megyében, mindkét választókerületre vonatkozóan a megyei közgyűlésben megszerezhető képviselői helyeket. Ezeknek a száma a választókerületek lakosságának számához igazodott, ezért Pest megyét kivéve mindenhol 10.000 lakos alatti településeknek volt több képviselőjük a megyei közgyűlésben, mivel összességében ezeken a területeken éltek többen.

Az új Övjt. mindkét szabályt megváltoztatta. A mostani választáson már minden megyében csak egy egységes választókerület van, amelybe a megye egésze beletartozik (a főváros és a megyei jogú városok továbbra sem kerültek bele). Minden településről egy listára fognak szavazni, és csak az ezen a listán megszerzett szavatok alapján osztják ki a megyei közgyűlésben a helyeket.

Az új törvény a megyei közgyűlés létszámának meghatározásában is változást hozott. A korábbi törvény előre rögzített számaival szemben az új Övjt. értelmében a választás évének január 1-jei adatai szerinti lakosságszám alapján kell –a törvényi szabályoknak megfelelően – meghatározni a megyei közgyűlés tagjainak a számát. A 2010-es önkormányzati választásokhoz viszonyítva nincs jelentős eltérés a közgyűlés tagjainak számában. A lakosságszámhoz igazítás ellenére a megyék egy részében nem is változott, a többi esetében is csak egy fővel tér majd el a létszám az előző választáshoz képest.

A törvény továbbra is meghatározza azt a minimumot, amennyi szavazatot el kell érnie a jelölőszervezetnek ahhoz, hogy mandátumot kaphasson. Ez az előző szabályok értelmében a választókerületenkénti listára leadott érvényes szavazatok 4%-a volt, az októberi választáson pedig az egész megyei listára leadott érvényes szavazatok 5%-át kell elérni; lényegében ez tehát a választási küszöb.

A korábbi szabályokhoz hasonlóan a megyei közgyűlés elnökét a közgyűlés tagjai választják (szemben a települési önkormányzatokkal, ahol közvetlenül választjuk meg a polgármestert is, és a képviselő-testület tagjait is), ebben az új Övjt. sem hozott változást.

 nyh_megyehaza

3. Ajánlás és jelöltállítás

A megyei közgyűlések tagjait a jelölszervezetek által állított listára szavazva választhatjuk meg. Az Öjvt. meghatározza, hogy a választópolgárok hány százalékának ajánlása szükséges ahhoz, hogy egy jelölőszervezet listát állíthasson. Ebben a számban is változás történt, ugyanis a korábbi törvény a megyén belül akkor még létező két választókerületre határozta meg a számot, külön-külön, minden választókerület lakosságának 0,3%-ában. Mivel az új szabályok szerint az egész megye alkot egy választókerületet, az ajánlások számát is erre nézve határozza meg a törvény, ez pedig a megye választópolgárainak 0,5%-a.

A jelöltállítás tekintetében is változtak a szabályok: A régi Öjvt. szabályai szerint a választópolgár jelölési fajtánként csak egy jelöltet, illetőleg listát ajánlhat. Ezzel szemben a hatályos szabályozás értelmében (az országgyűlési választásokra vonatkozó szabályokhoz hasonlóan) egy választópolgár több jelöltet is támogathat az ajánlásával. Ezt a módosítást csak a 2014. évi XXIII. törvény vezette be, eredetileg megmaradt volna az a szabály, hogy csak egy jelöltet lehet ajánlani.

A jelölések elfogadására nézve nem hozott változást az új törvény, elfogadni továbbra is csak egy jelölést lehet.

4. Összegzés

Az új törvények számos komolyabb változást is eredményeztek a megyei közgyűlésekre vonatkozó szabályokban, amelyek a képviselők megválasztásáshoz is kapcsolódnak. Az első lényeges különbség, amely a megyei önkormányzat feladatait érinti, csak közvetetten kapcsolódik a választásokhoz: szerepet játszhat a döntésben, hogy milyen feladat elvégzésére akarunk megválasztani valakit, így ez befolyásolhatja azt végeredményben azt is, hogy kik lesznek a megyei közgyűlés tagjai.

A másik jelentős különbség, amely közvetlenül a megválasztására vonatkozik, a választókerületek módosítása. A korábbi szabályozás inkább kedvezett a kisebb településeknek, mert saját a választókerületükön belül csak az ő lakosaik szavazatai arányában osztották ki a helyeket, és szinte minden esetben az ő választókerületükből került több képviselő a megyei közgyűlésbe is. Ezzel szemben az új szabályozás értelmében az egész megyében leadott szavazatok aránya alapján szerezhetőek meg a helyek a megyei közgyűlésben. Ennek következtében a kisebb lakosságszám miatt a 10.000 fő alatti települések lakói összességében kisebb súllyal lesznek képviselve. Ez vezethet ahhoz, hogy olyan kérdésben, amelyben a kisebb és a nagyobb lakosságszámú települések érdekei ellentétben állnak, esetleg a kisebb települések nehezebben tudják majd elérni a céljaikat.

A megyék nagyobb részében több jelölőszervezetnek van listája, mint a 2010-ben, de ezt a többletet inkább olyan pártok adják, amelyek már az országgyűlési választásokon is indultak, helyi szervezetek továbbra is csak néhány megyében állítottak listát.

Träger Anikó

 *

Korábbi cikkeink a témában:

Mi és miért változott? Az új önkormányzati választási rendszer háttere

Önkormányzatok: változások után, választások előtt

Az önkormányzati választásokról – szakszerűen

A fővárosi választási rendszer átszervezése I.

 *

A képek forrása:

http://www.szgyf.gov.hu/archivumok/szabolcs-szatmar-bereg-megyei-onkormanyzat-4400-nyiregyhaza-hosok-tere-5-szam-alatti-epuletenek-komplex-energetikai-korszerusitese

http://www.alon.hu/rendkivuli-vas-megyei-kozgyules-vegre-mondtak-valamit

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.