Mennyi többletterhet jelent a cégek számára az EPR a termékdíj mellett?

A kiterjesztett gyártói felelősség („Extended Producer Responsibility”, azaz rövidítve: EPR) közelmúltban megjelent szabályozása és a környezetvédelmi termékdíj jogszabályi hátterének, ezen belül is a tárgyi hatály átfedései miatt, a két díjtípus esetében bizonyos termékáramoknál többletköltség keletkezhet majd a vállalkozások oldalán, amennyiben az egyéni működési eredmények, illetve a gyártás során létrejött termékek beleillenek az érintett kategóriába. De milyen mértékű költségekről is beszélünk és milyen termékáramok esetében, hogyan kalkulálhatnak majd ezekkel a cégek, illetve milyen jogkövetkezmények várhatóak? Többek között ezek megválaszolásával foglalkozik a jelenlegi cikkünk.

A régebbi szabályozás, azaz a környezetvédelmi termékdíj:[1]

A termékdíj, a nemrégiben megjelent és korábbi cikkünkben[2] már részben taglalt EPR szabályozás egy „rokonának” tekinthető, illetve akár bizonyos felfogások szerint annak előzményének is, célja, (szintén az utóbb említett „rokonhoz” hasonlóan), hogy a környezeti hatások fiszkális vonulatát csökkentse, illetve az esetleges környezeti károsodásokat előzze meg, méghozzá azáltal, mint ahogyan azt a törvény is fogalmazza, hogy pénzügyi forrásokat teremtsen, tehát díjbeszedés történjen a kötelezetti oldalon. A személyi hatály tekintetében alapjaiban nagyrészt azonos kiterjesztésekkel rendelkezik a két szabályozás és amint az a későbbiekben világossá válik igen sok hasonlóság látszik a tárgyi hatály vonatkozásában is, különbség azonban a két rendszer között, hogy amíg a termékdíj kifejezetten a termékek előállítására és bizonyos életszakaszaira fókuszál, addig az EPR szabályozásának rendelkezései a körforgásos termékek teljes életciklusra terjednek ki.

Hol is vannak a lényegi átfedések: Jogszabályi háttér:[3]

Lényeges, ahogy azt a hivatkozott cikkünk is kifejti, hogy a tárgyi hatállyal kapcsolatos átfedések a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet (továbbiakban: EPR rendelet) 1. mellékletének tartalmában, valamint a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (továbbiakban: Termékdíj törvény) 1.§-nak (3) bekezdésében keresendők, ahol is láthatóak olyan termékáram kategóriák, melyek mind két szabályozási rezsimen belül felsorolásra kerülnek. Azon termékáramok esetében egyszerű a dolgunk melyekre csak egyik vagy csak másik tárgyi hatály vonatkozik, azonban a „közös” kategóriáknál már más a helyzet, ugyanis ezekben az említett esetekben az EPR díjmértéke lesz majd mérvadó. Kiemelendő ugyan, hogy kettős díjfizetésről nem lesz szó, ugyanis a megfizetett EPR díj majd levonásra kerül a termékdíj mértékéből (mint beszámítás)[4], de ennek valós végeredménye a későbbiekben kerül megvitatásra. Kiemelendő még, hogy a két jogforrás látszólag eltér a kötelezetti kör és a kötelezettség keletkezésének megfogalmazásában, mégis a kontextusokból kitűnik, hogy a két személyi hatály általános rendelkezései, valamint azok esetleges bővítései nem zárják ki egymást. Példaként az EPR rendelet 16.§-a említhető, mely tartalma szerint a rendelet hatálya főként a gyártókra terjed ki, azzal a kitétellel, hogy a kötelezettség az első forgalomba hozatalkor fog keletkezni, korrelációban a Termékdíj törvény 3. §-ával, amely hasonlóan rendelkezik és az „első belföldi forgalomba hozó” megfogalmazást használja (melybe természetesen a gyártók is beleértendőek). Ugyanígy említhető a „saját célú felhasználó” és az „átvállaló” is, de fontos megjegyezni, hogy ezek a kötelezettek csak akkor képeznek átfedést, ha megfelelnek az EPR rendelet kritériumainak és egyben mérvadó rájuk a közös tárgyi hatály.

Mi a közös nevező? Az érintett termékáramok:[5]

A mind két szabályozás alapján díjszabás alá eső termékáramokkal (a tulajdonképpeni tárgyi hatállyal) több szakirodalom, illetve szakcikk is foglalkozik[6], azonban a rendelet és törvény rendelkezései szerint részleges, illetve teljes átfedés fog keletkezni a következőknél:

1. akkumulátorok (részleges)
2. elektromos és elektronikus berendezések (részleges)
3. gumiabroncsok (teljes)
4. reklámhordozó papírok (teljes)
5. irodai papírok (teljes)

Fontos kiemelni, hogy a fenti felsorolás bizonyos elemeinek definiálására nem csak magát a két megnevezett jogforrást tudjuk használni, hanem azok akár külön jogszabályi hivatkozásokat is megnevezhetnek, melyek segítséget tudnak nyújtani, a kötelezettek számára, hogy pontosan mit is kell ezek alatt érteni. Ilyen lehet az akkumulátorok esetében a 445/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet is (amire az EPR rendelet hivatkozik), melynek értelmező rendelkezései között széles magyarázati kör található.  Az előbb említett kitekintés azért fontos, mivel, a díjak későbbi összehasonlításánál, fontos szerepet fog majd játszani a pontos megkülönböztetés, mivel az adott közös termékáramon belül, akár több díjkategória megnevezés, vagy anyagáram fog majd vonatkozni a cégek által esetlegesen gyártott termékre.

Mennyi az annyi? A Díjak mértéke:[7]

A releváns díjtételekkel kapcsolatosan, az EPR esetében, nem magában az arról szóló rendeletben lehet azokat megtalálni, hanem különállóan az Energiaügyi Minisztérium 23/2023. (XI. 30.) számú rendeletének 4. melléklete tartalmazza a jelenleg hatályos számadatokat[8], ellentétben ezzel, a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényben közvetlenül is szerepelnek a díjtételek, annak 2. mellékletében. A könnyebb összehasonlíthatóság kedvéért, az alábbi táblázatban szemléltetjük az eltéréseket, mindenekelőtt azonban fel kell hívnunk olvasónk figyelmét, hogy a két szabályozás, ugyan, ha főbb termékáramokban nem is, ellenben a díjkategória, anyagáram megnevezésekben eltérhet, valamint bővebb kiterjesztéseket tartalmazhat, így bizonyos termékáramokon belül tetszőleges díjkategóriát választottunk specifikációként.

Mint ahogyan az a táblázatból látható, igen magas díjtételi eltérések lehetnek a termékdíj és az EPR díj között, éppen ezért is mondható el, hogy hiába kerülhet beszámításra a megfizetett és „drágább” EPR díjtétel a korábbi termékdíjba, ha így végeredményként mégis nagyobb költségekkel számolhatnak a jogalanyok. Ugyanakkor az átfedéses termékáramok esetkörében még mindig tisztázni kell, hogy mi is fog történni, ha valaki nem kívánja megfizetni megnövekedett költségeket.

Jogkövetkezmények: Mi lesz, ha nem fizetünk többet?[9]

Ebben az esetben több lehetőség is elképzelhető, az EPR díj vonatkozásában releváns Hulladékgazdálkodási Hatóság ilyen esetekben diverz eszközökkel rendelkezik. Elsősorban is a hatóság jelentős hulladékgazdálkodási bírságokat szabhat ki[10] (egészen a több milliós tételekig), melyek amennyiben egy költségvetési évben elérik a 100 millió forintot egy meghatározott társaság vonatkozásában, úgy az adott társaság a következő két évben nem részesülhet támogatásban sem törvény, sem kormányrendelet szerint[11]. Másodsorban pedig az adott termékáramba tartozó termék (EPR rendelet fogalmazása szerint a körforgásos termék) forgalomba hozatalának korlátozásának lesz majd helye, a hátralékos EPR díj megfizetéséig, illetve a bejelentési és egyéb kötelezettségek teljesítéséig, de a szigorú szankciók mellett is lehet azonban helye mérséklési, vagy jogorvoslati kérelemnek. Az előbb leírtakon kívül még azt is figyelembe kell venni, hogy abban az esetben, ha valamely termékünk, más EPR díjköteles termékeink mellett nem tartozna a már tárgyalt közös kategóriák egyikébe sem és után csak termékdíj fizetési kötelezettségünk lenne, akkor is különállóan fenn fog állni a Nemzeti Adó és Vámhivatal általi termékdíjbírság[12] kiszabásának a lehetősége, mivel mind két rendszer adminisztrációs és bevallási kötelezettsége vonatkozni fog ránk.

Szeretném olcsóbban megúszni: Vajon van mentesülési lehetőség?[13]

Az egyik legfontosabb kibúvási lehetőséget az EPR rendelet 22. § (1) bekezdésében találhatjuk meg, ami alapján fizetésre kötelezett gyártóként elkerülhető a díjfizetés, amennyiben a vevőnk nyilatkozik arról, hogy „a megvásárolt körforgásos termék legalább hatvan százaléka önállóan vagy más termék alkotórészeként, tartozékaként igazoltan külföldre kiszállításra kerül”[14]. További kivételként szerepel az említett rendelet 13. §-ban a kötelezettség „átvállalása”[15], mely esetkörben tulajdonképpen arról van szó, hogy az eredeti társaság helyett a díjfizetési kötelezettséget átvállaló jogi személy lesz majd a kötelezett, azaz, az utóbbi társaság fogja majd a díjtételt megfizetni. Végül, de nem utolsó sorban kiemelhető még a rendelet 16 §-ban található joganyag is, amely szerint nem fog keletkezni befizetési kötelezettség az adóraktárba való beraktározás, illetve az azon belüli átruházás esetén, továbbá ugyan ez vonatkozik a termékdíj raktárra is[16], ugyanis ezek a tranzakciók nem fognak forgalomba hozatalnak minősülni.

Konklúzió:

Az eddigiekben leírtakból egyértelműen látható, hogy  mind a Termékdíj törvény, mind az EPR rendelet közös érvényesülése által a hazai vállalatok számára kettős adminisztrációs teher keletkezhet, olyan termékösszeségek esetén, melyekben a termékek bizonyos része csak az egyik, vagy másik szabályozási rendszer alá tartozik, továbbá elmondható, hogy a közös tárgyi hatály alá tartozó kategóriáknál a beszámítási lehetőségtől függetlenül többletköltségek is keletkezhetnek a befizetői oldalon, amennyiben nem élünk a mentesítési lehetőségekkel.

Ez a cikk az Arsboni 2024. tavaszi gyakornoki programjának keretében készült.

Irodalomjegyzék