Mesterséges intelligencia és szerzői jog a 21. században: kié az AI által megalkotott mű?

A mesterséges intelligencia térnyerése új korszakot nyitott az alkotás világában. Egyre több könyv, kép és zene készül már a mesterséges intelligencia segítségével és kísértetiesen hasonlítanak az ember által megalkotott művekhez. De ha nem ember írta vagy festette, vajon kié az alkotás, azaz ki a szerző? Magáé a mesterséges intelligenciáé, esetleg a szoftverfejlesztőé, vagy azé a végfelhasználóé, aki az utasításokat (újabban prompt-okat) kiadva lekéri az alkotást, a művet? Cikkemben mindezen kérdésekre választ kaphattok, valamint körül járom azt is, hogy milyen megítélése van egy ilyen AI által gyártott műnek szerzői jogi szempontból, egyáltalán védett, avagy szabadon felhasználható -e. 

A mai rohamosan fejlődő világunkban egyre többet hallani a mesterséges intelligenciáról, ezek közül a leggyakoribb altípusa a sokak által ismert és használt ún. generatív mesterséges intelligencia, hétköznapi néven AI vagy a sokak által mindenre is alkalmazott Chatgpt. De valójában mit is jelent a generatív mesterséges intelligencia? Tulajdonképpen rövid, de konkrét utasítások alapján képes különböző tartalmakat gyártani, legyen szó akár képről, szövegről, zenéről vagy videóról. Éppen ezért az ilyen mesterséges intelligencia által gyártott tartalmaknál jogosan merülhet fel a kérdés, hogy az így létrejött mű szerzői jogi szempontból kihez tartozik, jogosult -e szerzői jogi védelemre, illetve ki a szerző? Annak érdekében, hogy cikkem még hitelesebb legyen, megkértem a ChatGPT-t, hogy készítsen nekem egy képet. Itt láthatjátok az általa pár másodperc alatt generált képet.

Kíváncsiságból megkérdeztem a ChatGPT-t, hogy ő, mint mesterséges intelligencia, hogyan értékelné szerzői jogi szempontból az általa generált tartalmakat. A kérdésre ezt a választ kaptam:  

🎨 Kié a szerzői jog egy általam – vagyis AI által – generált képre?

🤖 1. Az AI (én) nem lehetek szerző

• Jogilag csak ember lehet szerző.
• Én, mint mesterséges intelligencia, nem rendelkezem jogalanyisággal, így nem tudok szerzői jogot birtokolni.

👤 2. A szerzői jog akkor illethet meg téged, ha…

• Te adtad az utasítást (pl. „kép szőke lányról, aki sétál a naplementében”)
• Te választottad ki a végső változatot
• Kreatív döntéseket hoztál, tehát van emberi hozzájárulás

➡️ Ebben az esetben a legtöbb jogi értelmezés szerint te vagy a szerző (vagy legalább a jog jogosultja), mert az emberi irányítás és szándék számít.

📜 Mit mond az OpenAI erről?

Az OpenAI (aki engem működtet) hivatalos álláspontja:

„A felhasználók tulajdonában vannak azok a képek és szövegek, amelyeket a ChatGPT segítségével hoztak létre.”

✅ Tehát te használhatod, akár kereskedelmi célra is, amennyiben:

• Nem másoltad le tudatosan egy létező mű stílusát vagy tartalmát (pl. híresség arca, márkák logója)
• Nem sértesz vele más jogokat

Ez a válasz is jól tükrözi a magyar álláspontot, miszerint mesterséges intelligencia nem minősül szerzőnek, ezért az általa generált művet sem illeti meg szerzői jogi oltalom. De ne siessünk ennyire előre, nézzük meg lépésről lépésre, hogy megértsük miről is szól a szerzői jog és kit illethet meg. 

Először is derítsük ki, hogy ki is minősül szerzőnek. A szerzői jogról szóló törvény szerint szerző az, aki a művet megalkotta. Ez alapján az, ’’aki” névmás használata miatt okkal arra lehet következtetni, hogy a szerző csak ember, azaz természetes személy lehet. Továbbá a műnek eredeti és egyéni jellegűnek kell lennie ahhoz, hogy szerzői jogi védelemben részesüljön. Ez az egyéni és eredeti jelleg ugyanis tükrözi a szerző gondolatát, személyiségét, valamint a saját belső világát. Mivel az elkészült mű az alkotó szellemi tevékenységének eredményeként jött létre, olyan szoros kapcsolat alakul ki az alkotó és a mű között, amelyet a mesterséges intelligencia sem tud áttörni. Pont ez a közvetlen emberi szellemi tevékenység adja meg az egyéni-eredeti jelleget az alkotásnak. Éppen ezért is mondhatjuk azt, hogy a mesterséges intelligencia által generált tartalom nem kerül szerzői jogi védelem alá, ugyanis ebben az esetben nem mutatható ki az emberi alkotóképesség. Felmerülhet a kérdés, hogy mi van akkor, ha az ember az AI által generált tartalmakat saját maga továbbfejleszti és kiegészíti ötleteivel, ilyenkor megilleti -e a szerzői jogi védelem? Nos ebben az esetben kétségtelenül szerzőnek minősül, aki a kiegészítéseket eszközölte, ugyanis az általa elvégzett változtatások, illetve továbbfejlesztések nyomán eredeti és egyéni jellegűvé formálta az MI által generált tartalmat, ezzel is megjelenítve benne az ember szellemi tevékenységét, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy az így létrehozott alkotás szerzői jogi oltalom alá kerüljön. Ha a mesterséges intelligencia nem minősül szerzőnek, tekinthetjük-e az MI-t létrehozó szoftverfejlesztőt annak? Erre konkrét válasz nem adható, ugyanis az amerikai esetjog néhány esetben megállapította a szoftverfejlesztő szerzőségét, ugyanakkor a tendencia azt mutatja, hogy a szoftverfejlesztőt sem állapíthatjuk meg szerzőnek. Abban az esetben lehetne megállapítani, ha a főbb alkotói döntéseket a fejlesztő hozná meg, de mivel pont ez a lényege az MI-nek, hogy a belé táplált információ alapján saját maga hozza meg a döntéseket, ezért értelmét vesztette a feltevés is.  

Több esetben is vizsgálták azt, hogy a mesterséges intelligenciát milyen adatok és információk alapján tanították be. Ennek azért van jelentősége, ugyanis volt rá precedens, hogy engedély nélkül más cikkek felhasználásával tanították be az AI-t. Erre egy tökéletes példa a New York Times esete, amikor is a The New York Times beperelte az Open AI-t és a Microsoftot, ugyanis engedély nélkül használták fel a cikkeit a Chat GPT-t, illetve más AI rendszerek betanításához, ezzel megsértve a szerzői jogot. Hasonló helyzet áll elő a Getty Images vs Stability AI esetében is. Itt a Getty Images perelte be a Stability AI-t, arra hivatkozva, hogy az AI betanításához engedély nélkül használta fel a Getty Images jogvédett képeit, sőt sok eseten az általa generált képeken még a vízjel is rajta maradt, ami aztán végképp jogsértő jellegre utal. 

Egy kis érdekességként hoztam egy jogesetet, amely szintén kapcsolódik a nem ember által alkotott művek szerzői jogi megítéléséhez. Az eset egy majom által készített fényképhez kapcsolódik. Egy természetfotós utazás során Indonéziában fotózott, amikor is hirtelen egy majom elcsente a kameráját és addig ügyeskedett vele, mígnem lőtt magáról egy képet Ezt a majom szelfit (avagy „monkeyfie”) azután felkapta a média és rengeteg sajtóorgánum is lehozta a képet. A természetfotós arra hivatkozva, hogy ez az ő képe jogdíjat akart kicsikarni a különböző médiumoktól, ha már felhasználták az ő képét. Az esetben váratlan fordulat állt be, amikor egy világhírű állatvédő szervezet keresetet nyújtott be az amerikai bírósághoz, melyben kérte a majom szerzőségének megállapítását. A bíróság természetesen elutasította a keresetet és megállapította, hogy állat által készített művek nem részesülhetnek szerzői jogi védelemben. Ennél az esetnél is párhuzamot lehet vonni a mesterséges intelligencia által generált alkotások szerzői jogával, ugyanis tulajdonképpen egyik esetben sem minősül az elkészült alkotás ember által készítettnek. Mint, hogy az állat által készített mű sem élvez szerzői jogi védelmet, úgy az MI által generált tartalmakat sem illeti meg. 

Merre tart a szerzői jog az AI korában? 

Összegezve a fentebb leírtakat elmondható, hogy a mesterséges intelligencia térhódítása komoly kihívás elé állítja a szerzői jogi rendszereket. Ugyan még nincs kifejlett szabályozás ebben a kérdésben, ugyanakkor már meglévő esetjogra támaszkodva születhetnek döntések a kérdésben. Az amerikai, európai és a magyar joggyakorlat is arra az álláspontra támaszkodik, hogy a mesterséges intelligencia által alkotott mű nem részesül szerzői jogi védelemben, csak az ember által létrehozott alkotásokat illeti meg. A végfelhasználó tehát a saját kreatív döntései által válhat a mű tulajdonosává. Azonban kétségtelen, hogy a jövőben erre a területre kiemelt figyelmet kell szentelni, ugyanis ebben a modern világban az AI szerepe egyre csak növekedni fog és elkerülhetetlen, hogy ne legyen leszabályozva ez a mesterséges intelligencia által generált tartalmakra vonatkozó szerzői jog. 

Ez a cikk az Arsboni 2025. tavaszi gyakornoki programjának keretében készült.

Források: