Mesterséges intelligencia segíti a közjegyzőket

Szövegbányászat a gyors szabályozásért és az eljárások észszerűsítéséért 

Mesterséges intelligenciát hív segítségül a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) a közjegyzői hivatásrend fejlesztéséhez, a szabályozások észszerűsítéséhez, a jövő trendjeinek korai felismeréséhez. A közjegyzői adatbázisokat vizsgáló Adatkutató Alintézet létrehozásáról, tervezett munkájáról és várható eredményeiről kérdeztük Parti Tamást, a MOKK elnökhelyettesét.

Miért hozták létre az Adatkutató Alintézetet?

Akiben megvan az igény, hogy kézben tartsa a jövőjének alakulását, annak elsősorban nagyon pontosan meg kell ismerne környezetének jelenét és múltját ahhoz, hogy megalapozottan tudjon fejlesztésben gondolkodni. Az országos kamarának a területi kamarákkal együtt feladata, hogy felügyelje a közjegyzők szakmai tevékenységét, fejlessze a hivatásrendet, a közjegyzői eljárásokat, és felkészült legyen abban az esetben, ha egy új jogi norma vagy még inkább valamely új, jogi vonatkozású jelenség érinti a közjegyzőséget. Ehhez nagyon jól kell ismerni a közjegyzői gyakorlatot. A megismerésben pedig támaszkodhatunk az eljárásainkhoz nagy számban kapcsolódó elektronikus adatbázisokra, elektronikus kommunikációs rendszerekre, egyáltalán azokra az adatokra, amelyek a MOKK kezelésében vannak. Ez a nyers, összességében vak adathalmaz megismerhető, osztályozható és elemzése révén olyan információkhoz juthatunk, amelyek nem az egyes eljárásokra, hanem valamennyi eljárásra vagy különféle eljárási csoportokra értelmezhetők. A kutatóintézet azért alakult, hogy ezeket a vak adatokat információvá alakítsa, amely információ azután például az eljárási szabályok betartásának ellenőrzésére, a hivatásrend és az eljárások fejlesztésére, megalapozott vélemények, álláspontok kialakítására használható.

Mit és hogyan keresnek?

Amint mondtam, pontosabb, részletesebb ismereteket szeretnénk szerezni a saját gyakorlatunkról, pontosabbakat, mint amilyenekkel jelenleg rendelkezünk. Ennek az alapja egyrészt az a mintegy 50-70 terabájtnyi, MOKK kezelésében lévő adathalmaz ami – összetételét is figyelembe véve – már valódi Big Data-nak tekinthető, amelynek elemzése során már érdemes bevetni a neurális hálókat, azaz a gépi tanulás különböző formáit, amit így együtt a köznyelv AI, azaz mesterséges intelligencia néven jelöl. Mivel nekünk nagyrészt szöveges dokumentumaink vannak, ezért nagyrészt szövegbányászati módszerekkel élünk. Ezzel és egyéb adattudományi módszerek révén különböző, sok esetben mindeddig rejtett mintázatokat, anomáliákat keresünk a különböző eljárási régiókban, illetve ezek együttes vizsgálata során. Olyan ez, mint amikor egy nagy és összetett hálóval nagy mélységeket kutatunk át, olyan általános jellemzőket keresve, amelyek az eljárásaink mindegyikében vagy egyes csoportjaiban mutatkoznak meg. Fontos kiemelni, hogy ez a folyamat, az általánosra és nem az egyedire fókuszál, azaz nem a konkrét ügyekkel, hanem a teljes adathalmazzal foglalkozik. 

Kik dolgoznak az intézetben? 

A kutatócsapatban mérnökök és jogászok dolgoznak együtt, mindenki a saját területén jártas. Mi, jogászok, tudjuk, milyen területeket akarunk feltérképezni, és tudjuk, hol és milyen szempontok szerint kereshetők ehhez a szükséges adatok. A mérnökök pedig tudják, hogy a kitűzött célok eléréséhez melyek a legideálisabb technológiai eszközök, hogyan célszerű ezeket betanítani és használni. Az egész hasonló ahhoz, mint amikor ásványolajat keresnek a bolygón: a geológus mutatja meg, hol végezzenek kísérleti fúrásokat, de a bányászati munkát már mérnökök végzik. A MOKK Adatkutató Alintézete a Károli Gáspár Református Egyetemmel és a BME kutatóival dolgozik közösen.

Milyen területen kezdik el a kutatást?

Először például azt vizsgáljuk, hogy általában milyen a hazai közjegyzőség európai kölcsönhatásrendszere. Az ehhez kapcsolódó információk ott szunnyadnak valahol az irdatlan adattömeg mélyén. A hagyományos módon, technológia hiányában lehetetlen feladat volna ezeket az információkat eljárásonként évekre visszamenőleg felkutatni, az említett technológia segítségével azonban ez a feladat jól elvégezhető.

Miért hasznos ezt megvizsgálni?

Kiderülhet például, hogy milyen nyelvből érdemes nyelvi jogosítványt szereznie egy közjegyzőnek, mire lenne nagyobb szükség. Vagy melyik társkamarával érdemes szorosabban együttműködni a sok határon átnyúló eljárás miatt. Vagy fel lehet hívni olyan területekre a figyelmet, ahol új tendenciák bontakoznak ki a gyakorlatban, és esetleg hiányzik az uniós szintű szabályozás. Vannak ugyan közjegyzői szolgáltatásokat támogató közös európai segédrendszerek, például az EUFIDES, amelyik az ingatlan-adásvételi szerződések határon átnyúló elektronikus lebonyolítását szolgálja, de ezeket pillanatnyilag kevesen használják. Ennek például az is lehet az oka, hogy annak idején, a rendszer kifejlesztésekor, elmulasztották feltérképezni a valódi kölcsönhatási viszonyokat, hálózatokat a területen.

Az átlagemberre lesz bármi hatással az intézet munkája?

Bízom benne, hogy a kutatás hatására még észszerűbbé és még gördülékenyebbé válnak a közjegyzői eljárások és a vonatkozó szabályzók. A mi vizsgálatainkkal hamarabb felismerhető az is, ha egy új jelenség terjedni kezd, így gyorsabban lehet azt követni a szabályozással. Említhetem a kriptovaluta intézményét. Még nem tudjuk klasszikus módon dologként megfogni, ugyanakkor kétségkívül jelen van az életünkben már évek óta, fizetnek, kereskednek vele.

Terveznek közös kutatásokat más jogi hivatásrendekkel?

Természetes, hogy együttműködésre törekszünk más hivatásrendekkel, például a bíróságokkal, ahol hasonló nagyságú adathalmazokat tárolnak. Hangsúlyozni kell, hogy ezekben az esetekben nem adatok átadásáról van szó, hanem a kutatások összehangolásáról, és az eredmények megosztásáról. Azaz kizárólag a kutatási módszereket és az eredményeket osztjuk meg egymással. Például egy időben, azonos módszerekkel meg lehet vizsgálni az elmúlt tizenöt évre visszamenőleg egy-egy jogintézmény jellemzőit, érvényesülését és fejlődését a különböző adatbázisokban, amely adatbázisok önmagukban a jogrendszernek csupán egy-egy területét fedik le, összehangolt elemzésükkel azonban átfogóbb, helyesebb képet kaphatunk a vizsgált intézményről.  

*** MOKK logo A Jog vita nélkül rovat támogatója a Magyar Országos Közjegyzői Kamara

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.