Mi a Lawtech realitása Magyarországon?

Hetedik meetupunkon a robotizáció, a tanuló algoritmusok, a közösségi média és a Big Data mindent behálózó világának gyakorlati vonatkozásairól beszélgettünk meghívott előadóinkkal, elsősorban arról, hogy mi a lawtech realitás ma Magyarországon.

A kerekasztal beszélgetésen három praktizáló jogász vett részt.

Dr. Tóth András, a GVH elnökhelyettese, a Versenytanács elnöke. András praxisában is találkozik az IT-forradalom versenyjogra gyakorolt hatásával, de számos cikket publikált többek között a technológiai fejlődésnek az ügyvédi szakmára gyakorolt hatásairól, a robotika szabályozási kérdéseiről és a digitális kor fogyasztóvédelméről is.

Dr. Tancsa Zoltán jogász, a Deloitte Magyarország adótechnológiai csapatának vezetője. Zoltán a múlt évben megrendezett Deloitte TaxTech kezdeményezés ötletgazdájaként olyan start-up cégekkel igyekezett együttműködést kialakítani, amelyek több változatos területen nyújtanak innovatív megoldásokat (pl. döntés-előkészítő algoritmusok, chatbot-ok, Big Data – adatbányászat és adatvizualizáció).

Adójogban jártas ügyvédet keresünk!

Munkád adójogi fókuszú – elsősorban TAO-val kapcsolatos – lenne, de ha van egy kis polgári jogi vagy tranzakciós vénád, annak nagyon örülünk, hiszen hasznát fogod venni.

Dr. Horváth Katalin, a CMS Budapest szenior ügyvédje. Katalin az innovatív technológiákkal érintett számos területen rendelkezik szakértelemmel, így többek között az online kereskedelem, szoftverek, innovatív IT-megoldások jogi vonatkozásaival kapcsolatban végez tanácsadást, ügyfelei között hazai és külföldi IT és FinTech cégeket és szoftverfejlesztőket is találunk.

A kerekasztal moderátora Molnár Benedek, Arsboni co-founder volt, aki az ELTE ÁJK-n a technológiai innováció jogra gyakorolt hatását kutatja PhD kurzus keretében. Benedek vitaindító előadásában azt vizsgálta, hogy mi a legaltech eszközök igénybevételének realitása Magyarországon. Ha a rövid választ akarsz a kérdésre, nem kell a cikk végére tekerned, mert eláruljuk most: semmilyen. Vagy legalábbis nincs elegendő adatunk a magyarországi státusz megállapításához. Épp ezért hipotézisekkel tudunk dolgozni, amely az angol és az amerikai jogászi piacot vizsgáló tanulmányokra támaszkodnak.

Történeti kontextusba helyezve a folyamatokat elmondhatjuk, hogy a jogi szolgáltatásokra költött összeg 2008 óta folyamatosan nő, viszont ez az összeg nem az ügyvédi irodáknál csapódik le, hanem a jogi szolgáltatói piac más szereplőinél, például legaltech startupoknál vagy valamelyik Big4-nál.

A bevételi szempontól történő stagnálás és az innovatív eszközök igénybevételének hiánya ugyanannak a betegségnek a két tünete. Az ügyvédi irodák elképesztően alacsony hatékonysággal működnek. A szakma egy erősen humánerőforrás igényes szakma, ami azt jelenti, hogy a hozzáadott érték legnagyobb részét az emberi munkaerő adja. Ennek hatékonyságát pedig nehéz skálázni. Az embernek aludnia, ennie kell, hibákat követ el stb. A sokszor céhes szabályokra emlékeztető kamarai kötöttség, az erős lobbitevékenység következtében elért, piaci pozíciót bebetonozó ügyvédkényszerhez kötött jogügyletek tömeges száma, az olcsó, sokszor asszisztensi munkát végző ügyvédjelölti réteg, valamint a helyettesítő termékek (részleges) hiánya mind oda vezet, hogy az ügyvédség nagy része abba a kényelmes hitbe ringatja magát, hogy minden rendben van, és jó sokáig így is marad. És mivel ösztönző (pl. piaci liberalizáció következében megjelenő új konkurencia) nincs, és hazánkban a közeljövőben nem is várható, a hatékonyságnövelés kényszere nem jelentkezik.

Na de mi is az a legaltech, ami nincs? Az ebbe a körbe vonható kategóriákat két körbe lehet osztani. Az egyik a háttértámogatást nyújtó, nem jogi alkalmzások köre, mint az automatikus számlázó programok, időmérők (a kiszámlázott óradíjakat mérendő) vagy a különféle projektmenedzsment eszközök. A másik kör a tényleges jogi munkát hatékonyabbá tevő, különféle kutató, tömeges szerződéskezelő, vagy jósló eszközök. Egyik típusú eszköz használata sem mondható relevánsnak.

Ilyen következtetéseket vont le derék kollégánk, meghívott vendégeink pedig – szerencsére – nem értettek mindenben egyet, ezért egy izgalmas kerekasztal beszélgetés alakulhatott ki. A szakmai nézeteltéréseket azonban könnyű volt elcsitítani a nasi és a rozéfröccs mellett a meetupjaink utáni hagyományos lazuláson.

Képeket is készítettünk, amiket itt tudtok megnézni.

Több lawtech hírért pedig kövesd az Arsboni Lawtech Facebook oldalát!

Találkozunk következő meetupunkon!

*** Wulters Kluwer logo A Jog és Innováció rovat támogatója a Wolters Kluwer

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

MEGOSZTÁS