Mi lesz a brit bankszektor jövője a kilépési tárgyalások után?

London Európa pénzügyi központja, és mint olyan magán fogja viselni a Brexit negatív hatásait. Közvetlenül a népszavazás eredménye után megjelenő The Economist-cikk szerint: “A bankok stabilitása nem lehet kérdés.” Azonban milyen lehetséges szabályozási módszer tudja ezt a stabilitást fenntartani, és ez mennyiben ütközik a különböző csoportok érdekeivel? Tanulmányom fő célja annak bemutatása, hogy milyen szabályok vonatkoznak jelenleg a határon átnyúló banki és pénzügyi szolgáltatás nyújtására az Európai Unión belül, és ez a szabályozás miben különbözik a kilépés után megvalósuló lehetőségektől. Valamint hogyan lehet a népszavazás ténylegesen „akart” eredményét a jogi szempontokkal, illetve a bankszektor lobbicsoportjainak érdekeivel összehangolni? Mi lesz a brit bankszektor jövője a kilépési tárgyalások után?

 

A tanulmány absztraktját ide kattintva tudod elolvasni.

Pandora szelencéje

Történetünk 2016. június 23-án kezdődött, azon a bizonyos napon, mikor a brit állampolgárok a szavazóurnákhoz járultak, annak reményében, hogy az Egyesült Királyság sorsát jobbá varázsolják. Az eredmény azóta mindenki számára egyértelmű, az állampolgárok közel 72%-os részvételi aránya után (azaz több, mint 30 millió ember szavazatával), 52%-48% -os arányban a kilépés-pártiak nyertek. Így az Egyesült Királyság elhagyni kényszerül az Európai Uniót.

Több, mint egy év telt el a bizonyos Brexit-szavazás óta, azonban a Brexit utáni helyzet körvonalai sem rajzolódtak ki. Nem tisztázott, milyen eredménnyel fognak zárulni a kilépési tárgyalások, és az sem, hogy az Egyesült Királyságnak milyen árat kell fizetnie az Európai Unió elhagyásáért. Hosszú tárgyalások veszik kezdetét, melyben az Európai Unió sokkal erősebb tárgyalási pozícióban van. Ezen tények ismeretében milyen kihívásokkal kell szembe nézni az Egyesült Királyságnak és brit bankszektornak?

Brexit szavazók gondolatai 

Ahhoz, hogy átfogó képet kaphassunk a kilépési tárgyalások teljes hátteréről, fontos megismernünk a Brexit szavazók lehetséges gondolatait is. Azokat az érveket, amelyek a Brexithez vezettek, és amelyek a kilépési tárgyalásokat is végig fogják kísérni.

Az első, talán legfontosabb érve a kilépés-párti politikusoknak pénzügyi indíttatású volt. Szerintük az Egyesült Királyság túl sok pénzt fizet be az Unió költségvetésébe. A kampány egy igen erős mozzanata, és talán szimbóluma is az volt, mikor Boris Johnson kampánybusza a következő hatalmas felirattal járta London utcáit: „Az EU-s tagság 350 millió angol fontjába kerül hetente Angliának.” Hirdette ezt annak ellenére, hogy számos tanulmány és parlamenti jelentés bebizonyította, hogy ez az állítás hibás. A helytelensége ellenére sosem távolították el a szöveget a busz oldaláról.

A második sarokpontja a Brexit-kampánynak a gazdasági bevándorlók kérdése volt. Véleményük szerint a gazdasági bevándorlók az Egyesült Királyság szociális ellátórendszerén élősködnek, és rengeteg pénzébe kerülnek az Egyesült Királyságnak. Azonban ezek a gazdasági bevándorlók produktív humán tőkével gyarapították az országot, ami 6.8 milliárd fontjába került volna az Egyesült Királyságnak, ha magának kell ezt a humán tőkét az oktatásában kiképeznie. Továbbá, ahogy egy tanulmány ezt jól szemlélteti, a közép-kelet-európai országok gazdasági bevándorlói 12%-kal többet fizettek be adó formájában az angol költségvetésbe, mint amennyit bármilyen juttatás formájában kivettek onnan.

A Brexit utáni esetlegesen kialakuló helyzetet a bankszektorban felmerülő problémákkal és kérdésekkel fogom ismertetni. A választásom azért esett épp a bankszektorra, mert Londont Európa pénzügyi központjaként emlegetik, mely cím fennmaradását a kilépési tárgyalások nagyban befolyásolhatják. Továbbá a szektor speciális helyzete jól szemlélteti, hogy 43 év integráció után milyen jogi szabályozási problémákkal kell szembenéznie az Egyesült Királyságnak.

Európa pénzügyi központja – London!?

Jelenleg London Európa pénzügyi központja, amely cím elnyeréséhez nagyban hozzájárult, az Unió által biztosított ún. passporting jogosultság. Az Európai Unión belül székhellyel rendelkező bankok, tőkealap-kezelők és más pénzügyi szolgáltatást nyújtó vállalatok az úgynevezett passporting jognak köszönhetően jogosultak arra, hogy egyébként engedélyköteles tevékenységet (így banki, pénzügyi szolgáltatást) folytassanak minden más tagállam területén, külön engedélyezési eljárás nélkül. Akár gyakorolva a másodlagos letelepedési szabadságukat, fióktelepeket, ügynökségeket stb. hozhatnak létre a különböző EU-s országokban, vagy a szolgáltatás nyújtási szabadságuknak köszönhetően nyújthatnak határon átnyúló banki, pénzügyi szolgáltatásokat a tagállamokban. Ennek köszönhetően a bankok londoni központjukból képesek arra, hogy az EU bármely tagállamában banki, pénzügyi szolgáltatást nyújtsanak, extra engedélyek és szabályozási útvesztők nélkül. Így egy Londoni központtal egyszerre 27 tagállamot érhetnek el anélkül, hogy minden tagállamban újabb székhellyel kellene, hogy rendelkezzenek, ezzel jelentősen csökkentve költségeiket. Ha Anglia a tervek szerint elhagyja az Uniót, akkor elvész a passporting jogosultsága is egyben. A kilépés utáni banki szolgáltatás nyújtására az ekvivalencia szabályai érvényesülhetnek. Az ekvivalencia hasonló jogokat kíván biztosítani, mint a passporting jogosultság, tehát meg kívánja könnyíteni a határon átnyúló banki, pénzügyi szolgáltatás nyújtást. Azonban az ekvivalencia nem egy állandó jogosultság, amely alanyi jogon jár az Egyesült Királyságnak, hanem egy tárgyalások útján megállapított szabályrendszer, kedvezmény, amelyet az Európai Unió Bizottsága kibocsáthat, de bármikor vissza is mondhat, egyoldalúan. Az Európai Unió Bizottsága által meghatározott kritériumoknak kell megfelelni az adott országnak, és az ország releváns jogi szabályozásának ahhoz, hogy megkapja az ekvivalencia kedvezményt. Ez egyfajta egyenértékűséget jelent, tehát az Egyesült Királyságban székhellyel rendelkező bankokat „egyenértékű” jogosultság illetné meg, mint azokat a tagállami székhellyel rendelkező bankokat, akik passporting jogosultsággal rendelkeznek. A fő különbség a két rendszer között, hogy a passporting egyértelműen egy tartós jog, melyet minden tagállam automatikusan megkap, és amelyet nem lehet visszavonni. Az ekvivalencia pedig csak egyfajta kedvezmény, melyet az Európai Bizottság megadhat, és bármikor egyoldalúan vissza is vonhat. Tehát a bankszektor szereplői számára egy sokkal bizonytalanabb, bármikor semmivé váló kedvezményt jelent, melynek tartóssága igen megkérdőjelezhető. Továbbá, az sem egyértelmű, hogy az Egyesült Királyság által megkapott ekvivalencia ténylegesen milyen jogosultságokat fog magába foglalni. Ahogyan említettem az ekvivalencia egy kedvezményt biztosít az Egyesült Királyság számára, egy olyan kedvezményt, amelyet saját magának kell kiharcolnia tárgyalások útján. Olyan tárgyalások útján, melyben az Egyesült Királyság egyértelműen gyengébb pozícióban van.

Lobbi 

A bankok érdekeit egyszerűen Antony Browne, a brit Bankok Szövetségének elnöke foglalta össze: „Hogy mit szeretnénk?…azt, ha egy teljes körű kétoldalú megállapodás jönne létre az Egyesült Királyság és az európai közös piac között, amely olyan közel lenne a mostani jogainkhoz amennyire csak lehet. Tehát Browne szavaiból egyértelműen kivehető, hogy a legjobb az lenne, ha semmilyen változás nem következve be a szabályrendszerben, Brexit ide vagy oda. Tehát a bankszektor stabilitása érdekében a legszélesebb hozzáférést kívánják a közös piachoz. Ez az álláspont nem meglepő, ugyanis látva az ekvivalencia instabilitását, a bankszektor érdeke az lenne, ha nem csupán egy kedvezményt, hanem egy tartós jogot sikerülni kiharcolniuk, a zavartalan és gördülékeny banki szolgáltatás nyújtásához.

Szavazók akarata 

Ahogy fent is ismertettem, a kilépés-pártiak nem kérnek az EU alapszabadságaiból, és nem szeretnének adójukkal hozzájárulni az EU költségvetéséhez. Így a passporting jogosultság elvesztése ezen érvrendszerben csak jót jelent, ugyanis az alapszabadságok megszűnnek, nem érvényesül a továbbiakban a szolgáltatásnyújtás szabadsága, és a munkaerő sem fog oly könnyen áramolni az Egyesült Királyság irányába. Azonban a szavazók tényleg ezt akarták? Számításba vették, azt a helyzetet, hogy ha a bankok áthelyezik székhelyüket a passporting jogosultság elvesztésével, akkor jelentős számú munkahely szűnik meg? Egyetlen példával élve, a Goldman Sachs amerikai banknak Londonban 6500 európai alkalmazottja dolgozik. De nézzük a másik oldalt, ha a bankon hozzáférést kapnak a közös piachoz, és ezzel a passporting jogoshoz hasonló jogosultságot szerezve. Azonban ebben az esetben marad a munkaerő és a szolgáltatások szabad áramlásának a joga is. A kilépésre szavazók azonban nem épp ez ellen szavaztak? Továbbá, ha megkapják ezt a hozzáférést, akkor egy olyan szabályrendszer hozzáférésével fognak rendelkezni, amelynek szabályainak kialakításába nem szólhatnak bele, annak csak el vagy el nem fogadását választhatják. Egy ilyen rendszert én inkább neveznék antidemokratikusnak, mint a mostani Európai Unió működését.

Jövő – azaz a lehetőségek felismerése 

Melyik város lehet Európa új pénzügyi központja? Számos nagyváros pályázik erre a címre, így Frankfurt, Párizs, Dublin stb. Az országok reakciója pedig természetesen az, hogy egy megkönnyített jogszabályi környezettel várják a bankokat, attraktívvá téve ezzel saját nagyvárosaikat. Ennek érdekében egy német jogi tanulmány fel is hívta erre a jogalkotó figyelmét egyes jogalkotási javaslatok megnevezésével: egy nemzetközi kereskedelmi ügyletekre specializálódott kereskedelmi kamara létrehozására, valamint arra, hogy a jövőben a felek kérésére a bíróságok előtti eljárásokat angol nyelven folytathassák le. Beer Gábor, KPMG adótanácsadási üzletágának vezetője szerint akár a magyar társaságiadó-csökkentési tervezet is szolgálhat olyan eszközül, ami vonzóvá teszi Budapestet a külföldi vállalatok számára, akik esetlegesen Budapestre kívánják áthelyezni székhelyüket. Akárhogyan is a verseny elindult, melyben a díj nem más, mint az „Európa Pénzügyi Központja”.

Azért, hogy még átfogóbb kép alakuljon ki az adott kérdésről, cikkem elkészítése során megkerestem a témában jártas szakértőket, hogy osszák meg véleményüket velünk. Az első szakértő egy Németországban élő német jogi végzettséggel rendelkező PhD-hallgató, aki a következő kérdéseket világította meg: „Jelen pillanatban még nem teljesen világos, hogyan fog kinézni a jogi szabályozás Angliában a Brexit után. Ez a helyzet egy igen nagy bizonytalansághoz vezet, mely negatív hatással lehet Londonra, mint pénzügyi központra. […] Így London alternatívájaként Frankfurt biztosan kilátásba helyezhető, azért mert az Európai Központi Bank székhelye ott található, valamint rendelkezik az esetlegesen szükséges infrastuktúrával is. Az, hogy a pénzügyi központ áthelyeződése ténylegesen megtörténik-e, nagyban függ annak a Brexitnek (a kilépésnek) a tényleges következményeitől, aminek az időpontja még nincs is pontosan meghatározva.”

A témával kapcsolatban megkérdeztem továbbá egy Londonban, egy nagy pénzügyi tanácsadó cégnél dolgozó, a pénzügyi és banki szektorban jártas tanácsadót, aki mindezek mellett francia állampolgár, közgazdaságtani tanulmányait vegyesen Franciaországban és Angliában végezte. „A londoni pénzügyi intézetek szignifikánsan függnek a híres EU-passporting jogoktól, ami könnyen lehetővé teszi számukra, hogy kereskedjenek euróval, továbbá könnyen hozzáférjenek az EU pénzügyi piacához. Ez a jog el fog veszni, ha nem jön létre egy kereskedelmi megállapodás az Unió és az Egyesült Királyság között. Ebben az esetben a pénzügyi központ, azaz London effektíve el fogja veszíteni az export-ügyfeleinek a 40%-át. Nagyon sok „high profile” bank, melynek kizárólag egy székhelye van az EU-n belül, egyszerűen át kell, hogy helyezze a központját a kontinensre (valamely uniós tagállamba), a helyzet hasonló a brókercégek illetve a biztosítók esetében is. A Lloyd’s csoportot igen negatívan érintett ebben a kérdésben. Sokan a City újraszabályozásáról beszélnek, bár ahogyan ezt a múltban is láttuk, ez az „egyszerű” megoldás negatív hatással van a társadalomra hosszú távon. Őszintén, az újraszabályozás vagy az adócsökkentés nem segít, ha Londonnak nincs hozzáférése a közös piachoz. A pénzügyi intézeteknek, bankoknak, vagy tőkealap-kezelőknek, illetve brókercégeknek erős preferenciájuk van Frankfurt felé, bár Párizst előnyben részesítik a befektetési bankok, mint a Goldman vagy a JP Morgan.”

Végül pedig egy magyar véleményt kívánok bemutatni egy, a biztonságpolitikával és kifejezetten az EU-s ügyekkel foglalkozó, jogi végzettséggel rendelkező diplomata gondolataiból: „Alapvetően azt, hogy hol van egy bank központja (székhelye), hatékonysági kérdésnek tekinthetjük, melyben elsődlegesen az dominál, hogy honnan kerül kevesebb pénzbe magának a szolgáltatásnak a nyújtása. A kelet-európai országok, így Magyarország is olcsóbb banki szolgáltatást tud nyújtani, mint London. Továbbá nem mindegy, hogy milyen tárgyalások fognak folyni az Egyesült Királyság és az Unió között. Ha lehetséges lesz elérni azt, hogy a kilépés után egy hosszabb átállási időszakban (akár 5 vagy 7 évvel számolva) szűnjön meg a bankok passporting jogosultsága. Fontos összetevője továbbá a kérdésnek, hogy megfigyelhető egy globális hangsúly eltolódás is. Az amerikai események kiszámíthatatlan fordulatokat helyezhetnek kilátásba, és lehetséges egy New York- London tengelyből, akár egy Frankfurt és Kelet-európai országok felé való eltolódás is.”

Mindezek a vélemények csak tovább erősítik azt, hogy mennyire fontos, hogy milyen szabályozási rendszert sikerült kiépíteni az Egyesült Királyságban a kilépési tárgyalásokat követően. A passporting jog elvesztése akár a City teljes átrendeződéséhez is vezethet.

Konkluzió-avagy a további kérdések felvetése 

A passporting jog teszi lehetővé a határon átnyúló, egyébként engedélyhez kötött banki- pénzügyi szolgáltatások nyújtását az Európai Unió tagállamain belül, egyik tagállamból a másikba anélkül, hogy az egyes tagállamokban külön engedélyezési eljárást kellene lefolytatni. A Brexit után az Egyesült Királyság elveszíti ezt a jogot, és igen kérdéses, hogy milyen szabályozási rendszert fog tudni kiépíteni, és mekkora hozzáférési jogosultságot tud szerezni a közös piachoz. Mindezen szabályozási kérdésekhez társul a szavazók akarata. A szavazók vajon valóban úgy képzelték el az Európai Uniótól független Egyesült Királyság képét, hogy az hozzáférést kap a közös piachoz, azonban ennek a közös piacnak a szabályozásába semmilyen beleszólása sincs? Talán a szavazók az erős Egyesült Királyságot a City erős bankszektora nélkül képzelték el, akik a passporting jogosultság elvesztése, és a nem megfelelő közös piachoz való hozzáférés miatt elhagyják Londont, és az Unión belülre helyezik át a székhelyüket?

Összefoglalva tehát, nincs egyértelmű válasz arra, hogy milyen a bankszektort érintő szabályozási rendszerrel kell szembe néznie az Egyesült Királyságnak akkor, ha végleg elhagyja az Európai Uniót. Egy új bizonytalanabb rendszer pedig a City teljes átrendeződéséhez vezethet.

Mező Réka

Kíváncsi vagy a többi tanulmányra is? Olvasd el a teljes Tanulmánykötetet!

Az Ebook-ot innen le is tudod tölteni: Jog és Innováció Tanulmánykötet

Felhasznált irodalom

Europäische Zeitschrift für Wirtschaftsrecht 20/2016 Giesela Rühl: Brexit: Chance für den Justizstandort Deutschland (gastkommentar)

European Law Review, Volume 41. No 4. August 2016. Brexit: What next? Brexit: A Drama in Six Acts. Paul Craig University of Oxford, 454. old.

http://ec.europa.eu/finance/general-policy/global/equivalence/index_en.htm, letöltve 2016.11.21. http://www.bbc.com/news/politics/eu_referendum/results – letöltve: 2016. 11.15.

http://www.portfolio.hu/gazdasag/adozas/rendkivuli_helyzetbe_kerul_magyarorszag_orban_v iktor_varatlan_bejelentesevel.1.240279.html – letöltve: 2016.11.20.

www.economist.com/news/finance-and-economics621699460-brittish-departure-europeanunion-would-costly-worlds-banks – letöltve: 2016.11.21.

www.reuters.com/article/us-britain-eu-banks.iduskcn11d151 – letöltve: 2016. 11. 21.

www.reuters.com/article/us-britain-eu-banks-iduskcn11d151 – letöltve: 2016.11.02.

Statisztikai adatok forrása: http://www.bbc.com/news/politics/eu_referendum/results [letöltve: 2016. november 15.]

A képek forrása itt és itt.

 

*** Wulters Kluwer logo A Jog és Innováció rovat támogatója a Wolters Kluwer

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.