Amikor egy vállalkozás valódi innovációba kezd, az első kérdések között szinte mindig felmerül: megéri-e mindez anyagilag? Egy valódi innováció nemcsak a vállalkozás saját fejlődését határozhatja meg, hanem hozzájárulhat az ország technológiai és gazdasági növekedéséhez is. Éppen ezért egy jó ötlet ma valóban aranyat érhet különösen akkor, ha a cég időben felismeri, hogyan tud élni a rendelkezésre álló állami ösztönzőkkel.
A kutatás-fejlesztés azonban jelentős ráfordítást igényel, miközben a megtérülés sokszor csak évekkel később érzékelhető. Magyarország éppen ezért különböző kedvezményekkel ösztönzi azokat a cégeket, amelyek új tudást hoznak létre, vagy meglévő tudást hasznosítanak új termékek, szolgáltatások és technológiák megalkotására. Ennek egyik legfontosabb eszköze a kutatás-fejlesztési (a továbbiakban: „K+F”) adókedvezmények, melyek megjelennek a társasági adóban, szociális hozzájárulási adóban és a helyi iparűzési adóban is. A társasági adó kedvezményeit az alábbiakban részletesebben is bemutatjuk.
Hogyan működnek a kutatás-fejlesztési adókedvezmények?
A kedvezmények alapja a K+F tevékenység, melyeket a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: “Tao tv.”) definiál. A jogszabály háromféle K+F tevékenységet különít el. Az alapkutatás olyan új tudományos ismeretek feltárására irányul, amelyeknek közvetlen gyakorlati vagy üzleti haszna még nem körvonalazható, ugyanakkor később meghatározó alapot teremthetnek egy technológiai áttöréshez vagy további fejlesztési irányokhoz. Az alkalmazott kutatás már konkrétabb célt szolgál: olyan tudást hoz létre, amely termékek, szolgáltatások vagy gyártási folyamatok fejlesztéséhez szükséges, így közvetlenebbül kapcsolódik a vállalat innovációs stratégiájához. A kísérleti fejlesztés a meglévő tudás gyakorlatba ültetésére fókuszál – ez az a szakasz, ahol prototípusok, új megoldások és továbbfejlesztett technológiák születnek. Amennyiben a társaság a fenti tevékenységek valamelyikét végzi, úgy választása szerint jogosult lehet a Tao tv. által lehetővé tett adóalap csökkentő kedvezményre, vagy a közvetlenül a számított társasági adóból levonható adókedvezményre.
A K+F tevékenység és az adóalap csökkentése
Ahhoz, hogy egy vállalkozás élhessen a Tao tv. adóelőnyeivel, először meg kell állapítania, hogy a tevékenysége K+F tevékenységnek minősül-e. Ezt megteheti saját maga is, azonban amennyiben ehhez nincs meg a megfelelő szakértelme, vagy a lehető legbiztosabb minősítést szeretné, úgy igénybe veheti a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (a továbbiakban: “NKFIH”) segítségét, akik a vállalkozás kérelmére megállapítják egy-egy projektről, hogy K+F tevékenységnek minősülnek-e. Fontos kiemelni, hogy az NKFIH véleménye jogilag nem bír kötőerővel, azonban az adóhatóság általánosságban elfogadja az NKFIH álláspontját.
Amennyiben tevékenységük K+F-nek minősül, úgy a vállalkozások élhetnek a Tao tv. szerinti kedvezményekkel. Az első ilyen kedvezmény az adóalap csökkentés, melynek keretein belül a vállalkozások a saját kutatási és fejlesztési tevékenységük költségeit (például új termékek vagy technológiák kifejlesztéséhez kapcsolódó kiadásokat) levonhatják az adózás előtti eredményükből. Ha a költségeket „szellemi termékként” aktiválják, az adóelőnyt az értékcsökkenés mértékéig érvényesíthetik évről évre. Fontos, hogy a kedvezmény csak a saját forrásból felmerült költségekre vonatkozik, ezért, ha a fejlesztést támogatásból fedezték, azokat nem lehet kétszeresen levonni. Ezzel biztosítja a Tao tv., hogy a K+F adóelőny valóban az innováció ösztönzését szolgálja.
Kiemelendő, hogy az adókedvezménnyel szemben az adóalap csökkentés alkalmazható a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék csökkentésével együtt.
A társasági adókedvezmény szabályai
A vállalkozások a saját kutatási és fejlesztési projektjeik költségeinek 10%-át adókedvezményként érvényesíthetik, legyen szó alapkutatásról, ipari (alkalmazott) kutatásról vagy kísérleti fejlesztésről. A kedvezményt a költségek felmerülésének évében, valamint a következő három évben is lehet igénybe venni, projekt alapon, a felmerült kiadások sorrendjében.
A kedvezmény felső határa projektenként és adózónként eltérő: alapkutatásnál 55 millió eurónak megfelelő, alkalmazott kutatásnál 35 millió eurónak megfelelő, kísérleti fejlesztésnél pedig 25 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Csak a saját, ténylegesen felmerült költségek számítanak elszámolhatónak, így nem lehet levonni a támogatásból fedezett kiadásokat vagy azokat a költségeket, amelyek nem a vállalkozás működéséhez kapcsolódnak.
A kedvezmény igénybevételéhez a választást az adóhatóságnak az első adóbevallásban be kell jelenteni, és a fel nem használt részt az állam automatikusan, három év múlva kiutalja, amennyiben az adózónak nincs jelentős adótartozása.
Fontos tudni, hogy a K+F adókedvezmények nemcsak a társasági adót érintik. A vállalkozások számára érdemes figyelembe venni a helyi iparűzési adó (a továbbiakban: „HIPA”) és a szociális hozzájárulási adó (a továbbiakban: „szocho”) lehetőségeit is. A HIPA esetében a K+F projektekhez kapcsolódó kedvezményekkel csökkenthető az adó alapja, így mérsékelhető az önkormányzat felé fizetendő összeg. A szocho ugyanakkor a K+F-hez kapcsolódó bérek után továbbra is fizetendő, bár bizonyos járulékkedvezmények, például a kutatói járulék igénybevételével a tényleges terhelés mérsékelhető.
Mire érdemes előre odafigyelni?
A K+F adókedvezmény igénybevétele kizár bizonyos más adóelőnyöket, például nem lehet egyszerre érvényesíteni a korábban ismertetett adóalap-csökkentő tételt és ahogy a fentiekben már említésre került, nem kombinálható több, hasonló adókedvezménnyel vagy az iparűzési adó csökkentésével. Ezért a vállalkozások számára különösen fontos, hogy már a projekt tervezésekor felmérjék, hosszú távon melyik megoldás a legelőnyösebb számukra, hiszen a szabályok szerint csak egy adókedvezményt választhatnak a felsorolt lehetőségek közül.
Emellett vannak olyan vállalkozások, amelyek eleve nem jogosultak a kedvezményre. Ide tartoznak például a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalatok, bizonyos ingatlanbefektetési társaságok, azok, akik korábban jogellenes állami támogatást kaptak, valamint egyes mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó szervezetek, ahol a támogatás az uniós szabályok miatt nem alkalmazható.
Mindezeket figyelembe véve elmondható, hogy bár a Tao. tv. nyújtotta K+F kedvezmények egyszerűnek tűnhetnek, a részletszabályok azonban összetettek, így amennyiben valaki K+F kedvezményeket kíván igénybe venni, úgy előtte érdemes egy adótanácsadóval konzultálnia és részletesen megterveznie a teljes folyamatot.
A Built on Trust rovat támogatója a BékésPartners.***
Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.
