Miért a szabadalmi troll a legveszélyesebb troll?

Kártérítés, mert a kutyám egy gallyal játszik?

A szellemi alkotások jogának létjogosultságát annak védelmezői szerint pont az adja meg, hogy ösztönzi az alkotó tevékenységet és az abba való befektetést. Ha viszont tömegessé válik a jogág céljával való visszaélés, akkor az alapokig visszamenve kellene újragondolni a szabályozási környezetet.  Cikkünkben egy ilyen visszaélési módszert elemzünk.

A troll nevű mitikus lények a skandináv mitológiából kerültek át a fantasy irodalomba, illetve szerep- és számítógépes játékok háttértörténetébe. Általános megítélésük összességében nem túl pozitív.

Az internet elterjedésével a fórumokon, blogokon agresszíven viselkedő, a szabályokat felrúgó személyeket kezdtek trollnak hívni. Később már sokféle cselekményre rámondták, hogy trollkodás. A troll egyik nagyon speciális fajtája a szabadalmi troll is, ami a szabadalmak rendeltetésével él vissza.

Lawyer for a Day

Jelentkezz október 23-ig!

Fejts fel néhány érdekes jogesetet, bújj egy napra a legmenőbb ügyvédek bőrébe, és nyerj mindezzel egy hétvégét a festői Milánóba!

Mi is az a szabadalom?

A szabadalom egy találmány hasznosítására ad kizárólagos jogokat az arra jogosultnak. Aki pedig a jogosult engedélye nélkül hasznosítja a szabadalom tárgyát, bitorlást követ el.

A jogintézmény eredeti rendeltetése röviden így foglalható össze: a szabadalom monopólium biztosításával garantálja azt, hogy a fejlesztésre fordított erőforrások megtérüljenek.

Ennek hiányában ugyanis bárki profitálhatna a megoldásból, akkor is, ha annak megalkotásához semmilyen módon nem járult hozzá. A szabadalom tárgya, a találmány általában igen komoly fejlesztéseket igényel, így a jogosult alapesetben gyártani, forgalmazni, vagy használatba (lincencbe) kívánja adni a szabadalom tárgyát, így húzva hasznot a fejlesztői munkából.

A szabadalmi trollok módszerei

A szabadalmi trolloknak (illetve azok ügyvezetőinek, cégekről lévén szó) a fentiek eszébe sem jutnak, a troll cégek fejlesztő, innovatív tevékenységeket nem végeznek. Fő céljuk a gyors pénzhez jutás kihasználva azt, hogy sokan nem ismerik a szabadalmi jog buktatóit és kiskapuit. A szabadalmi trollkodás elkövetési magatartása sokféle lehet. A legtipikusabb eset az, amikor a troll cég – sokszor potom áron – szabadalmakat vásárol felszámolás alatt álló cégektől. Ezután pedig, immáron ezen szabadalmak jogosultjaként, bitorlási perreel fenyeget olyanokat, akik a védett megoldáshoz nagyon hasonló módszereket alkalmaznak. A megfenyegetettek pedig sokszor inkább egyezséget kötnek a pervesztesség elkerülése érdekében. Teszik ezt annál is inkább, mert a szabadalombitorlási perek kimenetele sokszor megjósolhatatlan.

Az Amerikai Egyesült Államokban – figyelemmel a piac volumenére – a szabadalmi trollkodás jól jövedelmező üzletággá nőtte ki magát: a bitorlási perek több mint fele troll cégekhez kötődik. A jelenség ellen elnöksége alatt Barack Obama is fellépett még 2013-ban, amikorra a szabadalmakkal való visszaélés már olyan méreteket kezdett ölteni, hogy sok esetben a normális üzleti életet veszélyeztette. Az egyik troll cég például nyolcezer vállalatnak írt felszólító levelet. Ebben azt állította, hogy azzal, hogy a potenciális alperesek wifi elérést biztosítanak vásárlóiknak, bitorolják az ő szabadalmát. Egy másik rosszhiszemű cég pedig százas nagyságrendben fenyegetett kisebb vállalatokat perrel, mivel azok szkennert használtak irodai számítógépes hálózatukon.

Gyenge minőségű megadott szabadalmak

A fentiek alapján teljes joggal merülhet fel a kérdés, hogy hogyan lehet például a fenti általános és egyáltalán nem új ötletre egyáltalán szabadalmat kapni. Elméletileg nem is lehetne, hiszen a szabadalmaztathatóság feltétele a világszintű újdonság.

Hogy a gyakorlatban ez mégis előfordul, az azzal magyarázható, hogy sajnos a megadott szabadalmak minősége manapság mind az Egyesült Államokban, mind Európában igen gyenge.

Egy tanulmány rámutatott arra, hogy Németországban például a szabadalmak körülbelül háromnegyedét teljesen vagy részben meg lehetne semmisíteni. Azaz azokat eredeti formájukban meg sem lehetett volna adni. Hogy mégis miért kaptak oltalmat, annak fő okát sokan az ügyek nagy számában és a hivatalok szűkös erőforrásaiban látják.

Szakmai körökben mémmé vált például az alábbi USA-beli szabadalom:

Semmi trükköt nem kell feltételezni. Ez egy gally, aminek fő rendeltetési célja, hogy azt elhajítva a kutya visszahozhassa gazdájának.

Az egyébként már nem hatályos szabadalom az alábbi „találmányt” oltalmazta:

Állatnak szolgáló játék azzal jellemezve, hogy

(1)    Szilárd fő részből áll, mely átmérővel és hosszúsággal rendelkezik, és az említett hosszúság mentén meghalad egy meghatározott mértéket

(2)    Tartalmaz legalább egy kiágazást a fent említett fő részből, és ez a kiágazás meghalad egy meghatározott mértéket, és legalább egy kiágazás olyan hossztengellyel rendelkezik, mely nem párhuzamos a fent említett fő rész hossztengelyével,

mely játék képes a víz felszínén lebegni.

Tehát elméletileg bárki, aki a fenti tulajdonságokkal rendelkező gallyat előállított a szabadalom fennállása alatt az Egyesült Államokban, szabadalombitorlást követett el, és rettegve várhatta az ügyvédi felszólító levelet.

Szerény becslések szerint is több ezer ehhez hasonló szabadalom kering a világban, melyek a legjobb táptalajt jelentik a szabadalmi trolloknak.

Szép új világ

Az Egységes Európai Szabadalom közeledtével Európára is hasonlóan fényes jövő várhat. A szabadalmi oltalom eddig ugyanis hagyományosan egy országra terjedt ki. A tervezett Egységes Európai Szabadalom bevezetésével azonban lehetőség lesz egy eljárással szabadalmat szerezni majdnem az összes EU tagállamban. Ez pedig azt jelenti, hogy az USA-hoz hasonló méretű szabadalmi piac jön létre, melyben méretéből adódóan érdemes lesz trollkodásba invesztálni.

A téma iránt érdeklődőknek álljon itt egy igen informatív videó egy amerikai feltalálótól, aki szabadalmi trollok áldozatává vált: http://www.youtube.com/watch?v=sG9UMMq2dz4

A problémára nincs egyszerű megoldás. Egyéni szinten fontos a tájékozottság, és az, hogy ne dőljünk be troll felszólító leveleknek. Alapos utánajárás nélkül ne fizessünk semmit, pont úgy, ahogy nem válaszolunk a gyermektelen nigériai herceg mesés örökségéről szóló e-mailjére. Makroszinten első körben a szabadalmak minőségét kellene drasztikus mértékében javítani a szabadalmi hivatalok költségvetésének megnövelésével. Ha az államok úgy ítélik meg, hogy érdemes az innovációt támogató jogi környezetet kialakítani, akkor kötelességük annak színvonalát is fenntartani.

A képek forrása itt és itt.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.