Mikor fordulj ügyvédhez? (a startup fázisainak jogi vonatkozásai)

E dolgozat a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda, az Új Jogtár és az Ars Boni jogi folyóirat által kiírt 2014. évi cikkírópályázat keretében született.

Ha Önnek tetszik ez az írás, támogassa szavazatával, hogy az megnyerhesse az 50 000 Ft értékű közönségdíjat!

Szavazáshoz

1. Lépjen az Ars Boni pályázati felületére (itt)
2. Kattintson a Bejelentkezés Facebookon keresztül gombra a pályázati alkalmazásba bejelentkezéshez (amennyiben korábban még nem jelentkezett be)
3. A Tetszik gombra kattintva kedvelje az Ars Boni jogi folyóirat facebook oldalát
4. Válassza a menüsor Szavazás menüpontját
5. Kattintson a kiválasztott írás alatt található Szavazok! gombra

***

Szerző: Környei Mátyás

Sokat lehet olvasni a startup fázisairól, arról, hogy melyik fázisban mire koncentráljunk és mit csináljunk. Ezekben a fázisokban előbb-utóbb eljön az idő amikor érdemes bekopogtatni egy “jogtudorhoz” is, hiszen a megfelelő törvényi ismeret és értelmezés nélkül könnyen futhatunk bele olyan helyzetbe, amikor egy “dörzsöltebb róka” pofára ejt minket, vagy a hatóság “beköszön a csekkel”. Ahogy kell a jó csapat, mert nem érthetünk mindenhez, úgy kell egy jó ügyvéd is aki megspórolja az időt, a pénzt és a fejfájást. Ebből a háromból az első kettő amúgy is talán a két legfőbb érték egy startup számára a harmadik meg árt a szépségnek, szóval hosszú távon csak nyerhetünk egy jó ügyvéddel. Akkor nézzük is meg a startupok kialakulásának és fejlődésének a fázisait és azok jogi vonatkozásait egészen addíg a pontig amikor már nélkülözhetetlen a jogi támogatás.

1. fázis Brainstorming, startup versenyek, pre-seed

Minden startup egy ötlettel kezdődik, vagy az azt megelőző brainstorminggal. Ebben a fázisban ami létrejöhet az egy ötlet. Az ötlet önmagában jogilag nem védett mivel az 1999. évi LXXVI. törvény, vagyis a szerzői jogról szóló törvény 1.§ (6) bekezdés alapján valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya szerzői jogi védelemnek. Ezt azt jelenti, hogy az ötletek, elvek, elgondolások, vagyis a brainstorming “outputjai” bárki számára szabadon felhasználhatóak. Az eljárások, működési módszerek vagy matematikai műveletek sem védettek. Eszerint a szerzői jog alapján nem védettek az új technológiai megoldások sem, bár iparjogvédelem alá tartozhatnak ugyan, de erről majd később. Ezután elvileg elkezdjük validálni az ötletet, amivel még mindíg nem jár jogi védelem. Jellemzően a validáció alatt szerzett információ (pl.: kérdőívek és az azokból levont következtetések), ha az ötlet elakad az 1. fázisban, know-how-nak sem minősülhet. Az ötlet mindenkié! Tehát ebben a fázisban még ne foglalkozzunk a jogi kérdésekkel és ne is jusson eszünkbe az ötletünk alapján bármilyen jogi lépés megtétele. Titkolózni tényleg nem éri meg, mert bár maga az ötlet nem védett, viszont, mint később látni fogjuk, nagyon gyorsan azzá válik, de akkor már nem is csak ötlet. Érdekesség: A pitch lehet szerzői jogi védelem tárgya, mivel a fent hivatkozott törvény 1.§ (2) b) pontja szerint: szerzői jogi védelem alá tartozik – függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e – az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen:…b) a nyilvánosan tartott beszéd, tehát egy startup versenyen előadott pitch is.

2. fázis MVP, startup versenyek, első találkozás a befektetőkkel

A következő fázisban létrehozzuk az MVP-t és elkezdjük nyújtani a szolgáltatást, vagy hozzáférhetővé tesszük a terméket a korai felhasználók számára, vagy roszabb esetben már a működés megkezdése és a felhasználói bázis kialakítása előtt elkezdünk tőkét grundolni. Itt ugyan még bőven nincs kész a termék, nem a végelges állapotában létezik, de már megkezdődött az előállítás, a használat vagy az ennek érdekében tett komoly előkészület. Ez azért fontos, mert ha az MVP alapján valaki találmányként szabadalmaztatja előtted a terméket, akkor az előhasználati jog keretében van lehetőséged a hasznosításra. Vagyis ilyenkor bármiféle szabadalom nélkül is dolgozhatsz tovább a terméken, akkor is, ha azt más, téged megelőzve szabadalmaztatta. Ezért itt nem is érdemes szabadalmat kérni, mivel itt még sokszor változik a termék. Szabadalmazható minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alka lmazható találmány a technika bármely területén. Ezek a szabályok akkor jönnek szóba, ha a startup terméke valamilyen új találmány. Fontos, hogy ha a valamilyen korai hozzáférést biztosítunk a termékhez vagy szolgáltatáshoz, akkor a minimum amire mindenképpen szükség van, az egy Terms of Use és egy Privacy Policies dokumentum. Ezeket érdemes ügyvéddel megíratni, mert a tapasztalatok szerint, nagyon sok bírságot osztanak a nem megfelelő ÁSZF-ek és adatvédelmi nyilatkozatok miatt. A másik intézmény ami ebben a fázisban a védelmedet biztosítja az a know-how. A know-how olyan műszaki megoldás, információ, amely használati értékkel, s erre támaszkodva csereértékkel bír, forgalomképes. Tehát, amit eddig megalkottatok és az összegyűjtött információ mind a know-how védelme alatt áll. A védelem feltételei az ismeretek és tapasztalatok használhatósága és ehhez kapcsolódó vagyoni érték, valamint a relatív titkosság. A használhatóság és a vagyoni érték az MVP-nél nem kérdés, hiszen egy MVP valamennyire már használható és mivel a befektetők ez alapján már adhatnak tőkét, valamint valamennyi pénz is van benne, ezért értéke is van. A relatív titkosság azt jelenti, hogy még nem vált közkinccsé. Vagyis, ha a dokumentáció, egy startup verseny keretében kerül csak nyilvánosságra, vagy csak a validáció keretében az emberek nagyobb csoportjához eljutott, akkor még know-how, kivéve ha nem éli túl az 1. fázist, ilyenkor ugyanis kiesik a használhatóság és a vagyoni érték, ha viszont fent van az interneten és bárki számára szabadon és egyenlő feltételek mellett hozzáférhető, akkor már közkincs. Fontos, hogy ez a dokumentációkra vonatkozik és a fent említett relatíve titkos információkra, magára a termékre vagy a koncepcióra nem. Szóval, létrehozható azonos koncepció alapján egy hasonló termék, de ehhez nem használható fel valaki más know-how-ja. Érdekesség: A know-how apportálható gazdasági társaságba, apport tárgya lehet. Ebben a fázisban csak jogsértés esetén érdemes ügyvédhez fordulni, tehát ha valaki a találmányodat vagy a know-how-dat jogosulatlanul felhasználja.

3. fázis cégalapítás, első körös befektetés

Ezután jön (ideális esetben) a cég alapítás valamint az első körös befektetések. Ez az a pont ahol már nélkülözhetetlen az ügyvéd. A cégalapítás az első jogi lépés amihez ügyvéd segítségét kell igénybe venni. Ezután pedig az összes szerződés, hatósági ügy stb. intézését is ügyvédre kell bízni, mert ha valami félre siklik nem csak a pénzed bánhatja, de adott esetben komolyabb hatósági szankciókra is számíthatsz. A startupok életében vízválasztó a Term sheet és a befektetői szerződés aláírása, ezeknek a dokumentumoknak a kialakítására irányuló tárgyalásokra és az aláírásra mindenképpen ügyvéddel érkezzünk és vele vizsgáltassuk át, mert ez kiemelkedően meghatározó lesz a startupunk életében.

*

Források, felhasznált irodalom:
1999. évi LXXVI. törvény

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.