„Misztifikációtól mentes problémamegoldást kell kínálni az ügyfélnek”

Mit jelent a gyakorlatban egy nemzetközi ügyvédi irodacsaládhoz tartozni? Miként kapcsolódik a sportolás az ügyvédi munkához? Hogyan tud egy ügyvédi iroda innovatív lenni? A CHSH Dezső és Társai Ügyvédi Irodával készített interjúsorozatunk első részében Dr. Dezső Attila irodavezető partnerrel beszélgettünk.

Fotó: Renner Tamás

Ön több mint harminc éve, gyakorlatilag a szakvizsgát követően a saját irodáját viszi, különböző konstrukciókban és partnerekkel. Hogyan alakult az iroda sorsa az évtizedek alatt?

1985-ben lettem ügyvéd. Ebben az időszakban, egészen a rendszerváltásig csak ügyvédi munkaközösségben dolgozhattak az ügyvédek; ilyen értelemben nem lehet jogfolytonosságról beszélni az akkori irodák és a mostani között. Én a kezdetektől egy olyan praxist próbáltam építeni, ami ugyanabban az ügyfélközpontú, szolgáltatói szemléletben folyt, mint ami most is jellemzi az irodát.

Már a rendszerváltás előtt rengeteg vegyesvállalatot alapítottak a cégek, és már ekkor is egy nyitott gazdaságú ország voltunk. Szükségünk volt a gazdasági jogra. A nemzetközi ügyvédi irodák némelyike ezért már a rendszerváltás előtt bejött Magyarországra, ugyanis nem igazán volt nyelveket beszélő nemzetközi szemlélettel rendelkező ügyvéd a piacon.

Mi az első lehetséges alkalommal – az Ütv. hatálybalépésekor – kiváltunk az ügyvédi munkaközösség kereteiből, és megalapítottuk a saját irodánkat.

Az életem meghatározó periódusa volt az iroda első pár éve. Az idő múlásával és az iroda bővülésével persze többször váltottunk névtáblát és székhelyet, költöztünk egyik ingatlanból egy nagyobba, de a kezdeti csapat egy része még mindig itt dolgozik. Nem egy több mint húsz éve velem dolgozó munkatársam van. Az ügyfelek egy része is a kezdetektől velük van: éppen a minap keresett meg egy ügyfelem, és nosztalgiáztunk, hogy milyen régen is volt, amikor megalapítottuk a cégét – el sem hittem, amikor azt mondta, hogy már huszonhat éve!

V. Jog és Innováció Meetup

Szeptemberi meetupunkon elméleti és gyakorlati megközelítésből vizsgáljuk meg, hogy a ma elérhető technológiák milyen módon hatnak a jogi praxisra. Találkozzunk szeptember 25-én!

Jövőre lesz a 10. évfordulója annak, hogy a CHSH irodacsalád részei; meséljen az itt töltött évekről, mennyiben és milyen változást hozott a nemzetközi brandhez tartozás?

A magyar ügyvédeknek, és a fiatalabb munkatársainknak is nagyon fontos, hogy legyen olyan platform, ahol szakmai és szociális kapcsolatokat tudnak létesíteni más nemzetiségű kollégákkal. Erre a mi osztrák székhelyű hálózatunk kiváló. Kulturálisan nem vagyunk olyan távol egymástól, akár a pozsonyi, akár a bécsi, akár a bukaresti irodáról beszélünk; a CHSH ezért egy nagyon jó know-how transzferlehetőség és baráti, szociális fórum is egyben.

A CHSH szerepe meghatározó – nyolc irodájuk van a régióban, nagyjából a Monarchia államaiban. Ausztria a központ, ők az anyairoda, sok esetben ők játszák a vezető szerepet. Nem vagyunk alárendeltségi viszonyban, de horizontálisnak sem mondanám a kapcsolatot – valahol a kettő között.

Több mint harminc munkatárs van a CHSH Dezsőben, a partnerektől  a szenior ügyvédeken át az ügyvédjelöltekig, a szakmai igazi veteránjaitól – mint amilyen Ön is – a pályakezdő fiatalokig. Nők és férfiak egyenlő arányban vannak jelen, a partneri pozíciókban is. Hogyan jellemezné a különböző generációk közötti együttműködést és a közös munkát Önöknél?

Nehéz egy nagy irodában olyan programokat szervezni – legyen az szakmai vagy szociális – ami egyaránt jó az éppen nyugdíj felé haladó kollégának, vagy tizenkilenc-húszéves gyakornokunknak. Mégis, van egy egységes légkör, és megtalálhatjuk a közös pontokat a különböző generációba tartozó munkatársaink között.

Például az egyik kolléganőnk minden évben szervez egy vízitúrát, és előfordult, hogy a fiatalabbak „véreztek el”, és őket kellett a kolléganőnek kihúznia a Kőrösből.

Összességében úgy látom, elég jól működnek együtt és egymás mellett is a különböző generációk.

Fotó: Renner Tamás

Vannak olyan munkatársai, akik már a kilencvenes évektől kezdve az Ön irodájában dolgoztak, és gyakorlatilag az Ön szárnyai alatt „nevelődtek ki”, váltak ügyvédjelöltből partnerré az évek során. Mi köti az Ön irodájába az embereket, jelen van-e mélyebb kötődés, egyfajta „CHSH Dezsős identitás” az itt dolgozókban?

Identitás helyett inkább azt mondanám, hogy minden cégnek van egy cégkultúrája; viszont ezt sosem egy személy határozza meg, hanem mindig több emberhez kapcsolódik. Ez a kultúra nagyon fontos. Mivel a kilencvenes évek Magyarországán még nem léteztek a mai értelemben vett kereskedelmi ügyvédi irodák, a külföldi kollégáktól, azon belül is az adótanácsadó könyvvizsgáló kartól sokat tanultam a területről.

Tőlük tanultam azt is, hogy a kereskedelmi jogi ügyvédség egy szolgáltatás, és ezt annak is kell felfogni: lehetőleg misztifikációtól mentes problémamegoldást kell kínálni az ügyfélnek.

Ezt a szemléletet próbáljuk elültetni már hosszú évek óta.

Úgy tudom, fontos szerepet tölt be a sport mind az Ön, mind az iroda más tagjainak életében. Milyen sportokat űznek a CHSH Dezsősök, és milyen értékeket vesznek át a sportból a mindennapos munka során?

Vannak kollegáink, akik a hagyományos ügyvédsportokat űzik, mint a vitorlázás és teniszezés, és egyébként is tartunk nyáron balatoni vitorlázós hétvégét az egész csapatnak. A közösség nagyrésze viszont nem csak ebben a mezsgyében mozog. A tulajdonosok és a partnerek között is több kolléga van, aki sportol: úszik, fut, síel, túrázik. Azt gondoljuk, hogy a sportnak tényleg nagyon fontos szerepe van az életben, és aki jogászként dolgozik, az tudja, hogy milyen nehéz megtalálni a munka-család-hobbi közti egyensúlyt.

A sportolás nagyon jó hatással van a szakmai tevékenységre: segít elvégezni a munkákat határidőben, bírni a stresszt és a sokféle impulzust, és megfelelni a különböző követelményeknek.

Észrevettük nemrég, hogy az irodában egyre többen járunk futni. Először csak spontán versenyek alakultak ki, például a Bécs Maratonon vagy a K&H Maratonon, az idei évben viszont elkezdtünk egy olyan irodát szervezni, ahol kifejezetten sok a futós sportprogram. A sportolás kiváló csapatépítésre; és bár a csapatépítéssel kapcsolatban sosem tettük kötelezővé a részvételt, ha meghirdettünk egy évben öt-hat programot, azon mindig húsz fő feletti jelentkező volt.

A CHSH Dezső ügyek széles portfóliójával foglalkozik, az ingatlanjogtól kezdve a munkajogon vagy adójogon át a választottbírósági eljárásokig. Hogyan ítéli meg az iroda helyét a magyar ügyvédi piacon? Melyek a tradicionálisan erősebb területei az irodának?

Úgy gondolom, hogy magas szinten lefedjük azokat a jogterületeket, amelyek egy gazdasági joggal foglalkozó irodától elvárhatók. Természetesen senki nem lehet mindenben a legjobb, de megvannak az erősségeink. Hagyományosan, a kilencvenes évek óta fontos szerepet tölt be a portfóliónkban az ingatlanjog, jelenleg három partnerünk is foglalkozik ezzel a jogterülettel. Az ingatlanjog minden területén, a finanszírozástól kezdve az építési jogvitákon át hagyományos ingatlanjogi feladatokig számos nagy hazai és külföldi projektben vettünk és veszünk részt. Legalább ilyen sikeresek vagyunk a közbeszerzési jog területén, amely kapcsán szintén több díjat nyertünk már. Többek között azért vagyunk kiemelkedőek ezen a területen, mert egy olyan nagy létszámú (tíz fős) csapatot tartunk fenn, amelyben nem csak ügyvédek dolgoznak. A kollégáink a nemzetközi ügyvédi irodák között egyedülálló módon a kezdettől – a tender összerakásától – az utolsó lépésekig, az esetleg jogvitás eljárásokig végigkísérnek egy projektet. Ezek mellett nagyon jó banki és finanszírozási csoportunk van; illetve új jogágként az irodánk komoly fejlődést ért el a versenyjog területén – beértünk még a külföldi listákra is a legjobbak közé.

Fotó: Renner Tamás

A CHSH Dezső csapata a 2017-es Jogászdíj pályázaton két kategóriában is első helyet ért el, a Hajnali rajtaütések kiadvány pedig azóta segíti az érintett piaci szereplőket. Mit jelent a gyakorlatban egy ügyvéd, vagy ügyvédi iroda számára az innováció, az újszerű megoldások keresése?

Innovációról beszélhetünk például, ha egy ügyvédi irodának innovatív a marketingstratégiája, és olyan új dolgokat is alkalmaz, amelyek kevésbé azonosíthatók a hagyományos ügyvédi szereppel.

A jogi szakkérdések innovatív megoldása ritkább jelenség, persze ez is előfordul. Hozzátartozik ehhez, hogy egy magát innovatívnak tartó ügyvédi iroda az új megoldások alkalmazását nem halogatja, hanem azonnal elkezdi vizsgálni a benne rejlő lehetőségeket, és ha működőképes, úgy bevezeti az iroda mindennapjaiba. Ha van egy újdonság, legyen az egy blog vagy letölthető kiadvány, esetleg egy marketingmegoldás, már innovációról beszélhetünk. Nem halogatjuk a Facebook használatát, hanem megpróbálunk az élére állni és egy profi oldalt készíteni. Nem kell kitalálnunk egy ügyvédi appot ahhoz, hogy innovatívak legyünk, hanem használnunk kell azt, és nem elzárkózni tőle.

Az ügyvédi iroda alapvetően egy vállalkozás. Sokan nem így látják: azt mondják, hogy az ügyvéd elsősorban az igazságszolgáltatás része. Ugyanakkor, ha egy ügyvédi iroda méretű gazdasági egység a piacon él, akkor a piaci törvényeknek ugyanúgy ki van téve, mint egy gazdasági társaság – a különbségek ellenére is. Épp ezért egy ügyvédi iroda sokkal könnyebben lehet innovatív piaci környezetben, mint a jogszabály-alkalmazás területén.

2016-ban az év közbeszerzési csapata, 2017-ben pedig a legjobb ingatlanjogi és a legjobb versenyjogi csapata címet is elnyerte a CHSH Dezső és Társai csapata a Wolters-Kluwer Jogászdíjon. Mik a jövőbeli tervek? Számíthatunk-e címvédésre az idei pályázaton?

Természetesen megpróbáljuk idén is – szeretnénk újra győzni valamelyik kategóriában.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.