Mit ér az ember, ha OKTV-helyezett?

Megéri részt venni az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen?

!„A feladat: Te vagy!” (F. Kafka)

Mit ér az ember, ha OKTV-helyezett?
Megéri részt venni az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen?

Igen! Középiskolás éveim egyik legnagyobb tanulmányi sikere és meghatározó élménye volt az OKTV- n elért eredményem. Jogi pályára készültem, álmaim eléréséhez a magyar és történelem tantárgyakon keresztül vezetett az út. Hosszú évek óta a magyar irodalom tantárgy szépsége varázsolt el, tudtam, ez az a stúdium, amiből emelt érettségit szeretnék tenni, tudtam, ez az OKTV az, melyen megméretem a tudásomat. Sikerült!

Tanárnak, diáknak: OKTV, az iskola világától távolabb esőknek: Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny, nekem: a versenyek versenye. A tradicionális poroszos oktatás egyik pillére a verseny, a versenyszellem kialakítása. A magyar oktatási rendszer jegyekben méri a tudást, a megszerzett ismeretek reprodukálása, gyakorlati alkalmazása versenyhelyzetben történik a hagyományos magyar iskolatípusokban: kié a legjobb felelet, ki készítette a legtökéletesebb témazáró dolgozatot, ki az osztályelső, kinek lett a legmagasabb az érettségi pontszáma, mellyel bekerülhet az egyetemre, hogy vágyait valóra váltsa. A tanulmányaink befejeztével az életünk nem ugyanerről szól? Aki azonban sokszor kipróbálta már magát versenyhelyzetben, kevésbé sebezhető az élet versenyében.

Az első OKTV-t Magyarországon 1923-ban rendezték meg matematika tantárgyból, 1927-től indult a fizika és a természettan verseny. Mindez Bethlen István miniszterelnöksége alatt történt, a Klebersberg Kunó – féle oktatáspolitika részeként. Klebelsberg a közoktatási minisztersége alatt (1922-31) az ún. „szellemtudományok:” bölcselet, teológia, jog, történelem mellett fejleszteni akarta a természet- és műszaki tudományok oktatását. A nívós szellemi versengést Horthy Miklósról, Magyarország kormányzójáról nevezték el. 1952 és 1956 között – a politikai indíttatását továbbra is mutatva – Rákosi Mátyás Tanulmányi Versenynek hívták a tanulmányi megméretést Rákosi Mátyás 60. születésnapja alkalmából. Az országos szellemi versengés 1957-ben született újjá. A rendszerváltoztatás után is ez maradt a legrangosabb versenye a középfokú intézményekben tanulóknak.

Az OKTV egy többfordulós verseny, ahol a magyarországi középiskolák utolsó két évfolyamának tanulói mérhetik össze tudásukat. A verseny első és második fordulói többnyire írásbeli feladatokat tartalmaznak, de egyes tantárgyaknál szóbeli és gyakorlati rész is társul a feladatlapokhoz. A döntő tantárgyspecifikus: írásbeli, gyakorlati, szóbeli részből állhat. Az Oktatási Hivatal, mint az Emberi Erőforrások Minisztériumának központi hivatalának portálján lehet tájékozódni az adott tanév OKTV követelményeiről.

A rangos verseny néhány évtized alatt azonban teljesen leértékelődött. Az OKTV siker korábban belépőt jelentett a diák által választott felsőoktatási intézménybe. Ezen a rendszeren drasztikusan változtattak akkor, amikor csak 100%-os emelt érettségit adtak a legjobbaknak az érettségi vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 60/B. § (3) bekezdése szerint. De még mindig nagy presztízse volt a diákok körében! Aki tizenegyedikesként, óriási tudással felvértezve meg tudta szerezni a maximális pontszámot az emelt érettségihez, bár nem került be automatikusan az egyetemre, magabiztosan és nyugodtan tanulhatta végig a tizenkettedik évét. A következő lépés az OKTV értékének csökkentésében az volt, amikor az OKTV helyezést pontokra lehetett váltani. A felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet 20. § ca) pontja alapján az első tíz helyezett 80, a következő tíz 50, végül a döntő 21-30. helyezettje 25 pont tulajdonosa lett a megszerezhető, felvételi eljárásban beszámítható ún. plusz pontokból.

Nézzük a mai helyzetet! A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29. ) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdés ga) pontja szerint tárgyanként legfeljebb egy versenyen elért eredmény alapján lehet többletpontot szerezni, ha a versenyeredményt azon tárgyak valamelyikéből érte el a tanuló, amely az adott szakon érettségi pontot adó vizsgatárgyként szerepel. A vihető száz pontból az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeken elért:
1–10. helyezésért 100 többletpontot,
11–20. helyezésért 50 többletpontot,
21–30. helyezésért 25 többletpontot lehet kapni a felvételin.
A megszerzett versenyeredmények nem évülnek el.

Nézzük a verseny helyezettjeinek lehetőségeit! Ők a legtehetségesebbek, ők nemzedékük legkiválóbbjai. Mire tudja felhasználni a verseny első tíz helyezettje a 100 pontot? A diákok, ezen a szinten általában már rendelkeznek nyelvvizsgával. Ha egy tanulónak középfokú nyelvvizsgája van, azért 28 pont jár. Ha felsőfokú, vagy két középfokú nyelvvizsgával rendelkezik, azzal már szerzett 40 pontot. Az OKTV helyezettjei a legkiválóbb felsőfokú oktatási intézményekbe szeretnének bejutni, predesztinálja erre versenyeredményük. El kell azonban menniük emelt szintű érettségire, hiszen az egyetem nem az OKTV eredményt kéri, hanem az emelt érettségit! Ott szerez a tanuló 50 pontot. Ezzel már van 90 pontja a vihető 100-ból! Ehhez hozzáadódik az OKTV-ért kapott 100 pont, amiből 90-et nem tud elszámolni sehova, hiszen maximálisan csak 100 plusz pontot lehet beszámítani a felvételi eljárásban. Aki orvosi egyetemre megy, végképp elvesztette a 100 pontot, hiszen két emelt érettségit kell tennie, ahol 50+50 pontot szerez. Hová lett akkor az OKTV pontja pl. a biológia OKTV győztesének? Elenyészett. Pedig nemzedékének legjobbja! Nem kell az egyetemeknek az OKTV győztese, csak két emelt érettségi után! Pedig felsorolják a Felsőoktatási tájékoztatóban, hogy viheti az OKTV pontját az orvosi egyetemekre is. Ez azonban jelenleg képtelenség! Így a mai struktúra egyáltalán nem ösztönzi a diákot a versenyen való részvételre.

Nézzünk egy másik problémát! Ha valaki szereti a magyar irodalmat, tudja is, szívesen megméretné magát, de közgazdasági egyetemre készül, ahol nem felvételi tantárgy a magyar, hiába ér el OKTV helyezést, azzal csak a dicsőség jár, de pontot nem kap a felvételi eljárásban. Az osztálytársa viszont sportol, és abban ért el kiváló eredményt, akkor többet ér az egyetemi felvételin, hiszen a sportban elért eredményét mindenütt elszámoltathatja. Nem csak a legrangosabb sportsikerekre (pl. az olimpia, világbajnokságok) vonatkozik. A Magyar Olimpiai Bizottság által igazoltan felnőtt és felnőtt alatti első utánpótlás korosztály részére szervezett országos bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 15 többletpont jár. A Magyar Diáksport Szövetség által, vagy közreműködésével szervezett Diákolimpia országos döntőjében elért legalább 3. helyezésért 10 többletpont adható. A történelem OKTV első helyezettje, ha fizikus szeretne lenni, pontot nem visz, ha mindezt a sportban érte volna el, akkor igen. A sporteredményekért járó pluszpontokat is a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet szabályozza a 21. §-ban.

Személyes példámmal szeretném alátámasztani az írásomban felvetett problémát. 2014-ben az irodalom OKTV 19. helyezettje lettem, egy évvel később a magyar irodalom döntőjében 2. helyet szereztem. A gratuláció mellett sokan sajnálkoztak, mit érsz vele? Volt 3 nyelvvizsgám, ez 40 pont. A 19. helyért jár már 50 pont. A 2. helyért 100 pontot kaptam. Amint hazajöttem az OKTV döntőről, azonnal készülhettem az emelt magyar érettségire, hogy szerezzek újabb 50 pontot a jogi egyetemre, ami már rég megvolt az OKTV-n. Így tűnnek el az OKTV-n elért pontok…
Alma Materem idei OKTV-döntőseivel, helyezettjeivel ugyanez megismétlődött. Nem egyedi esetről van tehát szó.

Írásommal szeretném felhívni a figyelmet a közoktatás eme fontos problémájára. Adjuk vissza a tudás, a verseny rangját, presztízsét! A tehetséges diák ne csak büszke lehessen ezentúl az OKTV-n elért sikere után, hanem azonnal egyetemista is! Megérdemelné! Petronius azt mondta: „Bármit tanulsz, magadnak tanulod.” Ez igaz. Akár kapunk az OKTV-ért ténylegesen felhasználható pontot, akár nem, a tudás a miénk, mi fogunk vele élni az egyetemen és életünk során, de igazat adok Szent-Györgyi Albertnek is, hogy „olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája.” Az iskolát és a benne tanuló diákokat, kik a jövőt jelentik, egy humánusabb, diákbarát, versenyre ösztönzőbb pontszámítási rendszerrel kellene támogatni!
Periférikus a téma? Igen. Keveseket érint? Igen. De a tét: A TUDÁS!

Tetszett a cikk? Olvasd el a többi pályaművet is applikációnk segítségével!