Mit üzen a zen?

 – avagy egy vitarendezési mód, amivel a szamurájfilmek unalmasabbak lennének

„Két vitatkozó közül a hevesebbnek nincs igaza” – tartja a japán közmondás. De mi a fontos egy vita során? Az, hogy az ember minden körülmények között érvényesítse a saját igazát, vagy hogy kölcsönös megegyezésre, kompromisszumra jusson a vitapartnerével? Nézzük, hogyan megy ez Japánban!

A tisztelet az ősidőktől fogva fontos eleme a japán kultúrának

Mi a mediáció?

A mediáció a vitarendezés egy alternatív módja. Két szemben álló fél kérésére egy harmadik fél segít eldönteni a vitát. Ezt a személyt nevezzük mediátornak, közvetítőnek. A mediátor pártatlan és független.

A magyar polgári jogi mediációról már írtunk egy korábbi cikkünkben. Most kalandozzunk el egy távoli országba, ahol a társadalomból, a kultúrából és a hagyományokból adódóan rendkívül hatékony ez a fajta vitarendezés.

Ahol felkel a nap

A mediáció japánul „choutei” (調停, ejtsd: csótei). Ez egyben jelképezi a japán emberek mentalitását, gondolkodását.

A közösségi szellem, valamint a konfrontáció elkerülése ugyanis mélyen gyökerezik a társadalomban, ami erősen kollektivista beállítottságú, mind a mai napig. A japán embereknek rendkívül fontos a társadalomba való beilleszkedés, a hasznosság és elismertség kérdése. Erre nevelik őket óvodától kezdve, és ez kíséri végig őket életük során. Ezenkívül a japánok nem szeretik kimutatni a valódi érzéseiket, gondolataikat a külvilág, az ismeretlen emberek felé.

Jogász vagyok, mi közöm nekem a szoftverekhez?

Szerintünk nagyon is sok! Az elektronikus eljárások terjedése csak egy dolog, de azt tudtad, hogy ma már egyre több iroda használ a teljesítmény mérésére is szoftvereket? Vajon hogyan állapítja meg egy ilyen program, hogy milyen ügyvédjelölt vagy? És miben tud segíteni a saját irodád hatékonyabbá tételéhez?
A jövő jogászainak ajánljuk az eddigi egyik legérdekesebbnek ígérkező témánkat!

A nyelv udvariassági formulái, a gesztusok, valamint a viselkedési normák szigorúan meghatározzák a társas érintkezéseket a munka, valamint az iskola világában.

A kultúra maga az ember

A kulturális közeg után nézzük meg a „choutei” eljárást magát, ami nagy múltra tekint vissza. A viták békés, egyszerű megoldására való törekvés már a 20. század eleje óta – a fentebb tárgyalt japán néplélek miatt, -meghatározó az országban. A japán ADR (Alternative Dispute Resolution, 裁判外紛争解決), vagyis a japán alternatív vitarendezés rendszere közel 100 évvel ezelőttre nyúlik vissza.  Az ADR rendszeren belül foglal helyet a „choutei” eljárás is.

A „choutei” eljárásnak három típusa van. A bírósági, az állami és a magán mediáció. Ezeken a csoportokon belül változatos, a társadalmi konfliktusok széles spektrumát felölelő esetekkel találkozhatunk. Az állami és a magán „choutei” eljárásnak nincsen kötelező ereje a felekre nézve: ezek állami és magáncégek, szervezetek (pl. a Nemzeti Fogyasztói Ügyek Központja ( 国民生活センター, National Consumer Affairs Center) vagy a Japán Bankárok Egyesülete (全国銀行協会, Japanese Bankers Association)) által adott tanácsok és ajánlások.

A továbbiakban a bírósági „choutei”-t fogom ismertetni: ennek két csoportja létezik, melyek  a polgári jog keretei közt foglalnak helyet.

A két csoport a következő:

A családjogi és a családjogba nem tartozó polgári jogi esetek.

Érdekesség, hogy büntetőjogi mediáció nem létezik a japán jogrendszerben.

Hol (nem) vitáznak a japánok?

Ahhoz, hogy könnyebben átláthassuk a „choutei” eljárást, fontos a japán bírósági rendszer rövid áttekintése.

A hierarchia csúcsán a Legfelsőbb Bíróság áll, mely Tokióban található. Alatta helyezkednek el a Felsőbb Bíróságok, majd a Körzeti Bíróságok és a Családi Bíróságok.

Közvetítői eljárások ügytípustól függően a Családi Bíróságokon, a Körzeti Bíróságokon és a Sommás Bíróságokon kerülnek napirendre az itt dolgozó bírók, valamint mediátorok segítségével.

A japán bírósági rendszer felépítése

Ha válni készülsz Japánban

A családjogi esetek természetesen a Családjogi Bíróság hatáskörébe tartoznak, valamint a Családi Ügyek Eljárási Törvénye (家事事件手続法, Domestic Relations Case Procedure Act) hatálya alá.

Az itt megoldandó problémák lehetnek például a házasság érvénytelenítése, a válás, a gyermek adoptálására irányuló kérelemnek a törlése, a házastársi vagyonközösség megosztása.

A mediációval történő válás nem az egyetlen út. A válás történhet közös megegyezéssel is: ilyenkor a feleknek csak annyit kell tenniük, hogy kitöltenek egy nyomtatványt, amit aztán két tanú lepecsétel. (Japánban az aláírás helyett pecsétet használnak az emberek.) A dokumentumot eljuttatják az illetékes önkormányzathoz és már vége is a házasságnak.

Amennyiben nem sikerül vagy nem akarnak megegyezni – néhány kivételes esettől eltekintve – a házastársak kötelesek közvetítői eljáráson részt venni a bírósági tárgyalás megkezdése előtt.

Ilyen kivételes esetnek számít a japán Polgári Törvénykönyv (民法, Civil Code) szerint – a teljesség igénye nélkül – a hűtlenség, a komoly mentális betegség vagy az, ha a házastárs minimum 3 éve ismeretlen helyen tartózkodik.

A mediáció után lehetőség van bírósághoz fordulni, de ez igen ritka. Az esetek döntő többségében ugyanis már a közvetítői eljárás során megegyeznek a felek a válás kérdésében.

Ha összevesztél a szomszédoddal Japánban

A nem családjogi problémák megoldása általában a Sommás Bíróságokon történik, de előfordul, hogy a Körzeti Bíróságokon rendezik az ügyeket: ilyenek például a bányászat által okozott szennyezések, az egyes mezőgazdasággal kapcsolatos ügyek, valamint az olyan ingatlannal kapcsolatos viták, amikor az adott Körzeti Bíróság illetékes és a felek is beleegyeznek, hogy itt folytassák le a mediációt.

A családjogon kívül álló polgári jogi ügyeket a Polgári Vitarendezési Törvény (民事調停法, Civil Conciliation Act) szabályozza. Ilyen ügyek lehetnek például a kaució visszakövetelése, munkakörülményekkel kapcsolatos problémák, a nyugdíj járadékkal kapcsolatos igények, munkahelyi zaklatás.

A kategórián belül érdemes pár szót ejteni az úgynevezett speciális „choutei”-ről. A mediációnak ennek a fajtája a hiteltartozással, adóssággal, kölcsönnel kapcsolatos problémákkal foglalkozik.

A choutei könnyedebb hangulatú egy bírósági tárgyalásnál

A béke felé vezető út is egyetlen lépéssel kezdődik

A közvetítői eljárást a családjogi ügyek esetén egy családjogi bíró, a nem családjogba tartozó eseteknél a Körzeti Bíróság egy kijelölt bírója vezeti. Abban az esetben is a Körzeti Bíróság jelöli ki a bírót, ha az eljárást a Sommás Bíróság bonyolítja le. A közvetítő szerepét kettő vagy több laikus mediátor végzi. Amennyiben a bíróság megfelelőnek találja, a bíró egyedül is eljárhat. Az ülést olyan ügyvéd is vezetheti, aki legalább ötéves szakmai tapasztalattal rendelkezik. Ő két évig töltheti be ezt a tisztséget, de újraválasztható, részmunkaidős állás keretein belül dolgozhat ülésvezetőként. Az ülésvezető feladata az elnöklés és jogszerűség biztosítása az ülésen.

Indokolatlan távolmaradás esetén a bíróságok pénzbüntetéssel sújthatják a részes feleket, és az eljárás során ügyvédek segíthetik őket. Bírósági titkárok is közreműködhetnek az eljárásban, nekik az a feladatuk, hogy segítséget nyújtsanak az ülésvezetőnek. A családjogi eseteknél – szükség esetén- szakemberek is aktívan részt vesznek a vita lebonyolításában. Az egyik ilyen szakember az úgynevezett „vizsgálóbiztos”, aki kimegy helyszíni szemlére, ezenkívül a vitás felek, valamint hozzátartozóik – például a gyerekek – meghallgatásával olyan részletek után nyomoz, amik hozzájárulnak az ügy eredményes kimeneteléhez. A másik szakember az úgynevezett „bírósági orvosszakértő”, aki a részes felek és hozzátartozóik – leggyakrabban a gyerekek – fizikai és mentális állapotát vizsgálja.  Mivel a „choutei” nem bírósági tárgyalás, ezért nem ítélettel zárul.  A sikeres eljárás végén a vita kimenetelét, a megállapodásokat egy határozatban rögzítik, ami egy bírósági ítélettel egyenértékű.

A mediátorok előzetes lépéseket is tehetnek a későbbi sikeres vitarendezés érdekében. Kötelezhetik a feleket arra, hogy változtassanak a jelenleg fennálló helyzeten vagy tartózkodjanak az olyan tevékenységektől, amik veszélyeztetik a mediáció sikeres kimenetelét. E döntés ellen nincs fellebbezési lehetőség. Nemteljesítés esetén pénzbüntetést szab ki a bíróság.

A béke őrei

A mediátorokat a Legfelsőbb Bíróság iránymutatása szerint, az adott ügyben illetékes bíróság nevezi ki. Állami jegyzékük van és részmunkaidős állás keretében dolgoznak a bíróságokon.  A mediátorok tapasztalt és széles látókörrel rendelkező emberek, akik mélyreható társadalmi és szociális ismeretekkel rendelkeznek. Sokszor az adott ügy szempontjából lényeges szakképzettségük van: például jogászok, könyvelők, építészek, orvosok.  Jellemző rájuk az is, hogy különböző önkéntesi munkákat végeztek korábban, mint például pártfogó felügyelet. Munkájuk lényege a közvetítés: az eljárás során meghallgatják a vitás feleket és nyomásgyakorlás, valamit elfogultság nélkül próbálnak kompromisszumot teremteni köztük.

A mediátorokat a Japán Medációs Egyesületek Szövetsége (日本調停協会連合会, The Japan Federation of Conciliation Associations) fogja össze.

Értelem a beszélgetés fűszere

A „choutei” előnyei tehát a bírósági tárgyalással szemben, hogy:

  • Közös megegyezéssel, megbeszéléssel oldja meg a problémát.
  • Nem nyilvános.
  • Rövidebb ideig tart, ami átlagosan maximum 3 hónap.
  • Olcsóbb, mint egy bírósági tárgyalás.
  • Igény esetén a mediátorok külön tárgyalnak a két féllel, akiknek így még csak találkozniuk sem kell egymással.
  • A sikeres mediáció után kiállított határozat kötelező erővel bír.
Irodalomjegyzék

https://www.choutei.jp/english/index.html

https://www.choutei.jp/

https://www.choutei.jp/english/family_conciliation/index.html

https://www.choutei.jp/english/civil_conciliation/index.html

https://www.choutei.jp/english/about_us/index.html

https://www.in-mediation.eu/en/mediation-in-japan-2/

http://en.rikon-tj.jp/legalinfo.html

http://www.courts.go.jp/english/vcms_lf/20140417-civil-design.pdf

http://www.courts.go.jp/english/vcms_lf/2018_Court_System_of_Japan.pdf

http://mediatoriroda.hu/mediacio-mediator-jelentese/

https://terebess.hu/keletkultinfo/japankoz.html

http://www.iadcmeetings.mobi/assets/1/7/18.2_-_Yasui-_ADR_System_in_Japan.pdf

https://www.law.ox.ac.uk/sites/files/oxlaw/consumer_adr_in_japan_professor_ikuo_sugawara_nagoya_university.pdf

http://www.cas.go.jp/jp/seisaku/hourei/data/AOP.pdf

http://www.nic-nagoya.or.jp/en/e/archives/5018

http://www.japaneselawtranslation.go.jp/law/detail/?vm=04&id=2252&re=02

http://www.japaneselawtranslation.go.jp/law/detail/?id=2732&vm=&re=02

http://www.japaneselawtranslation.go.jp/law/detail/?re=2&ft=1&ky=%E7%99%BB%E8%A8%98&page=19

http://www.japaneselawtranslation.go.jp/law/detail/?re=2&ft=1&ky=%E7%99%BB%E8%A8%98&page=19

http://www.iadcmeetings.mobi/assets/1/7/18.2_-_Yasui-_ADR_System_in_Japan.pdf

https://pdfs.semanticscholar.org/da23/87b2c8e2b70422e5c18aa3db2969375414dc.pdf

http://www.courts.go.jp/english/vcms_lf/Guide_to_the_Family_Court_of_Japan2018.pdf

http://www.courts.go.jp/english/vcms_lf/2018_Court_System_of_Japan.pdf

http://www.courts.go.jp/english/vcms_lf/20140417-civil-design.pdf

A képek forrása: itt, itt és itt

Gyakornoki Programunk támogatói:

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.