Mt-s foglalkoztatás a Kttv. hatálya alatt

E dolgozat a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda, az Új Jogtár és az Ars Boni jogi folyóirat által kiírt 2014. évi cikkíró pályázat keretében született.

Szerző: Fiserné dr. Koplányi Eszter

A közszférában dolgozók foglalkoztatási jellegzetességei miatt fontos az ezzel kapcsolatos jogi szabályok pontos definiálása, amelyet többek között a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. tv. (továbbiakban: Kttv.) fogalmaz meg. A Kttv. pontos határokat ad a foglalkoztatási kérdésekben. A Kttv. hatálya alá tartozó szervek esetében viszont előfordul, hogy nem közszolgálati jogviszonyban, hanem az Mt. hatálya alatt, munkaszerződéssel foglalkoztatnak munkaerőt. Ez azért kiemelt jelentőségű, mert az Mt. – ellenben a Kttv-vel – nagyfokú szabadságot biztosít a Felek munkaviszonnyal kapcsolatos megállapodásához. De hogyan szabályozzák – vagy nem – a Kttv. hatálya alatt működő szervek esetében az Mt-s foglalkoztatást, és miért is lenne fontos a pontos megfogalmazás?

A jogviszony típusok (Kttv. és Mt.) legfőbb jellemzőin keresztül nyilvánvalóvá válik, hogy miért kell nagy jelentőséget tulajdonítani a munkaszerződéssel történő foglalkoztatásnak a közszférában. A Kttv. hatálya alatt foglalkoztatottak munkáltatója tág értelemben maga az állam, vagy az államigazgatási szerv, így a foglalkoztatás szempontjából nem csak a törvényi rendelkezések, hanem a rendeleti szabályozás (végrehajtási rendelet, határozatok) is nagyban befolyásoló tényezők. Már a jogviszony létesítésénél találkozhatunk a versenyszférához, Mt-s foglalkoztatáshoz viszonyított első nagy különbséggel. A jogviszony létesítése a közszférában egy egyoldalú aktus, egy kinevezés, amelyben a munkavállaló akarata annak elfogadásában nyilvánul meg. A közszférában a bértárgyalás fogalma szinte ismeretlen, mivel a munka díjazása jogszabályban meghatározott szempontok alapján, bértáblázatból kerül meghatározásra. A jogviszony további ciklusaiban is a kezdeti kötöttség jellemző, akár a kinevezés módosításáról, akár a jogviszony megszüntetéséről legyen szó. A kollektív munkajog egyáltalán nem jellemző.

A legfőbb jellemzők, különbségek összefoglalva:

Kttv. hatálya alattMt. hatálya alatt
Szerződéses szabadságKorlátozottKorlátlan
MunkáltatóÁllamTermészetes vagy jogi személy
Munkaviszony létrejötteEgyoldalú kinevezéssel, annak elfogadásávalKétoldalú, a Felek megállapodásával
Munka díjazásaKötött bérezés a Kttv-ben pontosan meghatározottFelek megállapodása alapján
Egyéb juttatásJogszabályokban pontosan meghatározva Belső szabályzatokban,a Felek megállapodásában szabályozva
MunkaidőJogszabályokban pontosan meghatározvaFelek megállapodása alapján

Legal Innovation Day

Ismerd meg, milyen jövő vár a jogi piacra!

A közszférában, mint ahogyan az előzőekben már megemlítettük, a munkáltató az állam, a foglalkoztatással kapcsolatos költségek a költségvetést terhelik, így szigorú szabályok vannak a jogviszony létrejöttére, a díjazásra, a munkaidőre, a foglalkoztatásra. Ezekkel a kötött előírásokkal a jogalkotó célja a felesleges bérkiáramlás megakadályozása, valamint a költségek csökkentése. Annak ellenére, hogy a kérdéskör milyen jelentőséggel bír, a Kttv. kifejezett utalást csak 1 bekezdésben tesz a munkaszerződéssel történő foglalkoztatásra. A Kttv. 8. § (4) bekezdése is „csak” a munkaszerződéssel történő foglalkoztatottak létszámának %-os arányát határozza meg a teljes állományon belül. A bekezdés pontosan így fogalmaz: „A közigazgatási szervnél a tárgyévben a munkaszerződéssel foglalkoztatott személyek aránya – ide nem értve a fizikai alkalmazottakat – együttesen nem haladhatja meg az engedélyezett létszám tíz százalékát. E mérték alól a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter indokolt esetben mentesítést adhat.” A fenti utalásból az már pontosan meghatározható, hogy hány főt foglalkoztathat a közigazgatási szerv munkaszerződéssel. De milyen munkakörben lehet munkaszerződést kötni?

A Kttv. nem határozza meg pontosan azokat a feladatköröket, munkaköröket, amelyben munkaszerződéssel foglalkoztatható munkaerő, hanem a jogszabály abból indul ki, hogy megfogalmazza azokat a feladatokat, amelyre csak közszolgálati jogviszony létesíthető, majd egyben kizárja, hogy ezekre a feladatokra munkaszerződés köthető. Ezek a feladatok a közigazgatási szerv közhatalmi, ellenőrzési irányítási és felügyeleti hatáskörének gyakorlásával összefüggő és az ehhez tartozó ügyviteli feladatok ellátása. Továbbá kizárólagosan csak kormányzati szolgálati jogviszonyt lehet olyan feladatokra kötni, amely rendszeresen ismétlődő, munkakör által meghatározható feladatokat tartalmaz.

A pontos jogszabályi helyekkel az előzőeket az alábbiakban tudjuk levezetni: A Kttv. 8. § (1) bekezése: „a közigazgatási szerv közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlásával közvetlenül összefüggő, valamint ügyviteli feladat ellátására kizárólag kormányzati szolgálati, illetve közszolgálati jogviszony létesíthető.” A Kttv. 6. § 13. pontja a kormánytisztviselő, köztisztviselő fogalmát határozza meg, amely: „az 1. és 2. §-ban felsorolt szervek (a továbbiakban együtt: közigazgatási szerv) feladat- és hatáskörében eljáró vezető és ügyintéző, aki előkészíti a közigazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket érdemi döntésre, illetve – felhatalmazás esetén – a döntést kiadmányozza, kivéve, ha ezt a tevékenységet az 1. § c) pontja szerinti fegyveres szervnél más jogviszonyban álló személy végzi;” Kttv. 40 § (2) bekezdése: „a központi államigazgatási szerv alaptevékenysége keretében – ide nem értve a funkcionális tevékenységet – középiskolai végzettségű kormánytisztviselőt nem alkalmazhat. Az államigazgatási szerv alaptevékenységének az alkalmazási és a képesítési követelmények szempontjából az minősül, amit jogszabály a szerv feladatkörébe utal, továbbá amit a miniszter, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, kormányhivatal vagy központi hivatal vezetője e körben alaptevékenységként határoz meg.”

A fent összefoglalt törvényi hivatkozásokból vezethető le, hogy azokra a feladatokra rendel a Kttv. köztisztviselői jogviszonnyal történő kizárólagos foglalkoztatást, amely a szerv közhatalmi hatáskörének gyakorlásával összefüggő. A hatáskör fogalmát a Ket. 19. § (1) bekezdése határozza meg: „A hatóság hatáskörét – a hatósági eljárás körébe tartozó ügyfajta meghatározásával – jogszabály állapítja meg. Jogszabályban kell megjelölni az elsőfokú, továbbá ha az nem a 106. és 107. §-ban megjelölt hatóság, a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságot.”

Munkaszerződéssel történő foglalkoztatással kapcsolatos szabályokat a fenti jogszabály helyekből úgy lehet levezetni, hogy munkaszerződéssel az foglalkoztatható, aki NEM a közigazgatási szerv jogszabály által megállapított feladatával közvetlenül összefüggő feladatot lát el vezetőként, vagy ügyintézőként döntés előkészítésben nem vesz részt, vagy hatásköri ügyviteli feladatot nem lát el. Így munkaszerződéssel alkalmazható a szervezetben funkcionális tevékenységet ellátó olyan munkatárs, aki a döntésekben nem vesz részt, nem végez ellenőrzési és/vagy vezetői feladatokat. Ezek alapján például a legtöbb közigazgatási szervnél például az informatikai szakemberek, vagy a gazdasági területen dolgozó könyvelő vagy számlázó munkatársak, de több esetben a humánpolitikai munkatárs is, nem beszélve a titkárnőkről és az adminisztrátorokról lehet munkaszerződéssel alkalmazni – természetesen a munkakörök pontos áttekintése és meghatározása után- !?

A fent leírtakat összegezve a Kttv. alapján nem lehet egyértelműen meghatározni, hogy milyen munkakörben lehet munkaszerződéssel foglalkoztatni a közigazgatási szerveknél, mivel a jogszabály nem ad egy precíz, pontos megfogalmazást, de egy általános iránymutatást sem arra, hogy melyek azok a területek, szervezeti egységek, munka vagy feladatkörök, amelyekben munkaszerződés köthető. Még a fizikai foglalkoztatottak esetében sem monda ki, hogy ott csak munkaszerződés köthető, csupán csak a munkakörhöz szükséges végzettségből lehet következtetni, hogy közszolgálati jogviszony nem létesíthető, így – ha nem lehet ügykezelőként foglalkoztatni a feladat jellegéből kifolyólag -, csak munkaszerződés létesíthető a jogviszony keletkezésénél.

De mi ad garanciát arra, hogy a munkáltatók, a szervezet vezetői jól értelmezik a Kttv-t, és a munkaszerződéssel történő foglalkoztatás a jogszabályi előírásoknak, pontosabban a jogalkotó szándékának megfelel? Ezt a joghézagot a jogalkotónak kellene rendezni, amivel az esetleges félreértelmezések elkerülhetők lehetnek.

*

Felhasznált irodalom

a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. tv

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

MEGOSZTÁS