Napjaink gyermekvédelmi kihívása – avagy a sharenting jogi és erkölcsi dilemmái

A gyermek nem tartalomgyártási eszköz. Vagy mégis? Egy olyan világban, ahol emberek milliói bocsátják áruba magánéletük legintimebb részleteit, minden eddiginél égetőbbé válik jelen kérdés meghatározott keretek között való kezelése. De hol a határ és milyen eszközöket ismernek és kínálnak a hatályos jogszabályok? A következőkben ezen kérdések mentén kerül bemutatásra az ún. sharenting jelensége és annak veszélyei.

Mi az a sharenting?

Ahogy a legtöbben, úgy a szülők is egyre gyakrabban osztanak meg képeket és történeteket különböző közösségi média platformokon. A sharenting kifejezés – amelynek pontos magyar megfelelője még nincs, de a „share” mint megosztás és a „parenting” mint szülőség szavak összevonásából származik – a gyermekekről való posztolás megragadására, az oversharenting pedig a jelenség túlzóan aktív formájának leírására szolgál. Az ilyen szülői viselkedés hátterében legtöbb esetben egyszerű büszkeség, valamint a támogatásra és izoláltságból történő kitörésre való igény húzódik meg, azonban a szülők gyakran hajlamosak megfeledkezni arról, hogy a közzétett fotók érzékeny adatok. A sharenting problémájának gyökere tehát nem a posztolás mögötti szándék – sokkal inkább a megosztott tartalmakkal történő visszaélés lehetősége, amely igen magas.

A sharenting árnyoldala: internális és externális veszélyek 

A közösségi média modern családi albumként való használata napjainkban, az újmédia korában mondhatni megszokott: a szülők több, mint 90%-a oszt meg képet gyermekeiről. A posztok tartalmát tekintve egy másik felmérés alapján kijelenthető, hogy a sharentingelő szülők több, mint fele posztolt „kellemetlen” tartalmat a gyermekéről, közölt olyan információkat, amely alapján a gyermek lokációja pontosan meghatározható, illetve 27%-uk már nem helyénvaló képeket is publikált a közösségi médiában gyermekéről. 

Az elsődleges probléma, hogy a szülők nem látják – sokszor egyáltalán nem is ismert előttük –, hogy milyen károkat okozhat mind adatvédelmi, mind személyes szinten, ha a gyermek beleegyezése nélkül tesznek róla közzé tartalmat, az efféle „adatvédelmi hanyagságnak” legnagyobb kárvallottjai pedig egyértelműen a kiszolgáltatott helyzetben lévő gyermekek. 

De milyen veszélyek leselkednek pontosan rájuk ezeken a platformokon? 

A veszélyek kapcsán érdemes különbséget tenni az internális és az externális negatív hatások között. Előbbi elsősorban a családon belüli konfliktusokat takarja, az externális veszélyek alatt pedig tipikusan a gyermekeket valamilyen külső, harmadik fél részéről történő veszélyeztetés értendő.

Utóbbival összefüggésben nem lehet elégszer hangsúlyozni: a gyermekek napi rutinjára, tartózkodási helyére és tevékenységeire vonatkozó részletes információk publikálása akaratlanul is olyan betekintést nyújthat a rosszindulatú felhasználók számára a gyermekek életébe, amely által a gyermekek könnyen zaklatás, kizsákmányolás, digitális identitással való visszaélés, súlyosabb esetben pedofília áldozatává válhatnak – ezt alátámasztandó, egy kutatás szerint a pedofilok által látogatott képmegosztó honlapokon elérhető fotók közel fele a közösségi médiáról, családi blogokról származott. 

Sharenting és a jog kapcsolata – képesek-e feloldani a jog eszközei a sharenting dilemmáját?

Bár a jogi szabályozási háttér igyekszik követni felgyorsult világunk változásait, a sharenting újdonságából kifolyólag egységes bírói gyakorlat még nem alakult ki a probléma kezelésére, azonban a nemzetközi és hazai szabályozás is elvi éllel fektet le alapvetéseket e kérdésben. 

Kiemelendő az uniós szabályozás tekintetében a DSA (A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet) – az európai platformjog mérföldköve –, valamint a GDPR (Általános adatvédelmi rendelet) mint lehetőségek a sharenting-tartalmak korlátozására, ugyanis egyes rendelkezéseik módot teremtenek arra, hogy a bejelentés, kérelem alapján eltávolításra kerüljenek a jogellenes tartalmak a közösségi oldalakról. 

Gyermekek jogairól lévén szó, az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye, mint biztos alap jelenik meg, és bár az Egyezmény egésze hazánkban is hatályos, legfontosabb rendelkezéseit gyermekvédelmi törvényünk is megismétli. Érdemes megemlíteni – hiszen hatalmas előrelépést jelent a digitális gyermekvédelem vonatkozásában – az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének 25. sz. Általános kommentárját (2021), amellyel hivatalossá vált: a gyermekjogok az online térben is érvényesek. Az Egyezmény egyik alappillére a gyermek legfőbb érdekének szem előtt tartása, továbbá, hogy a részes államok kötelessége az ítélőképessége birtokában lévő gyermek számára biztosítani azt a jogot, hogy minden őt érintő kérdésben szabadon kinyilváníthassa véleményét (korára és érettségi fokára figyelemmel, amelyet mindig eseti jelleggel szükséges megállapítani, nem pedig a biológiai életkor alapján), illetve lefekteti a gyermek magánélet védelméhez való jogát.

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával összhangban Magyarország Alaptörvénye is kimondja az emberi méltóság tiszteletben tartásának és a magánélethez való jog védelmének fontosságát. Vonatkozó hazai jogszabály továbbá Polgári Törvénykönyv, illetve annak személyiségi jogok védelméről szóló rendelkezései, hiszen a sharenting által a gyermek képmásához és hangfelvételéhez való joga sérül. 

Az előbb felsorolt jogok bármelyikének sérelme esetén a gyermeket törvényi védelem illeti meg. A helyzet paradox jellegét viszont épp az adja, hogy szülők a gyermek életében természetes védelmezőként, törvényes képviselőként vannak jelen – miközben jelen helyzetben a legnagyobb veszélyt épp ők jelentik. 

Kiváló példaként szolgálhat a helyzet feloldására a francia sharenting-törvény, amely a nemzetközi sajtóban „sharenting-tiltó” törvényként híresült el, mivel szélsőséges sharenting-esetekben a családjogi bíróság a szülői hatalom kényszerű részleges átruházását rendelheti el a képmásjogok gyakorlásának esetére.

Záró gondolatok 

Összességében kijelenthető, hogy azontúl, hogy a sharenting komoly etikai és jogi kérdéseket vet fel, egy egész generáció ügye: napjaink gyermekeinek ügye, akiknek az élete a digitális térben kezdődik – akár akarják, akár nem, és bár szülők sokszor pusztán szeretetből és büszkeségből osztják meg a gyermekeikről készült felvételeket, azonban egy ártatlannak tűnő poszt is beláthatatlan következményekkel járhat.

Források:

Ez a cikk az Arsboni 2025. tavaszi gyakornoki programjának keretében készült.

Ha felkeltette az érdeklődésed az Arsboni Gyakornoki Programja, akkor ne maradj le, jelentkezz itt!