NAV-om, NAV-om, mondd meg nékem, ki a legmegbízhatóbb adózó a vidéken? – 2. rész

Az e-jogászközgazdász rovatunk korábbi cikkében beszéltünk az adózói minősítéssel kapcsolatban használatos legfontosabb fogalmakról. Mielőtt elkezdenénk az alábbi cikk elolvasását, érdemes feleleveníteni az ott tanultakat a biztonság kedvéért, de a bekészítése erősen ajánlott, mert úgy szállunk fel a soron következő hullámvasútra, hogy előtte megforgattak minket, be van kötve a szemünk és háttal kell ülnünk a kocsiban. A címben szereplő mondatot valószínűleg sosem mondta a Királynő a „Hófehérke és a hét törpe” című mesében, de nem voltunk ott, szóval valójában nem tudhatjuk biztosan. Jó szórakozást, fejekre vigyázzunk.

Az adózó minősítési eljárásával már megismerkedtünk korábban, így arra nem térünk ki részletesebben, valamint a jogutód minősítését is elengedjük, a minősítés elleni jogorvoslattal együtt. Valamelyest izgalmasabb az, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnünk a megbízható minősítéshez és ez milyen kedvezményekkel, előnyökkel jár nekünk. Fontos leszögezni, hogy a következő feltételeknek együtt kell fennállniuk, ami érthető, hiszen a megbízható minősítéssel komoly előnyök járnak, nem adják könnyen. Mivel az elmúlt két év igen sok átmeneti rendelkezést hozott az adójogszabályok vonatkozásában is, ezért mi ezeket nem vizsgáljuk (pl.: gyorsított áfa-visszaigénylés) jelen cikkben.

Feltételek

Abban az esetben minősülünk megbízható adózónak, ha a cégjegyzékbe be vagyunk jegyezve, csoportos adóalanyok, vagy áfa-regisztrált adóalanyok vagyunk (1). Amennyiben most mindenki sietne céget alapítani azért, hogy megbízható adózóvá váljon, akkor bizony az nem fog ilyen gyorsan menni, mivel legalább három év folyamatos működés kell, vagy legalább három éve áfa-regisztrált adóalanynak kell lennie, kivétel ez alól a nyilvánosan működő részvénytársaság, amelynek elegendő majd a soron következő pontoknak együttesen megfelelni. Ettől függetlenül az adóhatóság már a működés megkezdésétől vizsgálja, hogy nem minősülünk-e kockázatos adózónak.

A következő feltétel előtt lépjünk vissza pár lépést és nekifutásból menjünk neki, mert különben elakadunk a felénél: a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adó- és vámhatóság által az adózó terhére megállapított összes adókülönbözet nem haladta meg az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének három százalékát, azzal, hogy az adózó terhére megállapított összes adókülönbözetet csökkenteni kell a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adó- és vámhatóság által az adózó javára megállapított összes adókülönbözettel (2).

Én szóltam, a felénél már inkább visszafelé gurultunk, de semmi pánik. Az adóteljesítmény fogalmát megismertük legutóbb, nézzünk vissza rá bátran. Ami itt újdonság, az az adókülönbözet fogalma. A legkönnyebben az alábbi példával érthetjük meg: tegyük fel, hogy bevallási kötelezettségünknek nem tettünk eleget, elmulasztottuk vagy nem a helyes összeggel nyújtottuk be pl. az áfa bevallásunkat, akkor ezt az összeget (amit nem vallottunk be és ellenőrzés során a NAV feltárja) adókülönbözetnek hívjuk, ami egyben az adóhiány is lehet. Az Art. 178. § 3. pontja ennél összetettebb definíciót használ, meg lehet nézni, de az adókülönbözetről és az adóhiányról még fogunk beszélgetni a későbbiekben részletesebben is. A legfontosabb, hogy tegyünk eleget a bevallási kötelezettségünknek és lehetőség szerint ne felejtsük el befizetni az összeget, illetve ne próbáljunk meg azzal matekozni, hogy kevesebbet vallunk be a ténylegesen fizetendő adóhoz képest, mert ha jön egy ellenőrzés és az adóhatóság tárja fel helyettünk a különbözetet, akkor azzal a lendülettel érkezik az adóhiány utáni adóbírság is.

A további feltételek már jóval egyszerűbbek a fentihez képest (3). A tárgyévben és az azt megelőző négy évben az állami adó- és vámhatóság nem indított ellenünk végrehajtási eljárást.

A tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem álltunk és nem állunk csőd-, felszámolási, illetve kényszertörlési eljárás alatt. Annak nincs jelentősége, ha korábban folyt esetleg ellenünk valamelyik eljárás, de az nem vezetett megszűnéshez (4). Nem rendelkezünk ötszázezer forintot meghaladó nettó adótartozással (5). Nettó adótartozás? Nem szükséges bonyolult számításokat végezni, mivel ez azt jelenti, hogy a velünk kapcsolatban nyilvántartott adótartozás összegét csökkenteni kell a NAV-nál nyilvántartott túlfizetés összegével. Ha lekérjük az EBEV felületen, akkor az összesítés az adószámlán is látszik egyébként.

A tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem álltunk és nem állunk adószám törlés hatálya alatt (6). Az adószám törlésével kapcsolatos szabályok megérnek egy külön beszélgetést is, de nézzük meg röviden a jogszabályban foglaltakat, hogy milyen esetekben juthatunk el oda, hogy töröljék az adószámunkat:

• Nem vagyunk megtalálhatók a székhelyünkön. Itt kell hangsúlyozni, hogy a cégünk székhelyén ki kell helyeznünk egy cégtáblát.
• A postai úton, hivatalos iratként kézbesített adóhatósági iratot küldenek nekünk és két egymást követő alkalommal a feladóhoz a címzett ismeretlensége miatt visszaérkezik az adóhatósághoz, illetve a megfelelő levélszekrény hiánya miatt számunkra kézbesíthetetlennek tekinthető.
• A székhelyünk nem valós cím.
• Nem jelentettünk be törvényes képviselőt.
• A bejelentett törvényes képviselő nem valós személy.
• Azt a támogató az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 53/A. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott esetben kezdeményezi (ez a rész a költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevétele, jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén alkalmazandó rendelkezésekre vonatkozik).
• A bevallási kötelezettségünknek a törvényi határidőtől számított háromszázhatvanöt napon belül az adóhatóság felszólítása ellenére sem tettünk eleget. Általában itt csap a homlokára az ember és találja meg a szakadt cetlit a fiókban, mikor olvassa a határozatot, hogy az egyik egy évvel ezelőtti A60-as összesítő nyilatkozatot nem küldte be, pedig ugye felírta.
• Az utolsó pedig nagyon röviden, hogy az általunk bejelentett székhelyszolgáltató nem szerepel a székhelyszolgáltatók nyilvántartásában (Art. 246. § (1) a)-h)).

A minősítés tárgyalásától függetlenül azonban nem kell azonnal pánikba esni, ha a fentiekkel kapcsolatos határozatot kaptunk, mert abban az esetben nincs helye az adószám törlésének, ha az adószám törléséről szóló határozat véglegessé válását megelőzően a törvényes állapotot helyreállítottuk.

Haladjunk tovább a feltételekben. Terhünkre az adóhatóság által kiszabott, a tárgyévet megelőző két évben esedékessé vált mulasztási bírság összege nem haladta meg a tárgyévre megállapított adóteljesítményünk egy százalékát (7). Nem minősülünk kockázatos adózónak (8), végül pedig a tárgyévre vonatkozó adóteljesítményünk pozitív (9).

Kedvezmények

Láthatjuk, hogy akkor vagyunk megbízgató adózók, ha jogkövető magatartást tanúsítunk, emiatt pedig kedvezményeket biztosítanak számunkra. Ha itt leakarnánk zárni a mai cikket, akkor az alábbi címszavakkal, számokkal tennénk: 180, 30, automatikus, kedvezőbb. Megbeszéljük őket részletesebben, de a jövedéki adóval kapcsolatos izgalmakat meghagyjuk legközelebbre, a jóból is megárt a sok.

1. Az ellenőrzés objektív időtartama 180 nap (ami rendes esetben 365 nap), ami azt jelenti, hogy az adóhatóság által végzett ellenőrzés időtartama nem haladhatja meg a száznyolcvan napot, ha ezen időtartamon belül folyamatosan megbízható adózónak minősülünk.
2. Előfordulhat olyan eset, amikor valamilyen oknál fogva mulasztási vagy adóbírság kerül kiszabásra, azonban a megbízható minősítés miatt kedvezőbb a szankcionálás. Nézzük meg mit jelent, hogy kedvezőbb a mulasztási ás az adóbírság vonatkozásában:

• Mulasztási bírság esetében kiszabható mulasztási bírság felső határa, az egyébként kiszabható mulasztási bírság felső határának az ötven százaléka, a rögzített bírságösszeg vagy bírságmérték esetén a bírság mértéke az egyébként irányadó bírság ötven százaléka. Tegyük fel, hogy a vonatkozó jogszabályok által megállapított valamely kötelezettségünket megszegtük. Emiatt minket, mint nem természetes személyeket – a fentieket figyelembe véve – az adóhatóság az általános maximum 500.000,- Ft helyett maximum 250.000,- Ft mulasztási bírsággal sújthat.
• Adóbírság kiszabása esetén az általános szabályok szerint kiszabható adóbírság 50 százaléka, azaz az adóhiány 25 százaléka, az általános 50 százalékos mérték helyett.

3. A kiutalási határidők is lerövidülnek, mivel a megbízható adózó által visszaigényelt áfát az adóhatóság 30 napon belül utalja ki, nyilvánosan működő részvénytársaság esetében pedig 20 napon belül.
4. A megbízható adózónak automatikus fizetési könnyítést is biztosítanak, ami akkor lehetséges, ha a nettó módon számított adótartozásunk nem haladja meg a hárommillió forintot. Ekkor a tartozásra évente egy alkalommal 12 havi pótlékmentes fizetési könnyítést kérhetünk. Ennél a kedvezménynél érdemes kiemelni az automatikus szót. Rendes esetben, ha fizetési könnyítést (részletfizetés, fizetési halasztás) szeretnénk kérelmezni, akkor az adóhatóságnak több szempontot is figyelembe kell vennie:

• az egyik, hogy nekünk nem róható fel a fizetési nehézség, vagy annak elkerülése érdekében úgy jártunk el, ahogy az az adott helyzetben tőlünk elvárható, valamint
• a fizetési nehézség csak átmeneti jellegű, az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető. Ezeken túl még nézik a fizetési nehézség kialakulásának okait és körülményeit (pl. a világjárvány miatt kialakult rossz gazdasági helyzet egy étteremnek).

Ha az egyik esedékes részlet befizetését nem teljesítjük, akkor a tartozás egy összegben esedékessé válik. A lehetőség amúgy pótlékmentes, azonban az egy összegben történő esedékessé váláskor a tartozás fennmaradó részére az eredeti esedékesség napjától késedelmi pótlékot számít fel az adóhatóság.

A mai cikkben megismerkedtünk a megbízható adózóra vonatkozó részletszabályokkal, illetve korábban még az alapfogalmakkal. Ezen sorozat utolsó része a kockázatos adózóval fog zárulni, mely tudással felvértezve már bátran megrémíthetjük vállalkozó ismerőseinket egy péntek esti iszogatás mellett, hogy pl. miért nem lehetnek megbízható adózók.

A cikk dr. Hancz Patrik Arsbonin indult rovatának tizedik része. Az eddigieket itt találod.

A szerző jogász-közgazdász, az Arsboni Közösség tagja.

Források