Nem csak egy szófordulat a közjegyzői életpálya

A sokunk számára kevéssé ismert közjegyzők meglepően izgalmas, változatos, kreatív munkát végeznek. Pártatlan hatóságként nem pusztán biztonságos jogi megoldásokat nyújtanak, hanem segítik a perek megelőzését – évente milliós nagyságrendű üggyel csökkentve a bíróságok leterheltségét. Ezt erősíti meg cikkünkben egy közjegyző, egy közjegyzőhelyettes és egy közjegyzőjelölt is, akikkel pályájukról beszélgettünk. Alapos tudást és folyamatos tanulást igénylő munkájukat több nyelven végzik, komoly digitális háttértámogatással. Mindemellett nagy sportkedvelők is, akik minden évben nemzetközi tornákon mérik össze tudásukat.

„Jog vita nélkül.” – hangzik a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jelmondata, amit nagyon komolyan is vesznek, hiszen a közjegyzőség szolgálat, melyben a közjegyző, mint közhitelességgel felruházott hatóság arra vállal garanciát, hogy a hozzá forduló felek jogügyleteiben függetlenül, pártatlanul, szakszerűen, mindkét fél jogait és érdekeit figyelembe véve jár el, gyakran permegelőző vagy perelhárító szerepben. A közjegyző célja az ügyek peren kívüli elintézése, és hogy a lehető leggyorsabb és leghatékonyabb, a jogszabályoknak megfelelő megoldást nyújtsa ügyfeleinek.

Viharos évszázadok

A közjegyzőség több évszázados hagyománnyal rendelkező szakma. Az első közjegyzők a XIV. században jelentek meg, mint a közhitelesség letéteményesei, akik már akkor is szerkesztettek okiratokat. A mohácsi vészt követően az intézmény néhány évszázadra eltűnt a magyar történelemből, a közjegyzők legközelebb 1849 után bukkantak fel újra. A XIX. század második felétől kamarákba tömörültek, az akkori szervezeti felépítés a maihoz hasonló volt. Az 1949-es átalakítások azonban a közjegyzői kamarákat sem kímélték, és azok megszüntetése után a közjegyzőket közszolgálati jogviszonyba kényszerítették, a bíróságok szervezetén belül kellett működniük. Változást a rendszerváltás hozott, ekkor visszaállították a közjegyzőség önkormányzatiságát, a kamarai rendszert, kezdetét vehette az a máig tartó folyamat, amely elvezette a kart a XXI. századba.

A közjegyzők ma jogi szakvizsgával és megfelelő gyakorlati idővel rendelkező, felkészült szakemberek, akiket az igazságügyi miniszter nevez ki. Legfőbb céljuk, hogy megelőzzék a pereket, és tehermentesítsék a bíróságokat. A kar tagjai öt területi kamarába tömörülve végzik munkájukat, a területi kamarák alkotják a Magyar Országos Közjegyzői Kamarát (MOKK), amely köztestület, és a többi között feladata, hogy országosan és nemzetközi szinten képviselje a közjegyzői kart és annak szervezeteit.

Tisztelni és szeretni kell az ügyfeleket

Akik nem látnak bele a közjegyzők mindennapjaiba, azok sokszor egyhangúnak gondolják a közjegyzői tevékenységet. Ha jobban beleássuk magunkat, mivel is foglalkozik egy közjegyző, sokkal színesebb kép tárul elénk. Kultsár Kinga közjegyzőhelyettes nagyon izgalmasnak találja a munkáját. „Minden nap számos különböző területtel foglalkozunk. A fizetési meghagyásos eljárások, a hagyatéki eljárások, valamint egyéb közjegyzői nemperes eljárások mellett gyakran szerkesztünk különféle okiratokat is. Ráadásul ahány ügy, annyiféle ügyféllel találkozunk, velük mindig meg kell találni a közös hangot, hogy megoldást nyújthassunk a problémájukra. Fontos, hogy a közjegyzői eljárás gyors és hatékony legyen, az előzetes bizonyítás permegelőző vagy a közjegyző előtti egyezségkötés perelhárító funkciójáért pedig az ügyfelek is mindig hálásak – mondja. – A munkánkban nagyon fontos az empátia és az emberek szeretete. Rendkívül ügyfélközpontú pálya a miénk, hiszen minden nap fordulnak hozzánk újabb problémákkal, melyeknek néha a megfogalmazásában is segítenünk kell. Ehhez tisztelnünk és szeretnünk kell az ügyfeleinket.”

A közjegyzői pályát kívülről sokan zárt rendszernek tartják, holott ez több okból sincs így. Hodosi Gábor közjegyző szerint ez a vélekedés a közjegyzői helyek fix számából, illetve abból táplálkozhat, hogy egy székhely általában akkor válik szabaddá, ha a közjegyző nyugdíjba vonul, lemond vagy meghal. „Ugyan a közjegyzői pályázatnál előnyt jelent, ha a pályázó már tevékenykedett közjegyzőhelyettesként vagy közjegyzőjelöltként, de jelentkezni más jellegű jogi gyakorlat birtokában is lehet, és ez sem jelent ledolgozhatatlan hátrányt. A pálya tehát nyitott minden jogi szakvizsgával és a megfelelő gyakorlati idővel rendelkező személy számára” – teszi hozzá Hodosi Gábor, aki pályafutását ügyvédjelöltként kezdte, majd váltott, és végül sikeresen pályázott egy közjegyzői állásra.

Hosszú az út a jogi egyetemtől a közjegyzőségig

„Aki közjegyzői pályán szeretne elhelyezkedni, annak érdemes már az egyetem alatt mélyebben megismerkedni a polgári nemperes eljárásokkal, illetve a polgári anyagi jog területeivel, hiszen ilyen irányú tanulmányait később közjegyzőjelöltként kamatoztathatja – mondja Horváth Bendegúz közjegyzőjelölt. – A közjegyzők a polgári jogon belül szinte az összes területtel foglalkoznak: rengeteg szerződést foglalnak közokiratba, gyakoriak a hagyatéki eljárások, és nem ritka a szülői felügyeleti jog rendezése sem. A közjegyző tevékenysége tehát polgári jogi értelemben végigkíséri az ember szinte teljes életútját születéstől az elhalálozásig, sőt, azon is túl. A céges ügyek ugyan kevésbé gyakoriak, de a közjegyző az ügyvédhez hasonlóan közreműködhet cégeljárásokban.”

Gyakornokként is hasznos tapasztalat lehet megismerkedni egy közjegyzői iroda működésével. Az irodák örömmel veszik az egyetemisták közjegyzőség iránti érdeklődését. „Abban az irodában, ahol én dolgozom, szinte minden félévben van gyakornok, aki gyakran maga keresi fel az irodát, mert érdeklődik a pálya iránt. Igyekszünk neki mindenféle eljárástípust megmutatni, például végzéstervezeteket készíthet elő, ezentúl jogkutatást végez, vagy gyakran vesz részt hagyatéki tárgyalásokon. Nem titkolt célunk, hogy a jövőben közülük minél többen elköteleződjenek a közjegyzői hivatás iránt” – teszi hozzá Horváth Bendegúz.

A jogi diploma megszerzése után hosszú út vezet a kinevezésig. A pályázók rengeteg tanulást és gyakorlatot követően juthatnak székhelyhez. Jellemző karrierút, hogy a hároméves közjegyzőjelölti gyakorlat után szakvizsgáznak, majd legalább három évig közjegyzőhelyettesként tevékenykednek, közjegyzői, később pályaalkalmassági vizsgát tesznek, és csak ezt követően pályázhatnak egy megüresedett székhelyre. „A közjegyzők felelőssége óriási, de minél idősebbek vagyunk, annál jobban viseljük a terheket. Bár hosszú a tanulási folyamat, utána stabil életpályát biztosít, igaz az, hogy ha valakit egyszer kineveznek, akkor nyugdíjba vonulásáig, lemondásáig vagy haláláig közjegyző marad.” – mondja Kultsár Kinga. A MOKK ráadásul támogatja a tanulóéveket számos szakmai rendezvénnyel és egy jól felépített oktatási programmal, melynek elvégzése után a fiatal jogászok magabiztosan vethetik bele magukat a hivatás szépségeibe. „A karba belépőknek el kell végezniük az úgynevezett alaptanfolyamokat, melyek a leggyakoribb eljárásokkal ismertetik meg őket. Ezenfelül a kamara minden tagjának évente kreditpontokat kell gyűjtenie, és újabb kurzusokat kell elvégeznie, hogy tudását szinten tartsa. A mára népszerűvé vált életen át tartó tanulás eszménye a közjegyzők számára mindennapos” – mondja Horváth Bendegúz.

Már jelöltként is változatos a munka

„Az általános vélekedéssel ellentétben a közjegyzőjelöltek és a közjegyzőhelyettesek a közjegyzővel munkaviszonyban állnak, ezáltal foglalkoztatásukra hatással vannak az aktuális munkaerő-piaci tendenciák is. A jelöltek és a helyettesek fizetése piaci alapokon nyugszik, így akárcsak az ügyvédjelölteknél, itt is eltérő bérezések lehetnek az egyes közjegyzői irodák között” – emeli ki Horváth Bendegúz. – A feladatokat tekintve közjegyzőjelöltként az irodában előforduló összes ügytípusba beletanulhatok, sőt, a közjegyzőt jogszabály kötelezi arra, hogy a jelöltjét minden ügykörben foglalkoztassa. Közjegyzői okiratokat készíthetek elő magyarul vagy angolul, közjegyzői nemperes eljárásokban végzéseket szerkeszthetek, bizonyos körben részt veszek a fizetési meghagyásos eljárásokban is. Igazából a munkám során rendkívül sok mindent csinálhatok, de nem hozhatok érdemi, eljárást befejező határozatokat, és nem tarthatok tárgyalást, ugyanis ezek kizárólag a közjegyző vagy a közjegyzőhelyettes feladatai.”

„A helyettest a szakvizsga választja el a jelölttől. Közjegyzőhelyettesként már minden, a közjegyző hatáskörébe tartozó ügyben eljárhatunk a közjegyző felügyelete és felelőssége mellett. A helyettest a közjegyzőtől a függő viszony különbözteti meg, hiszen a helyettes, mint a közjegyző munkavállalója, a közjegyző jogán végzi a munkáját.” – mondja Kultsár Kinga. Az én kedvenc ügytípusom a hagyatéki eljárás, mert mindig tartogat izgalmakat, például, ha előkerül egy végrendelet, amelyről az örökösök nem tudtak. Továbbá, a francia vonatkozású ügyek is nagyon érdekesek. Az iroda, ahol dolgozom, a három, francia nyelvi jogosítvánnyal rendelkező magyar iroda egyike, így gyakran keresnek fel bennünket francia ügyfelek, akiknek főként névaláírás-hitelesítést, végrendeletet, adásvételi szerződést készítek elő francia nyelven.”

Közjegyzők nemzetközi vizeken

Akik esetleg amiatt aggódnának, hogy idegen nyelvi tudásukat közjegyzőként nem tudnák hasznosítani, megnyugodhatnak, hiszen az idegen nyelvű kommunikáció a közjegyzői hivatásban szinte elkerülhetetlen. Hodosi Gábor kifejti, hogy a közjegyzők nyelvi jogosítványt szerezhetnek. A vizsga szóbeli és írásbeli részből áll, és ennek letételét követően az adott idegen nyelven okiratokat szerkeszthetnek. Horváth Bendegúz elmondja, hogy ha a közjegyzőnek van helyettese, aki ugyanabból az idegen nyelvből rendelkezik nyelvi jogosítvánnyal, akkor ő is kiállíthat okiratokat az adott nyelven. „Közjegyzőjelöltként nyelvi jogosítvány megszerzésére még nincs lehetőségünk, viszont például én is készíthetek elő idegen nyelvű közjegyzői okirattervezeteket és ügyfelekkel is egyeztethetek idegen nyelven. A kamara ráadásul számos képzéssel támogatja a nyelvtanulást, így jó néhány általános és szaknyelvi tanfolyam közül is válogathatunk” – teszi hozzá.

Az idegen nyelven is eljáró közjegyzők számának növeléséhez hozzájárulnak a MOKK által szervezett vagy finanszírozott szakmai konferenciák, továbbképzések is. Horváth Bendegúz elmondja például, hogy a jelöltek és a helyettesek külföldi ösztöndíjakra pályázhatnak, melyek elnyerése esetén néhányhetes, a MOKK által finanszírozott kiküldetések során ismerkedhetnek meg egy másik állam közjegyzői eljárásaival. Továbbá, a magyar közjegyzői kar tagjai egy sor nemzetközi konferencián is részt vehetnek. „A komoly szakmai programokon túl elmehetünk a közjegyzői olimpiára is, ahol a különböző országok közjegyzői kamaráinak tagjai sportversenyeken mérhetik össze tudásukat különböző labdajátékokban és atlétikai számokban. Ezek célja általában a kapcsolatépítés, de szórakozásnak sem utolsók” – teszi hozzá Bendegúz.

Digitalizáció és legaltech a közjegyzői karban

Hodosi Gábor elmondja, hogy a digitalizációban a közjegyzői kar hamar lépett, és azóta is folyamatos a fejlesztés. A 2020 januárjában bevezetett közjegyzői ügyviteli rendszer például teljesen egységes elektronikus belső ügykezelést tesz lehetővé, ezzel egyrészt gyorsabbak lehetnek, másrészt környezettudatosabbak. Hozzáteszi, hogy a folyamat azonban itt nem áll meg, mindig van hova fejlődni. „Franciaországban például már az ügyfelek is elektronikus aláírást használnak, nem csak a közjegyzők, így bizonyos eljárásokban egyáltalán nincs szükség papír alapú ügyintézésre. Magyarországon ilyen csak elvétve van, de remélhetőleg a közeljövőben nálunk is több eljárásban bevezetik.” – mondja Kultsár Kinga. Horváth Bendegúz mindemellett elmondja, hogy a MOKK nemrégiben létrehozta Adatkutató Alintézetét a közjegyzői hivatásrend belső folyamatainak mélyebb és kiterjedtebb megismerésére, és a hivatásrend fejlesztésére.

Számos jogászi szakma kapcsán felmerült már az a kérdés is, hogy vajon a mesterséges intelligencia fejlődésével eltűnik-e, szükség lesz-e még például közjegyzőkre néhány évtized múlva. Interjúalanyaink egyetértettek abban, hogy a közjegyzők mellőzése több okból sem képzelhető el. Egyrészt az ügyek megkövetelik a személyes találkozást, másrészt megoldásuk alkotóképességet igényel, a kreatív gondolkodás pedig egyelőre nem a mesterséges intelligencia sajátja. „A döntéshozatalt és a munkavégzést támogatni tudná, de kiváltani szerintem biztosan nem – mondja Hodosi Gábor. – Ugyan léteznek már smart szerződések, ahol a felek meghatározhatják a feltételeket, és ezek bekövetkezése esetén a szerződés automatikusan végrehajtja magát, tehát a szerződéskötés jogkövetkezményei emberi beavatkozás nélkül állnak be, azt azonban nem gondolnám, hogy egyszer a hivatásrend kereteit is az AI fogja meghatározni. Jogkutatásban, precedenskeresésben később nagy segítséget jelenthet, de a találatokat értelmezni is kell, és megfeleltetni az adott ügyre, ez pedig emberi kreativitást igényel.”

*** MOKK logo A Jog vita nélkül rovat támogatója a Magyar Országos Közjegyzői Kamara

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.