Oroszország otthagyja a Nemzetközi Büntetőbíróságot

Moszkva szerint a Nemzetközi Büntetőbíróság munkája nem felel meg az oroszok előzetes várakozásainak, tudhattuk meg egy nappal azután, hogy a testület jelentést készített a Krím-félsziget Oroszországhoz való csatlakozásáról.

Vlagyimir Putyin elrendelte, hogy Oroszország vonja vissza a Római Statútumhoz (és ezáltal a Nemzetközi Büntetőbíróság felállításához) való hozzájárulását. (via:Guardian)

Oroszország bejelentette, hogy kilép az Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court) alapító szerződéséből, egy nappal azután, hogy a testület közzétett egy beszámolót, melyben megszállásnak minősítette a Krím-félsziget Oroszországhoz való csatlakozását.

Az orosz lépés újabb akadályt gördít egy olyan globális szerv megalapítása elé, amely szemmel tartaná a népírtásokat, a háborús bűncselekményeket és az egyéb emberiség elleni bűncselekményeket.

Az utóbbi hónapokban három, eddig teljes joggal rendelkező afrikai tagország (Dél-afrikai Köztársaság, Burundi, Gambia) jelezte a kilépési szándékát, azokat a panaszokat követően, melyek szerint az ICC ügyészsége túlzott figyelmet tanúsított az afrikai kontinensnek.

Az orosz külügyminiszter szerdán tette meg hivatalos bejelentését Vlagyimir Putyin orosz államfő legújabb rendelkezéseiről, melyekhez hozzáfűzte, a testület eljátszotta az esélyét arra, hogy megfeleljen a nemzetközi közösség megteremtéséhez fűzött reményeknek, valamint „egyoldalúnak és szakszerűtlennek” minősítette a bíróság munkáját.

Kutatás a jogi munkaerőpiacról

A kitöltők között a nyertes választása szerint kisorsolunk 4 db Szigetjegyet, egy 75.000 Ft-os IKEA utalványt vagy egy 75.000 Ft-os Repjegy.hu utalványt!

Oroszország 2000-ben írta alá a Római Statútumot és ezen felül is együttműködött a testülettel, azonban az egyezményt nem ratifikálta, így az ICC hatáskörén kívül maradt. Bár a legutóbbi lépés nem fog változtatni az eddigi gyakorlaton, szimbolikusan mégis komoly törést jelent.

„Ez a szimbolikus gesztus sokat elárul Oroszország hozzáállásáról a nemzetközi intézményekhez és igazságszolgáltatáshoz,” mondta Tanya Lokshina (Human Rights Watch).  „A gyakorlatban nem fog nagy változást hozni, de mégis jelzi azt az irányvonalat, hogy Oroszország részéről többé biztosan nem várható az egyezmény ratifikálása, illetve a testülettel való együttműködés.” – tete hozzá.

Mit mond Oroszország?

Januárban, a 2008-as grúz-orosz konfliktusról szóló döntések után, az orosz külügyminiszter már pedzegette, hogy felülvizsgálják a bírósághoz való viszonyukat.

Maria Zsakarova külügyminiszteri szóvivő akkori nyilatkozata szerint: „Oroszország egyetért a kezdeti eszmékkel, és az eddigiekben együttműködött a szerv tevékenységével. Ugyanakkor azt is remélte, hogy az ICC egy jelentős erővé válhat a jogrend és a nemzetközi kapcsolatok stabilitásának biztosításában.”

„Sajnálatos módon ez nem következett be. Az eddig elhangzottak, valamint a testület legutóbbi döntéseinek fényében az Oroszországi Föderáció arra kényszerül, hogy alapjaiban véve vizsgálja felül az ICC-vel való kapcsolatát.”

Mit mond az ICC?

Kedden a Hágában székelő bíróság kiadott egy jelentést, amely a Krím-félsziget Oroszországhoz való kapcsolódásában egy – Ukrajna és Oroszország közötti – fegyveres konfliktust vélt felfedezni, egyúttal azt orosz megszállásnak is minősítette.

Fatou Bensouda az ICC vizsgálóügyésze előzetes jelentése szerint: „A beérkező információk alapján a Krím-félszigeten ill. Szevasztopolban zajló események az Ukrajna és Oroszország közti fegyveres konfliktusból fakadnak.”

„Oroszország hadseregének egyes csapatait is felhasználta arra, hogy befolyásra tegyen szert Ukrajna bizonyos részei felett, mindezt az ukrán kormányzat hozzájárulása nélkül.”

Oroszország…már megint?

Oroszország azonban továbbra is kitart amellett, hogy a csatlakozás önkéntes volt, ezt az erről szóló népszavazás is alátámasztja. A népszavazáson részt vevő nemzetközi felügyelők szerint azonban a népszavazás nem megfelelő időkeretek közt, illetve az orosz csapatok félszigeten való jelenléte mellett lett megtartva, továbbá nem felelt meg több másik nemzetközi követelménynek sem.  Bár az orosz kormányzat kezdetben vehemensen tagadta azon vádakat, melyek szerint a hatalomátvételben az orosz fegyveres erők is közreműködtek, ezeket azonban később maga Putyin is elismerte.

Szintén aggodalomra adhat okot Oroszország számára, hogy az ICC hatásköre Szíriára is kiterjed, hiszen hadseregének csapatait többször is háborús bűncselekmények elkövetésével vádolták meg az utóbbi hónapokban. Több szervezet is (köztük a Human Rights Watch is) a ICC-hez fordult a szíriai események kivizsgálása érdekében.

Az ICC rövid története

A ICC hosszú harcok árán nyerte el nemzetközi elismertségét. Közel 120 ország (jellemzően kisebb országok, de Nagy-Britannia is) ratifikálta az egyezményt. Ugyanakkor USA, India, Kína, valamint több kelet-európai ország is visszautasította a Római Statútum ratifikálását, melynek alapján a bíróság 2002. július 1-jén létrejöhetett.

A nacionalista politikusok újjáéledésével változó szélirány (Nagy-Britanniának az Európai Unióból való kilépése, illetve Donald Trump választási győzelme) miatt nem elképzelhetetlen, hogy kedvezőtlen helyzetbe kerülnek a nagyobb nemzetközi szervezetek is, köztük az ICC is.

Az ICC egyik szóvivőjének mai nyilatkozata szerint: „A tagság egy önkéntes és szuverén döntés, amely kiváló lehetőséget jelenthet minden állam számára. Oroszország 2000-ben aláírta az Egyezményt, azonban később azt nem ratifikálta, emiatt nem is tagja a szervezetnek. Az ICC elismeri és tiszteletben tartja minden állam nemzeti szuverenitását.”

„A nemzetközi közösség támogatása szükséges az ICC számára ahhoz, hogy betölthesse megbízatását. Elsődleges céljai közt szerepel, hogy bíróság elé állítsa a népirtások, háborús bűncselekmények és emberiség elleni bűncselekmények elkövetőit, igazságot biztosítson ezen bűncselekmények áldozatai számára és hozzájáruljon a jövőbeni atrocitások elkerüléséhez.

Via: Guardian

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.