Ötletvédelem-Így védd meg az ötleteidet!

E dolgozat a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda, az Új Jogtár és az Ars Boni jogi folyóirat által kiírt 2014. évi cikkírópályázat keretében született.

Ha Önnek tetszik ez az írás, támogassa szavazatával, hogy az megnyerhesse az 50 000 Ft értékű közönségdíjat!

Szavazáshoz

1. Lépjen az Ars Boni pályázati felületére (itt)
2. Kattintson a Bejelentkezés Facebookon keresztül gombra a pályázati alkalmazásba bejelentkezéshez (amennyiben korábban még nem jelentkezett be)
3. A Tetszik gombra kattintva kedvelje az Ars Boni jogi folyóirat facebook oldalát
4. Válassza a menüsor Szavazás menüpontját
5. Kattintson a kiválasztott írás alatt található Szavazok! gombra

***

Szerző: Környei Mátyás

Nagyon sokszor felmerül problémaként a kezdő vállalkozóknál, hogy félnek kilépni a nyilvánosság elé egy ötlettel, mert attól tartanak, hogy azt majd a tőkés konkurencia vagy más lemásolja. Ahhoz viszont, hogy az ötletből termék legyen, nyilvánosság kell és úgy tűnhet, hogy ezzel az ördögi kör be is zárult. Na azért nem eszik ennyire forrón azt a bizonyos Twist Olivér repetáját. Az alábbiakban bemutatok pár lehetőséget arra, hogy miképp lehet jogilag védeni azt is ami még csak az ötlet fázisában van.

1. Az ötlet jogi megítélése: Magyarországon az ötlet nem részesül szerzői jogi védelemben. Ez azért van, mert a jogalkotónk nem magát az ötletet, hanem az annak alapján létrehozott, szellemi tevékenységből fakadó egyedi-eredeti jelleggel bíró alkotást védi. Az ötlet pedig önmagában egyszerűen nem éri el azt a kidolgozottsági fokot, hogy abban az ötletgazda szellemi tevékenységének az egyéni-eredeti jellege felismerhető lenne.

2. Az ötlet mint szellemi termék: A kidolgozottság foka szerint különböztethetünk az ötletek és védettségük között. a) az egyszerű ötlet: A jog nem védi, bárki szabadon felhasználhatja. DE, bizonyos szerződésekkel védhető. Ilyen szerződés a titoktartási szerződés/nyilatkozat. Ebben a szerződésben pontosan körül kell írni, hogy mi az amit titkolunk, a titkokat hogyan használhatja fel a partner a saját külső partnereivel kapcsolatban és, hogy neki milyen titoktartási szerződést/nyilatkozatot kell aláíratnia velük. A biztosíték pedig, egyrészt a kártérítési felelősség, másrészt pedig kössünk ki kötbért és akkor azon kívül, hogy megszegték a szerződést, mást nem is kell bizonyítani a bíróságon. Ez jó megoldás lehet a befektetőkkel/acceleratorokkal/inkubátorokkal való tárgyalások és együttműködések során, valamint a szervezett brainstormingok esetében is hasznos lehet. b) a know-how: Egy korábbi posztban már meghatároztam a know-how-t. Most megkímélnék mindenkit a törvényi meghatározástól, akit érdekel: 2013. évi V. törvény 2:47.§. Egyszerűen a know-how olyan műszaki, gazdasági, szervezési, ismeret, tapasztalat, amely használati értékkel s erre támaszkodva csereértékkel bír, forgalomképes. A know-how már bizony jogvédett, de nem a szerzői jog védi, hanem a Polgári törvénykönyv. A know-how értékét az adja, hogy annak megszerzője megtakarítja a kísérletekre fordítandó időt és költségeket. Ha megsértik a know-how-val kapcsolatos jogainkat, akkor egyebek mellett követelhetünk kártérítést a vagyoni és sérelemdíjat a nem vagyoni sérelmekért. Az MVP létrehozásáig vezető ismeret már biztosan know-how, ha nem jön létre MVP és/vagy bukik a projekt, akkor nem igazán bizonyítható, hogy annak a megsértése sérti a pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeltséget. Ez u gyanis feltétele a know-how jogi védelmének.

3. Ami ezeket a kidolgozottsági szinteket meghaladja az már nem ötlet, hanem találmány, növényfajta, állatfajta, szerzői mű/alkotás (pl.:szoftver, applikáció), újítás ( ez az intraprenuership körébe tartozik), design, használati minta, microchip (mikroelektronikai félvezető) topográfiai minta. Ezeket és a rájuk vonatkozó szabályokat, sajátosságokat a későbbiekben egyesével bemutatom majd.

A fentiekből látszik tehát, hogy egy jó titoktartásival és egy kis odafigyeléssel valójában az ötletünk is védhető és nem kell félnünk attól, hogy ellopnák azt. Ennek fényében már tényleg nem mondhatjuk azt, hogy a nyilvánosság negatív oldala (ha egyáltalán van ezek után) nem törpülne el a pozitív mellett. A nyilvánosság fejleszt, terjeszt, hozzátesz, szóval kedves startupper, entrepreneur, lépj ki a fényre és engedj utat növekedésnek.

*

Források, felhasznált irodalom:
1999. évi LXXVI. törvény

 

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

MEGOSZTÁS