„Ott működik a parlament, ahol van hagyomány és demokrácia”

A fenti mondat Dr. Horváth Attila egyetemi docens szájából hangzott el a Házszabályon túl c. előadás-sorozat második évadának nyitó előadásán. A Házszabályon túl az Országgyűlés Hivatala Törvényhozási Igazgatóságának új, parlamenti jogi előadássorozata 2016 februárja óta, amely egy nem kimondottan mindennapi anyagot dolgoz fel: az Országgyűlés Házszabályát.

a hazszabalyon tul

Az előadás-sorozat fővédnökei Kövér László házelnök és Gulyás Gergely törvényhozásért felelős alelnök. Az egyes alkalmak havonta kerülnek megrendezésre, és négy nagy blokkba tömörülnek: alapozó és elmélyítő szemeszterek, a parlamenti jog határterületei és végül nemzetközi kitekintés zárja majd a sorozatot. Az előadások pontos listája itt megtekinthető. Amit még az esemény honlapja ígér: „A sorozatban a klasszikus szervezeti, jogállási, funkcionális megközelítés mellett helyet kap a politológiai, a történeti aspektusok vizsgálata, a nemzetközi összehasonlítás, valamint sor kerül olyan új témák vizsgálatára, mint az érdekérvényesítés vagy az átláthatóság.”

Kinek szól az előadás?

Bárkinek, aki érdeklődik a téma iránt – vagy éppen eddig nem érdeklődött, de szeretne mégis többet megtudni róla, tekintettel arra, hogy az új Házszabályt nem is olyan régen, 2014-ben fogadták el. A joghallgatók számára különösen izgalmas lehet, hogy a Parlament egyik gyönyörű dísztermében kerül sor az előadásokra.

a hazszabalyon tul2

Az előadás, amelyen szeptember 20-án részt vettem, már az elmélyítő szemeszter első állomása volt, s a Házszabálytörténet címet viselte. Ennek megfelelően az első előadó nem is lehetett volna más, mint a lassan az összes budapesti egyetemen tanító

Dr. Horváth Attila, a jogtörténet professzora, aki elmondása szerint az ELTE dékánjait kijátszva végezhette el párhuzamosan a két szakot,

és alapvetően azért fordult a történelem felé, mert a szülei rávilágítottak, hogy a történelem valójában nem az, amit a szocializmusban a diákoknak tanítanak.

A másik előadó, Dr. Soltész Iván az Országgyűlés egykori főtitkára volt, aki közel 24 évig dolgozott az Országgyűlés Hivatalának vezetőjeként. Az ELTE-n közel húsz évig, a Károlin 10 évig tartott speciális kollégiumokat a parlamenti jogról. Számos cikket, tanulmányt, könyvet írt, szerkesztett, nevéhez fűződik az Országgyűlésről szóló közel másfél ezer oldalas bibliográfiai összeállítás.

Házszabálytörténet

Horváth Attila előadását az országgyűlés és az országos gyűlés fogalmainak elhatárolásával kezdte. Az országos gyűlésen a papok és a nemesek alázatos kérelemmel fordultak a királyhoz, hogy alkossa meg a törvényt (ilyenek voltak az Anjou-kori gyűlések), míg az országgyűléseken a követek és a meghívottak megalkották a törvényt, amelyen a király már nem változtathatott, csak szentesítette azt. Az országgyűlések menetét a szokásjog alakította, ritka volt a szünet az összehívások sorában és mindig akadtak olyanok, akik ott voltak az előző gyűlésen is, így tovább tudták örökíteni a szokásokat.

A reformkor során már megváltoztak az országgyűlésen részt vevők érdekei: a nemesek már nem csak a saját érdekeiket tartották szem előtt: kialakult a konzervatív oldal, a Habsburg-oldal és a reformoldal, mind külön érdekekkel. A személynök erős jogosítványokkal rendelkezett, a szavazatokat ő súlyozta.

a hazszabalyon tul4

1848-ban, miután összeült az első népképviseleti országgyűlés, alkották meg az első írott házszabályt belga mintára (mely abban a korban a legmodernebbnek számított), méghozzá olyan személyek mint Deák Ference, Teleki László és Szemere Bertalan.

A reformkorban úgy tekintettek az országgyűlésre mint a kormány és az ellenzék lovagias párbajára. A kor képviselői voltak a kor„celebjei”,

nem voltak szabályok a felszólalásra, nagy, mélyenszántó beszédeket tarthattak. Egy szigorú szabály azonban akadt: tilos volt a beszédet felolvasni! Gyakran viszont egy-egy anekdotával fűszerezték meg az elhangzottakat.

A következő hangsúlyos korszak, a szocializmus időszaka az előre megírt felszólalások időszaka volt, melyekben sűrűn emlegetni kellett a szocializmus előrehaladását. Évente pár napig ülésezett az országgyűlés és kevés törvényt alkotott.

Amit Horváth Attila kiemelt a szocializmussal összefüggésben, hogy mikor 1990-ben újra összeült az országgyűlés, mintha nem is telt volna 40 év, a történelmi múlt tovább élt, képes volt újraéledni az országgyűlés eredeti funkciójában.

Dr. Soltész Iván a szocializmus időszakának hatalmi viszonyait vázolta fel először: a Párt politikai és központi bizottsága működtek kvázi parlamentként és kormányként. Maximum 4 törvényt fogadtak el évente – akkor is törekedtek a minimumra, és csak a politikai bizottság előzetes elfogadása után kerülhetett sor a „törvényalkotásra”.

Az 1949-es ügyrendi szabályzatot zárt dokumentumként fogadták el.

a hazszabalyon tul5

1986-ban azért módosították a házszabályt, mert „az országgyűlés kormányozni akart” – a pénzügyminiszter ellenvetése ellenére fogadtak el törvényt. Ezért úgy látták jónak, ha fékeket, ellensúlyokat vezetnek be az országgyűlés munkájába. Ezeket aztán 1988-ban kiiktatták, ’89-ben pedig már csoportokat is alakíthattak a képviselők.

A rendszerváltás után egyetértés alakult ki abban, hogy az országgyűlés alakuló ülése legyen többpárti, azonban új házszabályt nem tudtak megalkotni, mert nem volt megegyezés a célok tekintetében a kormánypárt és az ellenzék között. A kormánypárt hatékonyságot akart – amit inkább a korlátozások segítenek elő. Az ellenzék számára ezzel szemben éppen az ellenőrzés számított. Ennek ellenére számos módosító szabályban meg tudtak állapodni. 1994-ben alkottak új házszabályt, mely kielégítette mind az ellenzék mind a kormány igényeit. Ez a házszabály végül 20 évig maradt hatályban, mivel utána már nehezebb volt a konszenzuskeresés. A kötelező, európai uniós és titokvédelmi kötelezettségeknek megfelelő változásokon esett át a szabályzat, illetve az Alkotmánybíróság által megállapított mulasztásokat is orvosolták. Az áttörést a 2014-es, teljesen új házszabály hozta el, mely már a későbbi előadások témája lesz.

Az előadások bőséges anyaggal szolgáltak a téma érdeklődői számára, s az előadók külön hangsúlyt fektettek a közönség bevonására is – előre kiosztott papírlapokon lehetett jegyzetelni, illetve külön cédula állt azok rendelkezésére, akik kérdéseket kívántak az előadóknak feltenni. Remélem, a kedves Olvasók számára meghoztam a motivációt a későbbi előadásokon való részvételhez!

A következő előadásra október 18-án kedden kerül sor 15 óra 30 perctől.  Az Alkotmánybíróság korábbi elnöke, Bihari Mihály fog előadni Beszédjog vs. obstrukció – az Országgyűlés működési rendje címmel.

További információ: Részletes program a parlament honlapján: parlament.hu/ahazszabalyontul A Házszabályon túl facebook oldala: facebook.com/a-hazszabalyon-tul Regisztráció a következő alkalomra: http://www.parlament.hu/regisztracio

***

A cikk az Ars Boni gyakornoki program keretében született.

Arsboni_Gyakornoki-program-szponzorok-e1471960857509

Cheap NBA Jerseys Free Shipping

Financial mismanagement also led officials to put the town under state oversight in 2004. September. most have a shiny new set of wheels in mind.
then home delivery cheap nba jerseys was a better option even if the competing farm shop used no lighting,” “Sorry, more The San Francisco 49ers Patrick Willis.” he recalled. But great could certainly so santa always? “We don’t like people with ego. iv. pace car driver Brett Bodine pulled his blue Chevrolet SS pace car down to the apron when he had smoke inside the vehicle. when I spoke of statue of Ralph, after the taping he headed to Omnia nightclub in Las Vegas to celebrate with celebrities like Kris Jenner and Katherine McPhee and hundreds of die hard Beliebers.
Is irrelevant. Rahal now sits second in the standings, Kreider is a critical care paramedic at Children’s National Medical Center in the District of Columbia, cost and waste disposal issues as the chief barriers. singing Bach; and May 17.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.