Parlament a parlamentben – A Törvényalkotási Bizottság

Első országgyűlési ciklusát zárta a 2014-ben elfogadott Házszabály. Ebből az alkalomból érdemes áttekinteni legfontosabb újításainak egyikét, a Törvényalkotási Bizottságot, megvizsgálva létrejöttének célját, feladatait és összetételét.

Az Országgyűlés a 2014. február 13-i ülésnapján fogadta el az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló határozatát, ezzel felváltva a korábbi, 1994 óta hatályban lévő Házszabályt. Egy új házszabály iránti igényben jelentős szerepet játszott az Országgyűlés képviselői létszámának 386-ról, 199-re való csökkentése és ennek eredményeképpen az új választási rendszer megalkotása.

 

2014-es elfogadásakor az új Házszabály egyik legfontosabb célja volt, hogy a törvényalkotás folyamatát lassítsa, megfontoltabbá tegye, a törvényjavaslat szakmai és  politikai vitáját erőteljesebben különválassza. A jogalkotó elképzelése szerint a szakmai vita a részletes vitát lefolytató bizottságokban, míg a politikai a törvényjavaslat általános vitájában a plénum előtt zajlana.

(Ülésezik a Törvényalkotási Bizottság)

A Törvényalkotási Bizottság létrehozásával egy új szakmai szűrő került a törvényalkotás folyamatába, amely kiküszöbölheti azokat az alkotmányossági és kodifikációs hiányosságokat és hibákat, amelyeket a törvényjavaslat beterjesztője ejtett. Jogalkotási hibák gyakrabban előfordulnak a képviselők által benyújtott törvényjavaslatoknál, hiszen nem áll mögöttük az a közigazgatási apparátus, mint a Kormány által benyújtottaknál (bár ezt a régi és közkeletű szakmai megállapítást a politikai gyakorlat mára fölülírta).

A törvényalkotás szakaszai

A Házszabály értelmében a törvényalkotás öt szakaszát különböztethetjük meg:

  • Az első szakasz a törvényjavaslat benyújtásától annak napirendre vételéig terjed.
  • A második szakasz a törvényjavaslat általános vitája, ez a parlament plénuma előtt zajlik. Ebben a szakaszban a képviselők a törvényjavaslat egésze vagy egyes részei szükségességéről és szabályozási elveiről vitáznak.
  • A harmadik szakasz a részletesvita-szakasz, amelyet a korábbiaktól eltérően nem a plénum, hanem a tárgyaló bizottság folytat le. A bizottság megvizsgálja, hogy a törvényjavaslat összhangban áll-e az Alaptörvénnyel, illeszkedik-e a jogrendszer egységébe és nem sért-e nemzetközi vagy uniós jogot. A tárgyaló bizottság a törvényjavaslathoz beérkező módosító javaslatokat értékeli és azokról állást foglal. Az általa támogatott képviselői módosító javaslatokat és az általa megfogalmazott további módosító javaslatokat egy ún. részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatba foglalja.
  • A negyedik szakasz a Törvényalkotási Bizottság eljárását foglalja magában. 
  • Az ötödik és egyben az utolsó szakasz ismét az Országgyűlés plénuma előtt zajlik, ekkor a részletes vitáról szóló bizottsági jelentésekről és az összegző jelentésről, valamint az összegző módosító javaslatról folyik a vita. Ezután a képviselők a zárószavazás során döntenek a törvényjavaslatról.

A Törvényalkotási Bizottság eljárása

A Bizottság eljárásának akkor van helye, ha a részletes vitát tárgyaló bizottság módosító javaslatot nyújtott be a törvényjavaslathoz. Módosító javaslat hiányában a Törvényalkotási Bizottság nem tárgyalja azt. Ez alól kivétel, ha a törvényjavaslat előterjesztője vagy a Kormány (ha nem a Kormány az előterjesztő) kezdeményezi a Törvényalkotási Bizottság  eljárását.

(Gulyás Gergely a Törvényalkotási Bizottság első elnöke 2017-ig)

A Törvényalkotási Bizottság eljárása során megvitatja és állást foglal a módosító javaslatokról, valamint további módosító javaslattal élhet. Az általa támogatott részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatokat és saját módosítóit egy indítványba, ún. összegző módosító javaslatba foglalja.

Ezután az előterjesztőnek egységes szerkezetbe kell foglalnia a saját, eredeti törvényjavaslatát a Törvényalkotási Bizottság összegző módosító javaslatával, ez lesz a továbbiakban az egységes javaslat. Az Országgyűlés (a törvényalkotás ötödik szakaszában) az összegző módosító javaslatról egyetlen szavazással dönt. Amennyiben elfogadja azt, sor kerülhet az egységes javaslat egészéről történő zárószavazásra.

A Törvényalkotási Bizottság működési rendje

A Bizottságnak 37 tagja van, ezzel a legnagyobb létszámú parlamenti bizottság. A Bizottság tisztségviselői az elnök (aki egyben az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke is), valamint a 6 alelnök. Az elnök feladata többek között, hogy képviselje a Bizottságot, összehívja a Bizottság ülését, hitelesítse a jegyzőkönyvet, és gyakorolja az országgyűlési törvényben meghatározott fegyelmi jogköreit. Az elnöknek kötelessége részrehajlás nélkül vezetnie a Bizottság ülését, azonban a napirendi pont vitájában felszólalhat.

Megkülönböztetünk határozatképességet és tanácskozóképességet. A határozatképesség a szigorúbb feltétel, ennek hiányában a Bizottság csak olyan napirendi pontokat tárgyalhat, amelyhez elegendő a tanácskozóképesség. Amennyiben a tanácskozóképességhez szükséges létszám sem biztosított, vagy nincs olyan napirendi pont, amelyhez elegendő lenne a tanácskozóképesség kritériuma, akkor az elnök berekeszti az ülést.

(Hende Csaba a Törvényalkotási Bizottság második és egyben utolsó elnöke az Országgyűlés 2014-2018-as ciklusában; az új Országgyűlés az alakuló ülésén ismét a Törvényalkotási Bizottság elnökévé választotta)

A Törvényalkotási Bizottság döntéseit – főszabály szerint – a jelen lévő tagjainak több mint felének szavazatával hozza meg, ettől eltérően rendelkezhet a Házszabály.

A tagoknak ki kell jelölnie egy előadót, aki a plenáris ülésen ismerteti a bizottság álláspontját. Lehetőség van arra, hogy a kisebbségben maradt véleménnyel rendelkező tagok is állítsanak maguk közül egy előadót, a Bizottság többségi álláspontját képviselője mellé.

Összegzés

A Törvényalkotási Bizottság négy éve a magyar parlamenti jog része. Szerepét nem lehet eléggé hangsúlyozni a kodifikációs és jogalkotási eljárás során, hiszen az általa támogatott szöveggel kerül a törvényjavaslat a plénum elé végül. Állandó bizottságként az Országgyűlésnek kötelező megalakítania, azonban nem szakbizottság, hatásköre általános. Emiatt eljárása során az egészségügyitől a rendészeti kérdésekig foglalkozó törvényjavaslattal találkozik. Megalakulása óta 518 javaslatot tárgyalt, valamint több száz indítványt nyújtott be. Fontossága, hatásköre és létszáma miatt nem véletlenül nevezi a szakirodalom gyakran „Kis Parlamentnek”.

Jegyzetek

A képek forrása: ittitt és itt.

 

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.