Repülő helyett jó lesz a pénz is?

E cikk a Bird & Bird és az Arsboni által meghirdetett 2019. évi Cikkíró Pályázat keretében született.
Szerző: Csatári Orsolya

A légi utas jogok érvényesítésének eljárásai

2019. július 31. Egy bőrtáskás üzletember, egy olvasószemüvegét szorongató nyugdíjas néni és egy fiatal, egyetemista srác mered dühödten a Ferihegyi repülőtér várakozóterében kihelyezett óriási járatkijelző táblára. Az üzletember jól megérdemelt pihenését kívánná a francia Riviérán tölteni, de a légitársaság túlzsúfoltságra hivatkozva megtagadta tőle a beszállást. A nyugdíjas Aranka néni most született unokáját szeretné meglátogatni Németországban, azonban járatát törölték, a fiatal joghallgató pedig, ha járata nem késne több mint 5 órája, már erasmusos barátaival iszogatna kedvenc sörözőjében. És bár a légitársaságoknak biztosítania kell számukra másik járatot vagy vissza kell térítenie a jegyek árát, joggal vetődik fel utasaink fejében a kérdés: ki, mennyivel és milyen eljárásban kárpótol majd ezért a sok bosszúságért?

I. Ahol a problémák kezdődnek: Hogyan szerezzünk érvényt jogainknak?

Az Európai Parlament és a Tanács 261/2004/EK rendelete (továbbiakban: Rendelet) alapján, különböző jogok (visszatérítéshez vagy átfoglaláshoz való jog, ellátáshoz való jog), de legfőképpen kártalanításhoz való jog illeti meg a bosszús és csalódott várakozókat. A kártalanításhoz való jog a Rendelet terminológiája szerinti elnevezés, azonban ebben az esetben a kártérítés megnevezés helyesebb lehet.

Mindez szép és jó, azonban a mesés kártérítési összegek megszerzéséhez fel kell tenniük magukban utasainknak is a kérdést: hová forduljak, ha érvényesíteni szeretném a kártérítéshez való jogomat?

  1. Légitársaság

A kártérítési igényt lehetőleg minél hamarabb, de legkésőbb az utazás dátumát követő 2 éven belül kell benyújtani, ehhez csalódott utasaink számára több jogorvoslati lehetőség is rendelkezésre áll. Elsőként a légitársasághoz kell beküldeniük panaszukat a társaság saját panasztételi űrlapján vagy a panaszok bejelentésére szolgáló uniós nyomtatványon.

Kutatás a jogi munkaerőpiacról

A kitöltők között a nyertes választása szerint kisorsolunk 4 db Szigetjegyet, egy 75.000 Ft-os IKEA utalványt vagy egy 75.000 Ft-os Repjegy.hu utalványt!

2.1 Fogyasztóvédelmi Hatóság

Azonban ha a légitársaság nem válaszol két hónapon belül, vagy ha nem elégedettek a kapott válasszal, két út közül választhatnak. Első esetben panaszt tehetnek a probléma felmerülésének helye szerinti tagállami hatóságnál. Fontos tudni, hogy járattörlés és késés esetén a rendkívüli körülmények fennállását az EU területéről induló járatnál a járatindulási helye szerinti tagállami végrehajtó hatóság, az EU-n kívülről az EU területére közlekedő EU-s légitársaság járata esetében az érkezési ország hatósága jogosult kivizsgálni. Magyarországon ez az illetékes hatóság 2016. december 31-ig a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság volt, ettől az időponttól pedig a légi utas jogok érvényesítése esetén a másodfokú ügyekben országos illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatal jár el. Elsőfokon utasaink azonban a területileg illetékes járási hivatalokhoz fordulhatnak. A fogyasztóvédelmi hatóság elsőfokú fogyasztóvédelmi eljárása illetékmentes eljárás. A csalódott utas kérelmét a hatóság megvizsgálja, megállapítja a tényállást, majd bizonyítást folytat le. Amennyiben a hatóság kellő mértékben feltárta a tényállást, és számba vette és mérlegelte a bizonyítékokat, úgy meghatározott időn belül köteles döntést hozni, ez alapesetben 21 nap. Amennyiben a fogyasztóvédelmi hatóság az ügyben érdemben dönt, és megállapítja valamely légitársaság terhére a meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértését, döntésében az alábbi jogkövetkezményeket állapíthatja meg: (1) elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, 2) megtilthatja a jogsértő magatartás folytatását, 3) határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a vállalkozást, illetve 4) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.

2.2 Új „bíróság” születik

A fogyasztóvédelmi hatóság PE/002/252-8/2019. számú határozatában egy fapados légitársaságot kártalanítás megfizetésére kötelezett és előírta számára, hogy a jövőben minden esetben fizesse meg a kártalanítás összegét a panaszt tevő utas(ok)nak, amikor a Társaság által üzemeltetett járat törlését/késését illetve a beszállás visszautasítását nem rendkívüli körülmény okozta. Ezen a rendelkezések már jóval túlmutatnak a hatóság hatáskörén, szinte új bírósági fórumként funkcionál. Természetesen az nem vonható kétségbe, hogy a hatóság látja el 261/2004/EK Rendelet végrehajtását a rendelkezéseibe ütköző Európai Közösségen belüli jogsértések tekintetében, illetve a hatóságnál tehet minden utas panaszt a tagállam területén található repülőtéren történt állítólagos jogsértéssel kapcsolatban. Ez a hatásköri kijelölés azonban nem jelenti azt, hogy az elsőfokú hatóság a hatósági feladatainak ellátásán túlmenően jogosult lenne a Rendelet 7. cikke alapján kiszabható kártérítés megítélésére is. A kártérítés ugyanis a magánjog jogintézménye, és ekként bírósági útra tartozik. A fogyasztóvédelmi hatóság azonban az utóbbi időben teljes mértékben figyelmen kívül hagyta, hogy az általa hivatkozott rendelkezések csak és kizárólag a „klasszikus” hatósági feladatok gyakorlására jogosítják fel, semmiképpen sem arra, hogy a magánjog klasszikus jogintézményét jelentő kártérítés megállapításáról hatáskörét túllépve bíróság szerepében tetszelegve rendelkezzen. A Rendeletben foglalt kártérítés komplex jogintézmény, amellyel kapcsolatban döntéshozatalra az egyoldalú és hierarchikus fogyasztóvédelmi hatósági eljárásban nem, csakis a megfelelő jogállami garanciákkal rendelkező, kontradiktórius, bírósági – polgári peres – eljárásban kerülhet sor. Amennyiben a hatóság ezt nem tartja be, úgy az államhatalmi ágak elválasztásának legalapvetőbb elvét ignorálja, amelyek évszázadok óta jelenti a demokratikus jogállamok legfőbb államszervezeti narratíváját.

  1. Európai fizetési meghagyásos eljárás

A három bosszús várakozónak ezen kívül az uniós jog értelmében lehetősége van arra is, hogy kártérítési igényét európai fizetési meghagyásos eljárás keretében érvényesítse. Uniós országok közötti járatok esetében a keresetet akár az érkezés, akár az indulás szerinti országban benyújthatja, de fordulhatnak akár annak az országnak az illetékes szervéhez is, ahol a társaság be van jegyezve. Az eljárás csak kis értékű követelések esetében indítható. (Dániai követelések kivételt képeznek.) Az eljárás megindításához ki kell tölteni egy formanyomtatványt, és ha az ügy a fizetési meghagyásos eljárás hatálya alá tartozik, akkor a közjegyző ki fogja állítani 30 napon belül az európai fizetési meghagyást. Az európai fizetési meghagyás kézhezvételétől számítva a társaságnak 30 napon belül nyilatkoznia kell, hogy elfogadja-e vagy vitatja-e utasaink követelését. Ha vitatja a fizetési meghagyás megalapozottságát, az ügyét rendes polgári peres eljárás keretében, a nemzeti jogszabályok alapján fogják tovább tárgyalni. A légitársaság válaszának kézhezvételétől számított 30 napon belül a bíróság a következőket teheti: (1) ítéletet hoz, (2) további felvilágosítást kér a felperestől vagy az alperestől, (3) felkéri a feleket, hogy jelenjenek meg a bírósági tárgyaláson. A bíróság döntését az EU többi országában automatikusan elismerik. Ha a légitársaság nem teljesítené a döntésben foglaltakat, az utasok kapcsolatba léphetnek az alperes székhelye szerinti ország végrehajtó hatóságával. Ha azonban a légitársaság nem vitatja a követelést, az európai fizetési meghagyás automatikusan végrehajthatóvá válik.

II. Mi lehet fontos az utasok számára?

Csalódott utasaink estében láthatjuk tehát, milyen eljárásokban és hol érvényesíthető a Rendelet 7. cikke által biztosított kártérítéshez való jog. De mikor is érvényesíthető e jog, milyen okok esetén?

A Rendelet beszállás megtagadása, járattörlés és késés esetén, akkor biztosít jogokat az utasok számára, ha a repülőgép az EU területéről indul bárhová a világba, vagy ha az EU valamely országában lévő repülőtérre érkezik az EU határain kívülről, illetve ha a járattal kapcsolatos problémákért az adott nem uniós ország jogszabályai értelmében nem kaptunk semmilyen kompenzációt. EU ezekben az esetekben nem csak a 28 tagországot, de többek között például Izlandot, Norvégiát és Svájcot is magába foglalja.

Fontos továbbá még megjegyezni, hogy az oda- és visszaút két különböző járatnak minősül, akkor is, ha a vételük ugyanakkor, egyetlen foglalással történt. A légi utasok jogai és a légitársaságok kártérítési felelőssége ugyanúgy vonatkozik a hagyományos (pl. Lufthansa, British Airways) és a fapados/diszkont/low-cost (pl. Wizz Air, easyJet) légitársaságokra is, tehát a kártérítéshez való jog független a jegyártól. Amennyiben bármi probléma merül fel a járattal kapcsolatban, úgy az üzemeltető légitársaságot terheli a felelősség, amelyet a Montreali Egyezmény 19. cikke is megerősít.

Ha a légitársaság megtagadja a beszállítást, vagy ha járattörlés és késés (ha a járat több mint 5 órát késik) miatt nem utazhatnak a terveik szerint csalódott utasaink, választhatnak, hogy a légitársaság más módon eljuttatja őket az úti céljukra vagy visszatéríti a jegy árát. Ezeken túl, az útvonal hosszától függően 250-600 EUR kártérítésre lehetnek jogosultak a Rendelet alapján. Azonban ha légitársaság olyan helyettesítő járatot ajánl fel nekik, melynek indulási és érkezési időpontja nem tért el számottevően az eredetileg lefoglalt járat menetrendjétől, a kártérítés összege a felére csökkenhet. A távolság és értékhatárok ugyanúgy vonatkoznak az AirFrance-szal utazó üzletemberre és a fapados légitársasággal utazó joghallgatóra is.

A Fejér Megyei bíróság egy ítélete alapján a Rendelet 6. cikke szerinti késés nem alapozná meg a fiatal egyetemista kártérítéshez való jogát, mert az csak a beszállás megtagadása vagy járattörlés esetén jár. Ezzel a felfogással azonban szembe megy az Európai Bíróság, mivel ítéleteiben kimondja, hogy: „a Rendelet 5., 6. és 7. cikkét akként kell értelmezni, hogy a késéssel érintett járatok utasait a törölt járatok utasaihoz hasonlóknak lehet tekinteni a kártalanítás iránti jog alkalmazása szempontjából. Tehát hivatkozhatnak az e Rendelet 7. cikke által előírt kártalanítás iránti jogra, amennyiben a késéssel érintett légi járat következtében háromórás vagy azt meghaladó időveszteséget szenvednek, vagyis ha végső célállomásukat a légi fuvarozó által eredetileg tervezetthez képest három vagy több órával később érik el.”

III.  Hogy úszhatja meg a légitársaság?

Utasaink azonban nem biztos, hogy minden esetben örülhetnek majd a fájdalomdíjként kapott euróknak, hiszen a Rendelet preambulumának (14) bekezdése alapján kimentheti magát a légitársaság, olyan rendkívüli körülmények esetén, amelyeket minden ésszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna elkerülni. Ilyen körülmények különösen a politikai instabilitás, meteorológiai feltételek, biztonsági kockázatok, váratlan repülésbiztonsági hiányosságok és olyan sztrájkok esetén fordulhatnak elő, amelyek egy üzemeltető légifuvarozó működését befolyásolják. Továbbá a (15) preaumbulumbekezdés alapján különleges körülmények fennállásának kellene tekinteni, ha egy légiforgalmi irányítási döntés hatása egy bizonyos légi járművel kapcsolatban egy bizonyos napon hosszú késedelmet, egyéjszakás késedelmet, illetve a légi jármű egy vagy több járatának törlését okozza, annak ellenére, hogy az érintett légifuvarozó minden ésszerű intézkedést megtett a késedelmek vagy járatok törlésének elkerülésére.

A légitársaságnak tehát majd az eljárás során bizonyítania kell, hogy: 1) kapcsolat áll fenn a rendkívüli körülmények és a késés vagy járattörlés között, és 2) a késést vagy a járattörlést minden észszerű intézkedés megtételével sem lehetett volna elkerülni.

A „rendkívüli körülmények” kapcsán az EUB először a C-549/07 ítéletében állapította meg, hogy a légi jármű járattörlést eredményező műszaki hibája, amelyre a légi jármű rendes karbantartása során derül fény, nem tartozik a rendkívüli körülmények fogalmába, kivéve ha e hiba olyan eseményekből ered, amelyek jellegüknél vagy eredetüknél fogva nem tartoznak az érintett légitársaság tevékenységi körébe és befolyásolási körén kívül esnek (pl: gyártási hiba). Az a tény, hogy valamely légifuvarozó betartotta a légi jármű karbantartására vonatkozó minimumszabályokat, önmagában nem elegendő annak bizonyításához, hogy „minden ésszerű intézkedést” megtett, és következésképpen nem elegendő ahhoz, hogy az említett légitársaság mentesüljön kártérítési kötelezettsége alól. A légitársaságnak bizonyos időráhagyással kell számolnia, amely a rendkívüli körülmények megszűnésével képessé teszi majd a járat teljesítésére. Azonban ügyelni kell arra, hogy a megkövetelt időráhagyás tartama ne járjon azzal a következménnyel, hogy a légi fuvarozó az adott időpontban a vállalkozásának kapacitásait tekintve elviselhetetlen áldozatokat vállaljon. Viszont a C-12/11 ügyben a Bíróság kijelentette, hogy az olyan körülmények, mint az Eyjafjallajökull-vulkán kitörése miatt az európai légtér egy részének lezárása, az e Rendelet értelmében vett „rendkívüli körülményeknek” minősülnek.

Megállapíthatjuk tehát, ha fiatal joghallgatónk gépe a turbulencia utáni átvizsgálás miatt késik, a légitársaságnak van lehetősége a kimentésre, míg Aranka néni hajtómű meghibásodása miatti járattörlés esetén nagy eséllyel pályázhat a nyugdíjkiegészítő eurókra.

IV. Minden jó, ha a vége jó

A 261/2004/EK rendelet 7. cikke szerinti kártalanításhoz való jog igen sokféle, különböző eljárásban és fórumon érvényesíthető. Összegzésképp pedig megállapíthatjuk, hogy amennyiben a légitársaság nem tudja kimenteni magát, nagy eséllyel ütheti az üzletember, a nyugdíjas néni vagy akár a fiatal joghallgató markát egy újabb repülőjegyre való kártérítési összeg.

Hölgyeim és uraim, kellemes utat kívánok!

Források

Online források:

https://europa.eu/youreurope/citizens/travel/passenger-rights/air/index_hu.htm

http://fogyasztovedelem.kormany.hu/taxonomy/term/277

http://www.kormanyhivatal.hu/download/7/bb/a4000/Légi_utasok_jogai_2_.pdf

Légi utasok jogai, légitársaságok kártérítési felelőssége repülőjárat törlés vagy késés esetén

Ítéletek:

Európai Bíróság C-402/07 számú ítélete

Európai Bíróság C-432/07 számú ítélete

Európai Bíróság C-581/10 számú ítélete

Európai Bíróság C-629/10 számú ítélete

Európai Bíróság C-549/07 számú ítélete

Európai Bíróság C-12/11 számú ítélete

Európai Bíróság C-294/10 számú ítélete

Fejér Megyei Bíróság P. 21.004/2007/8. polgári ügyben hozott határozat

Fogyasztóvédelmi Hatóság határozatai:

PE/002/252-8/2019.

PE/002/531-7/2019.

PE/002/00130-1/2019.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

MEGOSZTÁS