2015-ben a londoni Future of Work konferencián hangzott el, hogy 20 éven belül mesterséges intelligenciával vezérelt gépek tölthetik be napjaink állásainak a felét. Mindez a kék galléros fizikai munkavállalókat, valamint a fehér galléros szellemi munkavégzőket is fenyegeti. Ezt továbbgondolva a digitalizáció munkaerőpiacra gyakorolt hatásait vizsgálva keresek választ arra, hogy valóban van-e félnivalójuk a munkavállalóknak, el fogják-e venni a robotok az emberek munkáját? Ezzel összefüggésben elemzem azt, hogy milyen megítélés alá esik a kérdés a hatályos munkajog csoportos létszámcsökkentésre, illetve felmondásra vonatkozó szabályai tükrében.
Ipari robotok és sötét gyárak térnyerése
Az International Federation of Robotics (IFR) jelentésében a legfontontosabb robotipari trendeket vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy rövid időn belül extrém növekedés várható az értékesített robotok piacán. Ezt az indokolhatja, hogy az ipari robot pontos, gyors, hatékony munkavégzésre képes, magas minőségű termékeket tud előállítani, nem fárad el, ezáltal kevesebb hibát vét, ami kevesebb hibás terméket eredményez, így kevesebb lesz az elvesztegetett alapanyag. Az ipari robotok előnyeit több iparág is felismerte, ami a robotika gyors fejlődését hozta el. Elkezdtek kialakulni az ún. sötét gyárak (Lights-out Factory). Lényegük, hogy a robotok a teljes sötétségben, nyáron hűtés, télen fűtés nélküli térben végzik munkájukat, ezzel is hozzájárulva a termelési költségek csökkentéséhez, amely talán a robotok alkalmazásának az egyik legnagyobb erőssége.
Az ipari robotok alkalmazása, és ezáltal a sötét gyárak működtetése már elkezdődött. Erre példaként hozható – a CB Insights üzleti analitikai platform tanulmánya szerint – az ázsiai országok kereskedelmi óriása, a JD.com, ahol a raktározási és csomag-összekészítési feladatokat a legmesszebbmenőkig sikerült automatizálni. 2018-ban kezdett el működni a JD.com sanghaji sötét raktára, ahol 20 ipari robot szedi össze, csomagolja be és varázsolja szállításra készre a megrendelt árukat. Korábban ehhez a munkához 500 munkavállalóra volt szükség, most mindössze 5 technikust kell foglalkoztatniuk. Kérdésként merülhet fel, hogy mi történt azzal az 500 munkavállalóval, akiknek tevékenységét robotokkal váltották fel?
Ipari robotok és sötét gyárak által felvetődő munkajogi problémák
A digitalizáció következményeként az ipari robotok és ezáltal a sötét gyárak elterjedése világszerte tapasztalható, de mégis milyen jogi következményei lehetnek ennek a munka világában? Milyen munkajogi kérdéseket vetnek fel? Felmerülhet a munkavállalók elbocsátása munkakörre való alkalmatlanság címén, valamint ennek tömeges előfordulása esetén a csoportos létszámcsökkentés intézménye. A továbbiakban ezeket vizsgálom.
Vajon a csoportos létszámcsökkentést megalapozza-e önmagában az, hogy a munkáltató ipari robotokat kíván alkalmazni a humán munkavállalók helyett?
Kiindulópontunk, hogy a Munka törvénykönyve (a továbbiakban: Mt.) alapján a munkáltató a munkavállalót csak olyan munkára alkalmazhatja, amely testi alkatára, fejlettségére, egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat. Azaz olyan feladatokra lehet alkalmazni a munkavállalót, melyhez a testi és szellemi képességei megvannak, tehát rendelkezik a megfelelő kompetenciákkal.
A KÉRDÉS EZEK UTÁN AZ, HOGY MI LESZ A KÖVETKEZMÉNYE ANNAK, HA A DIGITALIZÁCIÓ KÖVETKEZTÉBEN A MUNKAVÁLLALÓ MÁR NEM RENDELKEZIK A MEGFELELŐ SZAKTUDÁSSAL?
Ha munkavállaló nem rendelkezik a megfelelő kompetenciákkal, azaz szakmailag alkalmatlanná válik a munkavégzésre, akkor a munkáltató a jogszabályban foglaltaknak megfelelően megszüntetheti a munkaviszonyt. Ha a digitalizáció és a megváltozott munkakörülmények új kompetenciákat követelnek meg, az a munkavállalókat tömegesen fogja érinteni. Csoportos létszámcsökkentés esetén lényeges, hogy a munkaviszony megszüntetésének indoka a munkáltató működésével összefüggő ok legyen. Itt olyan esetekre kell gondolni, mint például a munkafolyamat racionalizálása. Ha a humán munkavállalók a digitalizáció következtében a munkaszerződésben foglalt kötelezettségeiknek már nem tudnak eleget tenni, viszont a robotok alkalmasak erre, akkor a robotok beemelése a munkafolyamatba annak számít, hiszen a cél a termelés hatékonyabbá tétele a robotok által. Tehát az előbb említett indokra hivatkozva a munkáltató – az egyéb feltételek fennállása esetén – csoportos létszámcsökkentést alkalmazhat.
Javaslat a munkavállalók megmentésére
Az eddigiekben felvázoltam azt, hogy milyen problémákat vethet fel az ipari robotok alkalmazása. A továbbiakban a hatályos munkajogi garanciákat továbbgondolva megoldási javaslatokat fogalmazok meg a munkahelyek védelme, a foglalkoztatottság fenntartása, illetve alapvetően az emberi méltóság tisztelete érdekében.
Kobotok
Magyarországon ugyan viszonylag olcsó a munkaerő, a cégeknek mégis megérné automatizálni, mert a robotok, különösen az emberekkel együttműködő ún. kobotok (kollaboratív robot) nagyban fokozzák a vállalati termelékenységet. A kobotok célja, hogy az emberekkel együtt, velük közös térben dolgozzanak, ne tőlük elkülönítve, helyettük tegyék mindezt. A szorosabb humán–robot együttműködéshez mindkét fél az erősségeivel járul hozzá: az emberek kreatív intelligenciája és változásokhoz való alkalmazkodása kombinálva a robotok gyorsaságával és megbízhatóságával az eddigi leghatékonyabb termelést teszi lehetővé. Ezt a logikát erősíti az Európai Unió Parlamentjének a mesterséges intelligencia, a robotika, és a kapcsolódó technológiák etikai szempontjainak keretéről szóló ajánlása, amely szerint a robotika alkalmazásának fő iránya az emberi képességek növelése és nem a helyettesítése. Ehhez a kobotok a legmegfelelőbb „társak”.
Képzés, átképzés
Egyrészt kiemelném a képzés, valamint az átképzés szerepét. Megítélésem szerint szükséges lenne a jogalkotónak reagálnia erre a folyamatra. Az Mt. egyáltalán nem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a munkáltató az automatizálással és a robotikával érintett munkakörökben átképzést biztosítson, amely véleményem szerint a közeljövőben elkerülhetetlenné fog válni.
A munkáltató munkakör-felajánlási kötelezettsége
Másrészt – ugyancsak a felmondást megelőzendő – elő kellene írni a munkáltató munkakör-felajánlási kötelezettségét, ha az automatizálás vagy a robotika alkalmazása folytán egy adott munkakör megszűnik, vagy az alkalmazott szaktudás alkalmatlan az új technológia keretei közötti munkavégzésre.
A robotika fejlődésének megítélése
Összegzésként elmondható, hogy az automatizáció már a jelenkorban is fellelhető. A digitalizáció és a robotika folyamatos fejlődése miatt már most el kell kezdeni a felkészülést a jövőbeli munkaerőpiaci változásokra. A robotok alkalmazásának elterjedése számos munkahelyet fog eltüntetni, ugyanakkor munkahelyek teremtésével is jár majd a folyamat. A változások meg fogják növelni az oktatással szembeni igényeket és az LLL (lifelong learning – élethosszig tartó tanulás) iránti keresletet. Az oktatás minden szintjén elengedhetetlen lesz az IT és MI ismeretek tanítása, valamint a tudás megszerzése és az innováció iránti nyitottság kialakítása.
Ez a cikk az Arsboni 2022. őszi gyakornoki programjának keretében készült.
Forrásjegyzék: *** Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.
