Robot(oló) ügyvédek és kiberbűnözés a HubHub-ban – XII. Lawtech Meetup!

2019. június 26-án a XII. Arsboni Lawtech Meetup Budapest egyik legmodernebb coworking helyén, a HubHub-ban került megrendezésre. A teltházas rendezvényen az érdeklődők a jogi szolgáltatást nyújtó cégek jövőbeni modellváltásának szükségszerűségéről, valamint a kiberbűnözéssel szembeni aktuális jogi lehetőségekről hallgathattak meg egy-egy előadást. 

Dr. Molnár Benedek, az Arsboni társalapítója Current challenges and drivers of change in the legal market (Aktuális kihívások és a változás mozgatórugói a jogi piacon) című előadásában arra figyelmeztetett, hogy a jövőben nem csupán a számítástechnika-informatika formálja majd át a jogi szolgáltatások területét, hanem az alternatív jogi szolgáltatást-nyújtók (angol nevükből rövidítve ALSP-k) megjelenése.

Felhívta a figyelmet rá, hogy a jogászok körében gyakori jelenség a kiégés, amit azzal magyarázott, hogy az ügyvédek jellemzően kizsákmányolják saját magukat. Ezen a helyzeten tud segíteni a jövőben a jogi szoftverek, illetve az alternatív jogi szolgáltatást nyújtók (alternative legal service providers) térnyerése. Rámutatott, hogy amíg a világszerte hozott törvények száma évről évre nagyjából állandó, ezen belül jelentősen megnőtt a technológiai szabályozók, normák aránya. Erre a vállalatok nem úgy reagálnak, hogy többet költenek jogi szolgáltatásokra, hanem igyekeznek más megoldások után nézni, amire a kínálati oldalnak is válaszolnia kell.

Egyrészt elkerülhetetlen, hogy az óradíj alapú szolgáltatásnyújtás megváltozzon, másrészt szükségszerű az is, hogy a jogi cégek átstrukturálódjanak, és a marketing, a sales, a back-office stb. munkaterületeket kiszervezzék, vagy legalábbis ne maguk az ügyvédek végezzék. Így a jogászoknak több idejük marad a magasabb szintű szakmai szolgáltatások nyújtására, amire szintén igény mutatkozik, hiszen a vállalatok jogi ügyei egy bizonyos szint felett egyre kevésbé standardizálhatók.

A formalizálható (például sima cégalapítás), valamint a kiegészítő és háttérmunkákat pedig az ALSP-k fogják átvenni.

Ezt követően dr. Mezei Kitti, az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének kutatója tartotta meg előadását Büntetőjogi válaszok a modern technológiai kihívásokra címmel. Egy jelentésre hivatkozva felhívta a figyelmet, hogy a kiberbűnözés éves viszonylatban ezer milliárd dolláros nagyságrendű kárt okoz. Ugyanakkor azt is kiemelte, hogy:

a kiberbűnözésnek nincs elfogadott jogi definíciója.

Alapja az internet, de a körébe sorolhatók olyan cselekmények, amelyek csak itt követhetőek el (például a hackingek) és olyanok is, amelyek hagyományosnak mondhatók, vagyis az offline világban is van megfelelőjük (például a különféle csalások).

Négy csoportba osztotta a kiberbűncselekményeket: 1. hacker- és vírustámadások, 2. célzott támadások, 3. DDos támadások (szolgáltató oldalak /bank, vagy webshop online felületének célzott túlterheléses, vagy vírustámadása), 4. pénzügyi és más szenzitív adatokkal való visszaélések.

A hackerekről szólva elmondta, hogy azok háromfélék lehetnek. Úgynevezett fehérkalaposok, akik jó szándékúan tesztelnek egy adott rendszert (erre engedélyük is van). A szürkekalaposok jogosulatlanul cselekszenek, de nem feltétlenül ártó szándékkal. Esetükben a bíróságnak kell mérlegelnie, hogy a tevékenységük milyen mértékben veszélyes a társadalomra. A feketekalapos hackereknek pedig kimondottan a károkozás a szándékuk. Arra is felhívta a figyelmet, hogy egy hackercselekmény csak akkor minősül támadásnak (vagyis van tényállása), ha a megcélzott rendszer védelemmel van ellátva, vagyis megvalósult a technikai intézkedés megsértése.

Ezután a kriptovaluták körülötti anomáliákat mutatta be részletesen, rámutatva, hogy:

Ez egy jogi szürkezóna és nincs egységes szabályozás ezen a téren.

Ennek hátterében az áll, hogy a kriptovalutáknak nincs központi kibocsátási szerve, valamint pszeudoanómiák. Ugyanakkor figyelemmel kell rájuk lenni, mert pénzmosási kockázatot rejtenek.

Majd említést tett a darknetfórumokról és az online feketepiacokról. Ezeket csak TOR böngészővel lehet elérni, és az illegális áruk adásvételétől a crime as a service rendszerekig (amelyek voltaképpen bérelhető kibertámadó vírusok, sőt stratégiák a hozzájuk tartozó online eszközökkel) sok illegális dolog elérhető rajtuk.

Előadása végén kiemelte, hogy a kibertámadások esetén is a leggyengébb láncszem a lépre csalható, nem körültekintő felhasználó, ezért fontos a prevenció, vagyis a folyamatos tájékoztatás és figyelemfelhívás.

Az előadások végén lehetősége nyílt a közönségnek kérdezni. Volt, aki megkérdezte, hogy a győri kekszüzemben történt vírustámadás elkövetői miként büntethetők, de Benedeknél is érdeklődtek, hogy látott-e már Magyarországon az általa felvázolt elvek szerint működő jogi céget. Alapítónk igennel felelt, és megragadta az alkalmat, hogy kiemelje, az Arsboninál is igyekeznek ezt a modellt érvényesíteni.

Ha tetszett amit olvastál, akkor gyere el a következő meetup-ra, és legyél a közösségünk tagja! Két témánk a munka(jog) jövője, valamint a “Facebook-állam” születése lesz. – Lawtech Meetup Hot Edition 2019. július 30! 

A munka(jog) jövője és a "Facebook állam" - XIII. Lawtech Meetup

És még mindig nem kattintottál el? Jól tetted: megsúgjuk, hogy a HOTMEETUP kuponkód használatával ingyen is jegyet vehetsz az eseményre. Ha azonban a barátodat is hozni szeretnéd, akkor küldd neki is el a kódot, mert egy ember csak egy jegyet vehet a kuponnal.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.