Az Emberi Jogok Európai Bírósága az új évet az egyéni kérelmek tekintetében új eljárás renddel köszöntötte. Az új eljárás rend részletesebb ismertetése előtt, rövid összefoglaló az év végi Magyarországot érintő Strasbourgi döntéseket illetően.
Decemberben három Magyarországot érintő döntést hozott az Emberi Jogok Európai Bírósága:
Az első határozat 2013. december 3-án született meg Ungváry és Irodalom Kft. ügyében, melyben Magyarország a 10. cikk, azaz a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jog megsértése miatt lett elmarasztalva. Az ügyben Ungváry Krisztián történész az Élet és Irodalomban megjelent cikkében az állította, hogy Kiss László alkotmánybíró együttműködött a pártállami titkosszolgálattal. Kiss László rágalmazás és becsületsértés miatt indított pert, amely döntést később a Kúria (korábbi Legfelsőbb Bíróság) is helyben hagyta, amely szerint az Irodalom Kft. és Ungváry együttesen 2 millió forint, utóbbi pedig további 1 millió forint megfizetésére köteles. A döntés érdekessége, hogy Egidijus Kuris litván bíró a 10. cikk nem megsértésére szavazott az első kérelmező, tehát Ungváry Krisztián esetében. Így Magyarországot nem egyhangúlag, hanem 6:1 ellenében marasztalta el Strasbourg Ungváry esetében, míg az Irodalom Kft. tekintetében egyhangú döntés született. Kuris bíró különvéleményében kifejti egyező és konkuráló nézőpontját a döntéssel, melyhez a szekció elnöke Guido Raimondi is csatlakozott.
A következő döntés a Hunvald ügyben született 2013. december 10-én, melyben elmarasztalta Magyarországot az 5. cikk, tehát a szabadsághoz és biztonsághoz való jog megsértése okán. A Bíróság az ügyben Hunvald György 31 hónapos vizsgálati fogságát nem tartotta igazolhatónak a szökés és a várhatóan kiszabott büntetés súlyosságára tekintettel sem, kiváltképpen, hogy az eljárás során több kisebb eljárási hibára is sor került. Azonban a kérelmező által kért 22 105 103 forint vagyoni és 10 000 000 forint nem vagyoni kár helyett Strasbourg mindössze 2700 eurót ítélt meg.
A harmadik döntés 2013. december 17-én született a Barta és Drajkó ügyben, ahol Magyarországot a 6. cikk, tehát a tisztességes tárgyaláshoz való jog megsértése okán marasztalták el az ésszerű idő követelményének megsértésére tekintettel.
Új eljárási rend
A bíróság az Egyezmény 25. cikkének d) szakaszának megfelelően, teljes ülés keretében elfogadta az eljárási rend 47. cikkének, nevezetesen az egyéni kérelem kötelező tartalmi elemeinek módosítását, mely 2014. január 1-jétől hatályos.
A Bíróság ezen cikket mindössze ötször módosította eddig: 2002. június 17-én és július 8-án, 2007. december 11-én, 2008. szeptember 22-én, és 2013. május 6-án.
A módosítások két fő csoportba sorolhatóak:
- Az új eljárási szabályok első sorban a kérelem kötelező tartalmi elemein szigorítottak, amely megsértése esetén a Bíróság mellőzi az ügy érdemi vizsgálatát.
A szigorúbb tartalmi elemekre vonatkozó követelmény szerint, a kérelemnek tartalmaznia kell minden információt és mellékletet a panaszra vonatkozólag, amely lehetővé teszi a Bíróságnak az ügy eldöntését további iratok bekérése nélkül is, ennek megfelelően, kötelező jelleggel a nemzeti bíróságok határozatait is csatolni kell. A tartalmi követelmények teljesítése esetén is elutasítja a Bíróság a kérelmet, abban az esetben ha a formai követelmények sérülnek. Ennek eleget téve, most már kötelező jelleggel a kérelemhez csatolt iratokat időrendben, folyamatos számozással és pontos megnevezéssel kell felsorolni.
A szigorúbb tartalmi és formai követelmények lehetővé teszik a Bíróság számára az ügyek prioritás szerinti mérlegelését már a kezdeti szakaszban vagy éppen egyes bíró a kérelmeket elfogadhatatlanná nyilváníthatja az alapvető tartalmi vagy formai követelmények megsértésre tekintettel, ezzel pedig a Bíróság ügyhátralékának statisztikáját jelentős javíthatja.
A szigorúbb szabályok azonban nem rugalmatlanok. Elsőként csak formai követelményeket fognak nézni, azaz kezdetben egy nem megfelelő magyarázat okán még nem fogják elutasítani a kérelmet. Másrészt pedig a Bíróság fenntartja magának a lehetőséget, hogy nyilvánvaló formai követelmények megsértése ellenére is a kérelmet befogadja, és az eljárást elindítsa.
- A Bíróság másik nagy reformja a határidőket érinti. A kérelmet eddig az összes hazai jogorvoslat kimerítésétől számított hat hónapig lehetett a Bírósághoz benyújtani, azonban a határidő megszakadt egy levél vagy egy hiányos kérelem benyújtása esetén is.
Az új szabály szerint azonban a hat hónapos határidő csak akkor szakad meg, hogy ha a formai követelmények szerint hibátlan kérelmet nyújtanak be, és a postai bélyegző szerint a határidőn belül.
***
Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.
