Strasbourgi kártérítés helyett magyar elégtétel

Az Országgyűlés által 2021-ben elfogadott törvényjavaslat alapján 2022. január 1. napjától lehetőség nyílik arra, hogy az elhúzódott polgári perek miatt a felek kompenzációs igényt érvényesítsenek az eljáró bíróságokkal szemben. A hatékony jogorvoslat hiányára az Emberi Jogok Európai Bírósága már több ízben felhívta a Magyar Állam figyelmét, illetve sorozatos elmarasztaló ítéleteivel kellően indokolttá tették e törvény megalkotását. Cikkemben röviden bemutatom a polgári peres eljárás fejlődését, a 2022. január 1-jén hatályba lépő új törvényt és annak gyakorlati jelentőségét.

1992-ben Magyarország csatlakozott az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez, ezzel kötelezettséget vállalva arra, hogy biztosítja az „észszerű időn belüli eljáráshoz való jogot” a 6. cikk alapján, illetve ennek megsértése esetén hatékony jogorvoslatot biztosít a 13. cikk alapján.

Ezen követelmények Magyarország Alaptörvényében is megjelennek, mint alapjogok.

Hazánkat az elmúlt közel 30 évben rengeteg ítéletben marasztalta el az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) Strasbourgban, mind az észszerű időn belüli eljáráshoz való jog megsértése miatt, mind pedig azért, mert nem biztosít hatékony jogorvoslatot a perek elhúzódásának megelőzésére, illetve az ebből fakadó károk orvoslására. Lássuk, hogy mi is ennek az oka!

Abban az időben, amikor Magyarország csatlakozott az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez még az 1952. évi III. törvény [régi Polgári perrendtartás] volt hatályban, amely egy „szocialista szellemű”, szovjet mintára készült perrendtartás volt. A rendszerváltás után azonban olyan gazdasági és társadalmi változások kezdődtek, amelyre ez a törvény nem volt felkészülve. Megindult a vállalkozás szabadsága, tömegével alakultak a gazdasági társaságok, illetve megjelent a korlátozás nélküli magántulajdon is. A bíróságok leterheltek voltak és nem tudtak lépést tartani az ügyekkel. „A polgári perek olyan mértékben elhúzódtak, hogy az már az igazságszolgáltatás működőképességét kérdőjelezte meg.”1

A régi Polgári Perrendtartásban először 1992-ben jelent meg az eljárások észszerű időn belüli befejezésének követelménye, mely az 1999. évi módosítás során kapott valódi tartalmat. Ennek nyomán ugyanis 2003. július 1-től lehetőség nyílt kártérítési perek kezdeményezésére a hazai bíróságok előtt, illetve számos, a bíróságokra kötelező határidőt állapítottak meg.

Indítsd be karriered az LKT Fresh Programmal!

Pályakezdő ügyvédjelöltként a későbbi karrieredre is óriási hatással van az első munkahelyed – nagy a nyomás, hogy jó döntést hozz a diploma után.

A Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda neve a garancia arra, hogy itt mindent megkapsz, amire egy sikeres jogászi pálya beindításához szükséged lehet.

Emellett a módosításban -az EJEB eseti döntései alapján- meghatározták azokat a szempontokat, amiket vizsgálni kellett annak eldöntéséhez, hogy történt-e jogsértés. Ilyen volt:

  • az ügy bonyolultsága, komplexitása,
  • a felek közrehatása (terhelte-e a feleket felróhatóság, azaz úgy jártak-e el minden esetben, ahogy az az adott ügyben elvárható),
  • illetve vizsgálni kellett, hogy mi a per tétje.

A módosítás az eljárás észszerű időn belüli befejezéséhez való jog megsértése esetén kártérítés jellegű sérelemdíjat biztosított a feleknek.

2006-ban újabb jogintézménnyel próbálták felgyorsítani a peres eljárásokat, bevezetésre került a kifogás intézménye. Ennek célja a késedelem mielőbbi felszámolása, a sérelmes helyzet megszüntetése. Kifogást az eljárás elhúzódása miatt a per során bármelyik fél tehetett, viszont elbírálni érdemben csak azt lehetett, amelynek vizsgálatakor a késedelem még fennállt. „A kifogás ugyanis nem a mulasztás vagy a késedelem [utólagos] megállapítását, hanem annak orvoslását célozza.”2 Ennyi év távlatából bátran kijelenthető, hogy a kifogás intézménye nem hatékony perjogi eszköz a felek kezében.3

1992-től kezdődően az elhúzódó eljárások résztvevői tömegesen fordultak az Emberi Jogok Európai Bíróságához azzal, hogy az eljárások időtartama összeegyeztethetetlen az „észszerű idő” követelményével, illetve hogy ebben a vonatkozásban nem áll rendelkezésre hatékony jogorvoslat.

A Gazsó kontra Magyarország ügyben (48322/12. számú kérelem) 2015. július 16-án született elmarasztaló ítélet a Magyar Állammal szemben. Gazsó György és munkáltatója közötti jogvita 2002-ben kezdődött elsőfokon, majd a jogvitát végleg lezáró ítéletet a Kúria hozta meg 2012-ben. A hazai bíróságoknak felróható pertartam 3 szinten összesen 6 év és 2 hónap volt, mely egyértelműen túllépi az „észszerű idő” követelményét. A bíróság hazánkat 1000 euró nem vagyoni kár megtérítésére kötelezte, illetve további 2400 eurót ítélt meg a felperes részére a felmerült költségei megtérítésére. Az EJEB egyetértett a felperessel a tekintetben, hogy Magyarországon nem áll rendelkezésre hatékony jogorvoslati lehetőség és felhívta a Magyar Államot arra, hogy hozzon létre olyan hazai jogorvoslatot vagy jogorvoslat-együttest, amely képes kezelni a strukturális hiányosságokat.

Másik figyelemre méltó ügy volt még a Wolfgéher és Turula kontra Magyarország ügy (36739/05. számú kérelem), amely 1992-től 2005-ig tartott, ezzel elérve a több, mint 10 éves pertartamot. A Kormány nem terjesztett elő olyan tényt vagy meggyőző érvet, amely indokul szolgálhatna a késedelemre, így a Bíróság megállapította az „észszerű időn belüli eljáráshoz való jog” megsértését és 8000 eurós nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte a Magyar Államot.

Hazánk 1992. november 4. és 2018. május 31. között összesen 1 milliárd 868 millió forintot fizetett ki az Emberi Jogok Európai Bíróságának elmarasztaló ítéletei alapján a kárvallottaknak.

2018. január 1-jén aztán életbe lépett az új Polgári perrendtartás, a 2016. évi CXXX. törvény. Az egyik legfontosabb cél a törvény megalkotása során az volt, hogy a perhatékonyság rendszerszinten megvalósuljon. Megjelentek a felek közötti egyezséget előmozdító szabályok, előtérbe került a mediátori tevékenység. Elsőfokon bevezetésre került az osztott perszerkezet, melynek történeti gyökerei az 1911-es Plósz-féle Polgári perrendtartásig nyúlnak vissza. További cél volt a perkoncentráció fokozása, így például követelményként jelent meg a szűkebb határidők betartása/betartatása. A polgári perek elhúzódása miatti hatékony jogorvoslat azonban még mindig hiányzott, az sértett feleknek egészen Strasbourgig kellett menniük, ha alapjogi sérelmüket vagyoni kompenzációra szerették volna váltani.

Ennek megoldására 2021-ben az Országgyűlés elfogadta a törvényjavaslatot a polgári perek elhúzódása miatti elégtételről. A törvény ezt a kompenzációt vagyoni elégtétel néven új jogkövetkezményként vezeti be az alapjogi sérelem kompenzálására, elhatárolva ezzel a kártalanítás, kártérítés, illetve sérelemdíj intézményétől. Hatálya kifejezetten csak a polgári peres eljárásra terjed ki, és deklarálja, hogy amennyiben a polgári per teljes tartama vagy akár csak valamely szakaszának tartama meghaladja azt az időszakot, amelyet a jogalkotó észszerű időtartam felső határának meghatároz, akkor a peres fél vagyoni elégtételre lesz jogosult.

A teljes időtartamra vonatkozóan főszabály szerint öt év az észszerű idő felső határa, egyes eljárási szakaszok esetében pedig:

  • elsőfokon: 30 hónap
  • fizetési meghagyással indult elsőfok: 36 hónap
  • másodfok: 18 hónap
  • felülvizsgálat: 12 hónap

A jogszabály rövidebb határidőt állapított meg néhány gyors elbírálást igénylő ügyben, mint a kiskorú gyermek tartása iránt indított per, személyállapoti perek, sajtó-helyreigazítás iránt indított perek, valamint a munkaügyi perek.

A vagyoni elégtétel iránti kérelmet az ügyben nem érintett törvényszékek bírálják majd el, polgári nemperes eljárás keretében. Az igényérvényesítés írásban fog zajlani, ezzel elősegítve a hatékony és gyors ügyintézést. A vagyoni elégtétel mértékét kormányrendelet 400 forintos napidíjban határozta meg, így egy teljes késelemes évért legfeljebb 146.000 forint elégtételre számíthatnak a sértettek.

Fontos még megemlíteni, hogy a vagyoni elégtétel megítélése nem érinti a félnek azt a jogát, hogy a Ptk.-ban szabályozott „bírósági jogkörben okozott károkért való felelősség” szabályai szerint pert indítson a bírósági eljárás elhúzódásával összefüggésben őt ért kár miatt.

Jelen történelem ismeretének fényében, nagy esélyt látok arra, hogy a napi 400 forintos elégtétel, mint szankció, csekély mértéke miatt nem hozza meg a várt pozitív hatásokat, így a törvény gyakorlati jelentősége elhanyagolható lesz. Viszont pozitívan értékelendő, hogy a sértettek mindenképpen könnyebben tudják majd anyagi kompenzációs igényeiket érvényesíteni a hazai bíróságok előtt.

Ez a cikk az Arsboni 2021 őszi Gyakornoki Programjának keretében készült, melynek támogatója a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda.

Források

Források:

  • Kengyel Miklós: Magyar Polgári eljárásjog Osiris Kiadó, Budapest 2013
  • Király Lilla: Gyorsabb, egyszerűbb, olcsóbb, hatékonyabb? Az új magyar Polgári perrendtartás. Általános rész osztott perszerkezetének hatékonysági elemzése. Akadémia Kiadó Zrt., Budapest, 2019
  • Németh János-Kiss Daisy: A Polgári perrendtartás magyarázata 1. Harmadik (átdolgozott) kiadás Complex Jogi és Üzleti Kiadó
  • Magyar Közlöny 120. szám 2021. június 25., péntek 2021.évi XCIV. törvény „A polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítéséről.”
  • https://www.jogiforum.hu/hir/2021/07/15/vagyoni-elegtetel-az-elhuzodo-polgari-perekert-jovo-januarban-lepnek-hatalyba-az-uj-szabalyok/
  • https://jogaszegylet.hu/jogelet/a-polgari-peres-eljaras-elhuzodasaval-kapcsolatos-vagyoni-elegtetel-ervenyesiteserol-szolo-t-16218-szamu-torvenyjavaslat/
  • https://eljarasjog.hu/2017-evfolyam/tavol-europatol-az-eszszeru-idon-beluli-eljarashoz-kapcsolodo-jogorvoslati-lehetosegek-szukulese/?fbclid=IwAR3k2-WNNtQFr_lM9ENcyBkaz0UcpD8FfSx_Ar-yfTh63ydpWHtj6FIkRlo
  • https://www.krs.hu/sites/default/files/tudastar/vagyoni_elegtetel_-_igy_lehetseges_a_polgari_peres_eljarasok_elhuzodasa_miatt.pdf
  • http://www.alkotmanyjogasz.hu/eljaras_elhuzodasa.html
  • https://index.hu/belfold/2021/04/12/elhuzodo-targyalas-az-elhuzodo-perekrol/?token=85c297400600861d66486a137ae5594e
  • https://fovarosiitelotabla.birosag.hu/sites/default/files/field_attachment/2006_-_az_eljaras_elhuzodasa_miatti_kifogas_egyes_kerdesei.pdf

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.