Szabadságjogok – Jogrendszer “Kelet és Nyugat találkozásánál” – II. rész

Függetlenség és alkotmányos berendezkedés. Ezek jellemzik a Hongkongi Különleges Közigazgatási Terület felépítését, amely az igazságszolgáltatás különállására, és az Alaptörvény erejére épül.

Cikksorozatunk első részében a hongkongi jogrendszer egészét mutattuk be, amelyet most a jogállamiság és a szabadságjogok érvényesülése, a következő részben pedig a különleges választottbíráskodási és egyéb vitarendezési rendszerük bemutatása követ.

Ahogy azt már kiemeltük előző cikkünkben, a Hongkong helyzetét tisztázó kínai-brit megegyezés 50 évre szól, amely szerint a brit hatalmi rendszer fennállása alatt kialakított hongkong-i kapitalista rendszer változatlanul, a szocialista Kína befolyásától mentesen működik tovább 2047-ig.

Jogállamiság

A kínai–brit megegyezésben és a hongkongi Alaptörvényben megállapított „egy ország, két rendszer” elv az Európai Parlament jelentése szerint is jól működik, mivel Hongkong lakosságának jogait és alapvető szabadságait tiszteletben tartják, védik a jogállamiságot, az emberi jogokat, a szabadságokat, a színvonalas közegészségügyi ellátást, a biztonság magas fokát, az átláthatóságot, az igazságszolgáltatás megbízhatóságát, valamint fenntartják a piacgazdasági rendszert és az üzleti környezetet. Kiemelték, hogy a jogállamiság fenntartása és az igazságszolgáltatás függetlensége továbbra is kulcsfontosságú szerepet játszik Hong Kong jólétének hosszú távon történő biztosításában.

Karrier Kávézz velünk!

Alakítsd karriered ingyenes tanácsadásunk során!

A különleges jogállású terület életében fontos szerepe volt a 2011-es, ún. jogalkotási évnek. A Legfelsőbb Bíróság elnöke is úgy nyilatkozott, hogy a hongkongi jogállamiság három alapvető jellemzője a törvények megléte, amelyek tiszteletben tartják az emberek jogait és méltóságát; a független igazságszolgáltatás, amely megvédi ezeket a jogokat; valamint az igazságszolgáltatásnak megfelelő működés. A hongkongi bírói kar is ennek megfelelően védelmezi a szabadságokat, továbbá biztosítja, hogy mindenki egyenlő bánásmódban részesül a törvényeknek megfelelően.

Az Európai Bizottság 2017. évi jelentése hangsúlyozza: „A jogállamiság, az átlátható szabályozási keret, a nagyon alacsony szintű korrupció és bűnözési ráta, valamint a hatékony közigazgatás és a független igazságszolgáltatás hozzájárult a kedvező befektetési környezet megőrzéséhez és erősítéséhez, amely Hong Kong sikerének kulcsát jelenti.”

Hong Kong „jogállamiságát” nemcsak az Európai Unió szervei, de más szervezetek is figyelemmel kísérik. A Világgazdasági Fórum által összeállított, 2017–2018-ra szóló globális versenyképességi index szerint Hong Kong a bíróságok függetlensége terén világviszonylatban a 13. helyet foglalja el, az elérhető 7 pontból 6.1 pontot ért el[1]. A Világbank globális kormányzati mutatói szerint Hong Kong 2014-ben 93,8%-ot ért el a „jogállamiság” tekintetében. Továbbá Hong Kong 2003 óta a vizsgált országok felső 10%-ába tartozik[2].

A hongkongi legfelsőbb bíróság épülete

Szabadságjogok érvényesülése

Hong Kong legfontosabb jogforrása az Alaptörvény, ezért kiemelt jelentőséggel bír a szabadságjogok, eljárási garanciák legfelsőbb szintű deklarálása. A véleménynyilvánítás szabadsága, a magánélethez való jog ugyanúgy megtalálható benne, mint a tisztességes eljáráshoz való jog, a bírák mentelmi joga vagy az ártatlanság vélelme.

Az „egy ország, két rendszer” elv keretében a véleménynyilvánítás és a média szabadsága alkotják a központi értékeket, és meghatározó elemei Hong Kong üzleti központként betöltött pozíciójának.

Noha az évek során a szabadságjogok gyakorlásának biztosítása nem veszített jelentőségéből a hongkongi bíráskodásban, a tendencia hanyatlóban lehet. 2018-ban a Riporterek Határok Nélkül sajtószabadság-indexében Hong Kong csupán a 70. helyre került[3] – igaz, ezzel három helyezést javított az egy évvel korábbi pozícióján[4].

A hongkongi média kapcsán az Európai Bizottság 2015. évi jelentése[5] rögzíti annak alapvetően szabad jellegét, ugyanakkor felhívja a figyelmet – utalva a Hongkongi Újságírók Szövetségének jelentésére – az öncenzúra jelenségére, amely elsősorban a szárazföldi Kínával kapcsolatos ügyekről szóló tudósításokban észlelhető.

Aggályok merülnek fel felderítetlen ügyek kapcsán. 2015 végén öt személy eltűnt, közülük két uniós polgár, akik a központi kormányt bíráló anyagokat nyomtató és értékesítő egyik hongkongi kiadóval és könyvesbolttal álltak kapcsolatban. Ennek következtében több újságíró és lapkiadó bevallottan visszaszorította az azokhoz hasonló írások megjelentetését. Ugyan végül 2017 októberében előkerült az utolsó eltűnt könyvkereskedő is, azonban ügyüket sosem tisztázták.

Kína és Hong Kong kapcsolata a szabadságjogok és a bűnüldözés kölcsönössége terén decemberben mérföldkőhöz érkezett, ugyanis – épp az öt könyvkereskedő eltűnésének ügyéből kiindulva – megállapodtak egy gyorsabb értesítési rendszer létrehozásáról azokban az ügyekben, amikor az egyik régió lakosait büntetőjogi őrizetben tartják a másik régióban. Minkét fél kötelezettséget vállalt arra, hogy hét munkanapon (összetettebb ügyekben valamivel hosszabb időn) belül tájékoztatják egymást, ha kisebb bűncselekmények miatt őrizetbe vesznek  egy, a másik régióból származó személyt[6].

Noha érik tehát kihívások a hongkongi jogállamot, a nemzetközi megállapítások szerint Hong Kong igazságszolgáltatási rendszerének függetlensége a kisebb visszalépések után/közben is töretlenül az alkotmányos értékek biztosítása mellett áll.

***

A cikk elkészítéséhez nyújtott kutatási segítségért külön köszönet illeti Szalai Flórát és Mészáros Szilárdot.  

Jelen cikksorozat a szerző 2017 decemberi hongkongi tanulmányútja alapján készült, amely utat a hongkongi kormány újságírói ösztöndíjprogramja támogatott. A cikksorozat formátumát, tartalmát a szerző önállóan alakította ki.

Jegyzetek

[1] http://www3.weforum.org/docs/GCR2016-2017/05FullReport/TheGlobalCompetitivenessReport2016-2017_FINAL.pdf

[2] http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52016JC0010&qid=1525093127519&from=HU

[3] http://rsf.org/en/ranking

[4] http://rsf.org/en/ranking/2017

[5] http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52016JC0010&qid=1525093127519&from=HU

[6] http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52018JC0007&qid=1525093127519&from=HU

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

MEGOSZTÁS