Miért van szükségük a gazdáknak jogi védelemre a madarakkal szemben?

Minden földműves rémálma, hogy a terményét madarak dézsmálják fel. Most biztosan azt gondolod magadban, hogy miért lenne ez a rémálma a gazdának, hiszen legközelebb megpróbál majd védekezni a madarak ellen, ezt a kárát pedig biztos majd úgyis megtérítik neki…sajnos azt kell, hogy mondjam, hogy ez nem ilyen egyszerű. Ennek az oka pedig az, hogy az így keletkezett károkat a jogalkotó nem minősíti vadkárnak, amiért kártalanítást nyújtanának, és a földhasználó védekezési lehetőségei is korlátozottak. Mégis akkor mit tehetnek a gazdák ebben a kiszolgáltatott helyzetben? Szükség volna a jelenlegi jogi szabályozás reformjára?

A különböző madárfajokkal kapcsolatban más-más engedélyköteles riasztási módszert engedélyezhet a hatóság, és ebből kifolyólag nem tehet ki csak úgy egy madárijesztőt sem a gazda a telkére, olyan részletesen van szabályozva a 13/2001. (V. 9.) KöM rendeletben az, hogy hogyan is védekezhet. Ám a jogalkotó mégsem gondolt arra – és ez nem újkeletű, hanem visszatérő probléma, amióta az ember földműveléssel foglalkozik –, hogy a madarak milyen gyakorisággal és milyen károkat okoznak a földeken. Ennek következtében a madarak által okozott károkért nem nyújt kártalanítást sem az állam, sem senki más. Ugyanis a vadvédelemről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény nem nevesíti a madarakat azon vadak között, amelyek károkozását a 75.§-a alapján a vadászatra jogosult lenne köteles megtéríteni, mint vadkárt.
2020. február 20-án egy a Debreceni Közigazgatási- és Munkaügyi Bíróságon tartott környezetjoggal kapcsolatos tárgyaláson egy földtulajdonos a napraforgó termésében a vetési varjak által okozott károk ellenében nyújtandó kártalanításért perelte a Debreceni Járási Hivatalt, mivel a korábbi tárgyaláson a riasztást nem engedélyezték számára, amivel ő egyet is értett és éppen ezért kért kártalanítást. A Járási Hivatal azzal védekezett az ügyben, hogy a gazda nem tett eleget a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben foglalt kötelezettségének, miszerint a tőle elvárható módon és mértékben nem gondoskodott a kártétel megelőzéséről. Az ügy azért volt érdekes, mivel a vetési varjú által okozott kárt ugyan meg lehetett volna előznie a földterület tulajdonosának, mégis közbeszólt az a tény, hogy azon a területen, ahol a károkozás történt fészkel a kék vércse, amely fokozottan védett fajnak számít.

Ezen okokból kifolyólag semmilyen riasztást nem lehetett alkalmaznia a gazdának a termőföldje védelme érdekében.

A területen illetékes Hortobágyi Nemzeti Parkból is kihívtak egy szakértőt hátha segítséget tudna nyújtani, de ő sem tudott olyan megoldást javasolni a tulajdonosnak, amivel megszüntethetné a vetési varjak károkozó tevékenységét és közben nem veszélyeztetné a kék vércsék populációját a területen. Így nem tehet mást csak tűrni tudja a varjakat, és bíznia kell benne, hogy nem fognak odaszokni. Ha ez mégis bekövetkezik, olyan növényt kell termesztenie, amely nem kelti fel a varjak érdeklődését.

Korábban már volt szó a madarak által okozott károk megtérítéséről, hogy hogyan is lehetne megoldani ezt a problémát, de ez idáig nem született az ügyben szabályozási megoldás. Ezek alapján a cikk elején feltett utolsó kérdésemre a válasz pedig az, hogy igen!

Szükség van a jelenlegi szabályozás reformjára, amelyhez tulajdonképpen elég lenne a már meglévő és jól is működő agrárkárenyhítési rendszer kibővítése.

Kutatás a jogi munkaerőpiacról

A kitöltők között a nyertes választása szerint kisorsolunk 4 db Szigetjegyet, egy 75.000 Ft-os IKEA utalványt vagy egy 75.000 Ft-os Repjegy.hu utalványt!

Ez a rendszer a mezőgazdasági termelők befizetéseiből és az állam ezzel legalább azonos összegű költségvetési támogatásából gazdálkodó „biztosítási rendszer”, amely – a jogszabályokban előírt részletes feltételek teljesülése esetén – fagykár, belvízkár, aszálykár bekövetkezésekor nyújt kárenyhítési juttatást a rendszerhez csatlakozott mezőgazdasági termelők részére. Igaz, hogy ez a rendszer az elemi károkra vonatkozik, de mivel a jogalkotó nem nevesíti a madarakat sem mint vadakat, sem mint mást, így ki lehetne bővíteni velük ezt a rendszert. Ebben a rendszerben van egy minimum befizetési kötelezettsége a termőföldterület tulajdonosának egy bizonyos földterületnagyságot meghaladóan, alatta pedig önkéntes alapon működik, és abból fizetik az elemi károkat, mivel a biztosító nem köt az ilyen esetekre biztosítást a gazdával. Igaz, hogy a rendszer szabályozása szerint nem kapná meg azt a teljes összeget a károsult, mint amilyen mennyiségű kára keletkezett, de ez is több lenne, mint a semmi, vagyis  amennyit jelenleg kapna.

A cikk megírásához az Arsboni a Jogtár adatbázisát használta.

Irodalomjegyzék
  1. 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről
  2. 1996. évi LV. törvény a vadvédelemről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról
  3. 18/2008. (VI. 19.) KvVM rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet módosításáról szóló 18/2008. (VI. 19.) KvVM rendelet
  4. 2008. évi CI. törvény a nemzeti agrárkárenyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról
  5. Az agrárkár-enyhítési eljárásról szóló 32/2009. (III. 31.) FVM rendelet
  6. https://www.promenad.hu/2018/10/04/lazar-elintezte-az-agrartarca-segit-a-varjak-elleni-harcban/ (Letöltve: 2020.03.01)
  7. http://www.vadkarvedelem.hu/hir/felelosseg-vadkarert-vadaszhato-allat-altal-okozott-karert-vadaszati-karert-valamint-vad (Letöltve: 2020.03.01)
  8. http://tbuvar.hu/olvgaleria/vasutagabor/pages/kekvercse231_jpg.htm (Letöltve: 2020. 03.09)
  9. http://www.fegyvernek.hu/node/546 (Letöltve: 2020.03.17)
  10. https://www.agronaplo.hu/szakfolyoirat/2008/09/kerteszet/seregelystrategia-a-szoloben (Letöltve: 2020.03.17)
  11. – https://portal.nebih.gov.hu/noveny-bejelentes/-/asset_publisher/4ndba0yRXvQX/content/a-nemzeti-agrarkar-enyhitesi-rendszer-2009-evtol-hatalyos-uj-feltetelrendszer/uj-elektronikus-karbejelentes-november-1- (Letöltve: 2020.03.20)
  12. https://www.ujnemzedek.hu/trend/vetesi-varjak-szedik-a-szetdobalt-csikkeket-franciaorszagban (Letöltve: 2020.03.20.)

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.