Tárgyalások nyilvánosságának nyilvánvalótlansága – különleges jogrend idején

„A bíróságok működését is komoly kihívások elé állította a világjárvány okozta rendkívüli időszak. Az igazságszolgáltatásnak voltak olyan területei, melynek szabályozására nem volt felkészülve a jogrendszer.”

A veszélyhelyzetben érvényesülő speciális eljárásjogi szabályok hatályba lépésével, hazánkban megszűnt a rendkívüli ítélkezési szünet.[1] A bizonytalanságok orvoslására meghozott kormányrendelet legfontosabb célja a bíróságok zavartalan működésének biztosítása volt. Ezen cél mentén került „újraszabályozásra” a polgári perrendünk. A vírus elleni védekezés elsődleges eszköze a személyes kapcsolatok csökkentése és lehetőségek szerinti elkerülése volt, mely a különleges eljárásjogi szabályozásban az alábbi pontokon érhető leginkább tetten: a bíróságokon a személyes ügyfélfogadás szünetelt; a perfelvételek írásban, perfelvételi tárgyalások mellőzésével zajlottak; tárgyalásokra pedig csak elektronikus eszközök segítségével kerülhetett sor.[2]

A veszélyhelyzet ideje alatt hatályba lépett új szabályozás az elektronikus tárgyalásokon érvényesülő nyilvánosságot csak felületesen érintette.

Elvileg az elektronikus tárgyalásokon is megfelelően biztosítani kellett volna a társadalmi részvételt, azonban ennek pontos módja nem került meghatározásra.

A Kúria Polgári Kollégiumának véleménye alapján a tárgyalás kitűzött helyszínén (ami a bíró tárgyalási napon való tartózkodási helyével azonos) a társadalmi részvétel a járvány elleni védekezés szabályainak betartásával megfelelően biztosítható.[3] Ez azonban a veszélyhelyzeti perrend megalkotásának és szabályozásának céljaival teljesen ellentétes, hiszen ebben az időszakban egyáltalán nem foganatosíthattak a bíróságok személyességet igénylő eljárási cselekményeket, valamint az ügyfelek sem léphettek be a bíróságra. Továbbá ez a megoldás egy kijárási korlátozás esetén sem tudja biztosítani a nyilvánosság elvének érvényesülését. Ezek alapján elmondható, hogy hazánkban csak látszatintézkedés szintjén került rögzítésre a nyilvánosság elvének biztosítása.

A vírushelyzet enyhülésével hatályba lépő Módosító kormányrendelet pedig már kifejezetten megengedte a bíróságok számára, hogy amennyiben a járványügyi intézkedések megkívánják, kizárhassák a nyilvánosságot a hagyományos tárgyalásokról is.[4]

Mindezek alapján elmondható, hogy a speciális eljárásjogi szabályok érvényesülése mellett a személyesség és közvetlenség elvei háttérbe szorultak a bírósági eljárásokban, és a tisztességes eljáráshoz való jog egyik alkotmányos alkotóeleme, a nyilvánosság nem érvényesült.

Vajon ez az általános nemzetközi tendencia, vagy voltak országok, ahol sikerült ezen elv biztosítása mentén megteremteni az újragondolt bírósági eljárásokat?

Nemzetközi kitekintés

Angliában már a világjárványt megelőzően kialakításra került az a rendszer, melynek keretében a tárgyalásokat rögzítik és feltöltik a bíróság honlapjára, ennek alapján a járvány idején is tudták biztosítani a nyilvánosság elvének érvényesülését.[5]

Texasban a nyilvánosságot úgy kívánták biztosítani a vírushelyzetben, hogy élőben streamelték a bírósági eljárásokat a Youtube platformján keresztül,

valamint a Zoom alkalmazás segítségével is be tudtak kapcsolódni az állampolgárok a tárgyalásokba.

Kanadában a média munkatársai számára biztosították, hogy egy előzetes regisztrációt követően részt vehessenek a Zoom applikáción keresztül lefolytatott bírósági tárgyalásokon. Emellett pedig a bíróság honlapján keresztül bárki követhette az élő tárgyalásokat.[6]

Németországban vitát váltott ki, hogy megengedhető-e a bírósági tárgyalásokról a nyilvánosság kizárása a világjárvány idején. Korábban a bírósági tárgyalások nyilvánosságát csak a személyes részvétel útján kívánta biztosítani az állam.[7] Kifejezetten tilos volt a bírósági eljárásokról, valamint az ítélethirdetésről felvételt készíteni.[8] Később a helyzet súlyosbodásával azonban egyértelműen rögzítésre került, hogy abban az esetben is biztosítani kell a társadalmi részvételt, ha az eljárás elektronikus úton kerülnek lefolytatásra.[9]

A nemzetközi gyakorlat azt mutatja, hogy a hirtelen jött és váratlan helyzetben való folyamatos működés biztosítása mellett is találtak megoldást a nyilvánosság elvének érvényesülésére. Ezzel szemben hazánkban a kérdéssel való érdemi foglalkozás elmaradt.

Hipotézis – nálunk mindez hogyan valósulhatna meg?

Kevesen foglalnak állást a bíróság működésének jövőjével kapcsolatban, így túl sok alternatíva a szakirodalomból nem áll rendelkezésünkre. Osztovits András kúriai bíró az igazságszolgáltatás jövőképével kapcsolatban egy interjúban kifejtette véleményét arról, hogy amennyiben a bírósági tárgyalásokról felvétel készülne és az később közzétételre kerülne, azt bárki, bárhol, bármennyiszer visszanézhetné, és ez a nyilvánosság egy sokkal szélesebb érvényesülését és egyben garanciáját jelenthetné.[10]

A bírósági tárgyalások publikálása azonban valóban ezt a célt szolgálná?

Ahogy azt láthattuk, a nemzetközi gyakorlatban is megjelent már a tárgyalásokról készült felvételek feltöltése, illetve közvetlen vetítése a világhálóra, nemcsak különleges jogrend idején, hanem hagyományos esetekben is. Ilyen rövid idő elteltével azonban még nem kristályosodott ki az ezzel kapcsolatos gyakorlat, valamint az ehhez fűződő hatások. Ha belegondolunk a mai fejlett körülmények között senkinek nem okoz kihívást egy elektronikus eszköz képernyőjéről kiragadott pillanat rögzítése, mely pillanatok montázsával bárki visszaélhet a közösségi média felületein. Ez akár egy visszakövethetetlen és ellenőrizhetetlen folyamat is lehet, ami hosszútávon akár eredményezhetné az igazságszolgáltatás tekintélyének csorbáját is.

Szabályozási elképzelések

Innovatív és eljárásjogunkkal összeegyeztethetőbb megoldásnak tartom a társadalmi részvétel média útján való biztosítását.

A bíróságok honlapjukon a tárgyalási jegyzék részeként feltüntethetnének egy internetes linket, amelyen a média munkatársai előzetesen regisztrálhatnának, és így részt vehetnének az elektronikus eljárásokban. Ezzel egy újraértelmezett módon biztosítani lehetne a társadalmi részvételt, és külön technikai eszközrendszert sem igényel.

Jövő jogalkotásának kihívása

Nyilvánvalóan annak megválaszolása, hogy egy ilyen kivételes helyzetben hogyan tudunk eleget tenni ezen elv érvényesülésének, úgy, hogy közben az emberi egészség megóvása maradjon a középpontban, a jövő jogalkotásának feladata, azonban mindenképp érdemes foglalkozni a kérdéssel, és levonni a veszélyhelyzeti perrend tanulságait.

Vajon az újonnan bevezetett különleges jogrendben is csak úgy elfogadjuk, hogy nem tudnak alkotmányos alapelvek érvényesülni polgári perrendünkben?

A cikk megírásához az Arsboni a Jogtár adatbázisát használta.

Irodalomjegyzék

[1] Jogászvilág: Megszűnt a rendkívüli ítélkezési szünet, https://jogaszvilag.hu/napi/megszunt-a-rendkivuli-itelkezesi-szunet;

[2]A veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. r.;

[3]2/2020. (IV. 30.) PK vélemény veszélyhelyzet ideje alatt az elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján megtartott tárgyalás feltételeiről;

[4]A veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet, valamint a veszélyhelyzet kihirdetésével összefüggésben egyes büntetés-végrehajtási szabályok módosításáról szóló 90/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet módosításáról szóló 229/2020. (V. 25.) Korm. r. 3.§;

[5]Osztovits András: Online bíróságok és az igazságszolgáltatáshoz való jog – esély vagy veszély? HVG-ORAC, https://hvgorac.hu/Osztovits_Andras_Online_birosagok_es_az_igazsagszolgaltatashoz_valo_jog_esely_vagy_veszely?fbclid=IwAR16vxYCZeJsl1G_dwBAFuxJnhDiyi06P_X20nz425dz4gn33zU3IPU18ag;

[6]Fülöp Anna: Online bíróságok 2.0: további nemzetközi gyakorlatok és tapasztalatok, Jogászvilág, https://jogaszvilag.hu/a-jovo-jogasza/online-birosagok-2-0-tovabbi-nemzetkozi-gyakorlatok-es-tapasztalatok/?hilite=%27online%27%2C%27b%C3%ADr%C3%B3s%C3%A1gok%27;

[7]According to Section 169 para. 1 Court Constitution Act (Gerichtsverfassungsgesetz, GVG);

[8]Benedikt Windau: Corona and the German Courts – A Tale in Three Acts, Dispute Resolution Germany, http://www.disputeresolutiongermany.com/2020/03/corona-and-the-german-courts-a-tale-in-three-acts/;

[9]Peter Bert: Remote Courts in Germany, Dispute Resolution Germany, http://www.disputeresolutiongermany.com/2020/05/remote-courts-in-germany/;

[10]Osztovits András: Amikor a gép ítél a bíró helyett, https://index.hu/belfold/2020/10/05/mesterseges_intelligencia_online_birosagok_digitalizacio_itelet_biroi_dontes_informacios_technologia/?fbclid=IwAR04Xlv0A2j_Jp_4EI5MtMjM_R3RrJidG6GUHwVMhNbq5Ku1-DRupUakr8I

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.