Teltház, munkajog és Facebook a nyár legforróbb Lawtech Meetupján

A nyárközépi meetupunk forró jogi tartalmakkal, limonádéval, jó hangulattal és egy kis fröccsel telt! Július 30-án ismét a HubHub coworking irodában tartottuk az eseményt, ahol megtudhattuk, hogy miként tör hegemóniára a Facebook állam, valamint azt, hogyan változik meg a munkahelyünk a 21. században.

Dr. Dornfeld László doktorjejölt, a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet kutatójának “A Facebook állam születése” című előadása indította a meetupot. Az előadó beszélt a közösségi média átalakuló szerepéről, mint a globális társadalom egyik fontos színteréről. A növekvő politikai szerepet – hiszen az arab tavasz, a 2016-os amerikai elnökválasztás, valamint a rohingya népírtás során aktívan használták a közösségi média rendszerét – szintén meghatározó tényezőként említette.

A másik fontos résztéma a véleménybuborékok kialakulása és megerősödése volt. Ezeknek a rendszereknek az a lényege, hogy a felhasználó mindig csak a neki tetsző véleményekkel találkozzon a közösségi médiában. Ennek eredményeként kényelmesen és feszültségmentesen tudja használni ezeket a felületeket. Természetesen ez a kommunikációs hiány számtalan problémához – például a problémák szőnyeg alá söpréséhez- vezet. 

Az előadó ezután az USA és az EU vonatkozó jogszabályairól beszélt, majd a Facebook közösségi alapelvei kerültek a központban. A sértő, illetve nem odaillő tartalmakat figyelő algoritmus hiányossága, tévedési valamint az alapelv átláthatatlansága sokszor megkeserítik a felhasználók életét.

Karrier Kávézz velünk!

Alakítsd karriered ingyenes tanácsadásunk során!

Az előadó példának felhozta a művészi képek kérdését. A Facebook gyakran letiltja a meztelen nőket tartalmazó festményeket is. A tartalmak moderációja ellen nincs fellebbezés és részletes indoklást sem szoktak adni. A kontextust nem veszik figyelembe, a rendszer nem ismeri a humor, irónia fogalmát. Az álhírek problematikája is súlyos következményekkel járhat, hiszen sokan tájékozódnak a Facebookról a világ dolgairól. 

Dornfeld László összegzésként elmondta, hogy a közösségi média platform egyre inkább a törvények felett áll. Ezenkívül már nem csak szolgáltatás, hanem a globalizált társadalom egyik fontos színtere és munkaeszköz. A szabályozás kialakításáért Európai Uniós szinten szükséges fellépni.

Ezután következett Rácz Ildikó munkajogász, PhD hallgató, az Arsboni és az OPL munkatársának “A munkajog a 21. században” című előadása.

A felgyorsuló életmód és a világválság azt eredményezték, hogy az emberek egyre rugalmasabban állnak a munkához, gyakran váltanak. Nem félnek új lehetőségek után kutatni. A munkavégzésnek új tematikái alakultak ki, például az Uber és az ehhez hasonló szolgáltatások megjelenése. Ezen változások eredményeként a munkavállalók egyre inkább függetlenednek, hiszen a munkavégzés is fokozatosan önállóbbá és szabaddá válik. Ezzel együtt a szabadidő fogalma is átértelmeződött. 

A klasszikus 8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás modelljétől eltérően a mai rendszerben a  munkavégzés nem korlátozódik kizárólag a munkaidőre. Gondoljunk csak bele, hányszor fordul elő az, hogy megválaszolunk egy e-mailt a vonaton, vagy lefekvés előtt még utánanézünk valaminek. Ez nem számít munkavégzésnek, mégis a teendőnket végezzük a szabadidőnkben. 

Ennek az anomáliának az orvoslására találták ki a “right to disconnect” módszerét. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalónak lehetősége van arra, hogy otthon tényleg pihenjen, és az egyes digitális eszközök kikapcsolásával offline legyen. Ezt kollektív szerződésekkel határozhatják meg a felek. 

A munkavégzés következtében kialakult egészségügyi problémák kérdésköre szintén egy bonyolult terület, hiszen nagyon nehéz bizonyítani, hogy a betegség a sok ülés vagy a stressz miatt alakult ki. Az úgynevezett platform munkások megjelenése tovább bonyolítja a helyzetet. Az applikációkon keresztül elvállalt munkákat végző személyek nem minősülnek munkavállalóknak. Jogállásuk a vállalkozókhoz hasonló, azonban náluk nagyobb védelemre lenne szükségük. A platformok munkáltatói státusza sincs még tisztázva. 

Az összegzésben Rácz Ildikó elmondta, hogy rendszerszintű változásokra van szükség. A munkajog a bányamunkások szervezetrendszerére épült fel, a mai munka meghaladja ezt a felépítést. Rendszerszintű változásokra van szükség – emelte ki.

Kíváncsi vagy a többi képre is? Itt megtalálod őket!

Júliusi meetupunk nagy sikerére tekintettel már szervezzük a következő eseményt, melyről részletes információkkal hamarosan fogunk jelentkezni.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.