Térjünk a lényegre! – Mivel foglalkozik a Banking & Finance Group?

Pénzügyi jog I.-II. és a Banking & Finance. Sokan gondolják, hogy ez a két terület erős fedésben van egymáshoz viszonyítva, ugyanakkor a valóság ennél nem lehetne távolibb. Vajon a gyakorlatban mit is jelent a Banking & Finance? Többről van szó, mint a Hpt. nap, mint nap történő alkalmazása? Milyen ügyekkel foglalkozik a Banking & Finance Group? Cikkünk körbejárja a kérdést. 

Nagyot fordult egy év alatt a világ. És nem, nem a koronavírus lesz a téma, hanem egy egészen más terület. 2020. február 17-én nem tudtam volna pénteken délután hat órakor átutalással megvásárolni semmit sem, míg a mai napon ezt nagyjából 1-5 másodperc alatt megtehetem. Ugyanígy nem köthettem volna a banki infrastruktúrán keresztül szerződést a közlemény rovat felhasználásával. Emellett álmodni se mertem volna arról, hogy videóhívásban vehetek fel hitelt. Mi a közös mindezekben? Az, hogy a Banking & Finance területéhez tartoznak. Az pedig micsoda? Röviden és tömören: a pénzügyi közvetítőrendszer, értsd a cash flow rendszerének területe. Avagy a hogyan lesz a vietnami tőkésből MOL-részvényes, így pedig a Corvinus Egyetem közvetett finanszírozója történet összefoglaló megnevezése. 

Természetesen a Banking & Finance nem mindig volt olyan, mint amilyen most. A sestertiusoktól kezdődően az itáliai bankárokon át a forint bevezetéséig számos állomással találkozott az emberiség, míg végül megszületett az a szisztéma, amit manapság ismerünk.
Azaz a pénzügyi közvetítőrendszer, amely segít

a vállalatok, projektek finanszírozásában, az előre látható, avagy nem látható kockázatokra való felkészülésben, avagy a személyes megtakarítások eredményes megvalósulásában.

A jogi munkavégzést illetően vajon mely témakörök jelennek meg a Banking & Finance-szel kapcsolatban?

Ami elsőként megemlítendő, az a finanszírozás. Ennek során az ügyvédi irodák pénzügyi csapatai segítséget nyújtanak különböző projektek finanszírozásában, ugyanakkor ez nem csupán a Hpt. rendelkezéseinek az alkalmazását jelenti, a kötelmi jog, avagy a dologi jog ugyanolyan súllyal eshetnek latba, gondoljunk csupán egy energetikai létesítmény megvalósításához szükséges komplex folyamat elemeire.  Nem mehetünk el a méltán rettegett due diligence mellett sem, ugyanakkor ez a terület már közel sem olyan, mint amilyen évekkel ezelőtt volt. Ennek oka elsősorban az, hogy a teljes akvizíciót felölelő, minden részletre kiterjedő több száz oldalas jelentéseket felváltották az úgynevezett “red flag” jelentések, melyek csupán a problémás területekkel foglalkoznak, jelentősen redukálva az átvilágításra fordítandó időt. Fontos terület még a faktoring, ami alapvetően egy likviditást elősegítő intézmény, amelynek segítségével pénzhez juthatnak azok a vállalatok, amelyek nem tudnak kintlévőségeik jogszerű kifizetetlensége miatt további üzleti tevékenységet végezni.

Jobban megismernéd a területet?

Csatlakozz az LKT bankjogi csoportjához, és garantáltan a legjobbaktól tanulhatod majd el a szakterület fortélyait!

Ezt úgy érdemes elképzelni, hogy egy vállalkozás kiszámláz 15 millió forintot, az ügyfél viszont nem azonnal, hanem a fizetési határidő határnapján szeretne fizetni, amit megtehet. Csakhogy elképzelhető, hogy a vállalkozásnak szüksége lenne azonnal arra az összegre, ilyenkor pedig képbe jön a faktor, aki megvásárolja a vállalkozás részéről fennálló követelést például 14,5 millió forintért, a történet végén pedig az ügyfél a faktornak fizeti ki a 15 millió forintot. Így a vállalkozás likvid maradt, igaz, az eredetinél kevesebb pénzt kapott szolgáltatásáért. Fontos alkategóriái a faktorálásnak a kockázatátvállalásos, illetve a kockázatátvállalás nélküli ügyletek. Első esetben a faktor nem élhet semmiféle követeléssel a vállalkozó iránt, amennyiben az ügyfél nem fizeti ki a megvásárolt számlát, míg a második esetben élhet követeléssel.

dr. Pelikán, M. (2020). Banking and Finance a gyakorlatban. Arsboni. presented at the Legal Fest 2020 .

Természetesen egy bankjogi csoport nem mehet el a felügyeleti szerveknek való megfelelés mellett, biztosítani kell az ügyfelek jogszabályoknak történő megfelelését is. 

Merre tovább Banking & Finance? 

Ami további pikantériát ad ennek a kifejezetten klasszikusnak számító területnek, az nem más, mint a digitalizáció olyan mértékű fejlődése, amely elkezdett túlmutatni az elmúlt több ezer évben kialakult metódusokon.

Megjelent a digitális jegybankpénz, számos szolgáltatás született az okostelefonokban megbújó lehetőségeknek köszönhetően, újfajta adatvédelmi metódusok beiktatása vált szükségessé, továbbá lecserélődött a teljes átutalási alapinfrastruktúra.
Eme folyamat piaci szempontból nagyjából az ezredfordulókor indult, ugyanakkor az ellentmondás a tételes jog és a valóság között a 2010-es évek elejére éleződött ki. A kodifikációs átalakulás a 2015-ös PSD 2 irányelvvel vette kezdetét, melynek megalkotói elismerték a digitalizációban rejlő potenciált, a tagállamok pedig példásan implementálták az irányelvet jogrendszerükbe.  Így szabályozásra kerültek a FinTech cégek, ugyanakkor meg is nyílt a kapu számukra a banki ügyfelek adatai felé, melyekhez egészen addig nem voltak kötelesek hozzáférést biztosítani a piac klasszikus szereplői.

Ennek hatására pedig egy új versenyhelyzet keletkezett, amelyben egyrészt továbbra is a Fintech cégek, másrészt immáron a bankok is komoly innovációs tőkével vesznek részt. Nem meglepő tehát az, hogy a piaci szolgáltatások mellett 2020. márciusában bevezetésre került a banki oldal csodafegyvere, az Azonnali Fizetési rendszer.

Emellett jelentőséggel bír az erős ügyfélhitelesítés, amelynek követelménye a PSD 2 irányelvből és a  Bizottság (EU) 2018/389 rendeletéből származtatható. Ennek értelmében nem elég egy birtokolt eszköz, avagy egy PIN-kód egy online banki tranzakcióhoz, hanem többfaktoros azonosítás szükséges a sikeres végeredményhez folyó év január elsejétől.
Hasonlóan úttörő jelenség lehet a közösségi finanszírozás. Ennek a megítélése jogi szempontból nem egységes az Európai Unióban, elsősorban a Brexit hatása miatt, hiszen az Egyesült Királyság kiválásával a közösségi finanszírozás teljes egésze az elterjedtségének immáron alacsony szintje miatt az Unión belül nem éri el a rendeleti szabályozás ingerküszöbét. Így itt egyelőre arról szól a dilemma, miszerint kell-e ezt a területet  teljes egészében szabályozni uniós szinten, avagy maradjanak kérdések a tagállamok szintjén is.

Na de mi is az a közösségi finanszírozás? Akkor lehet erről a jelenségről beszélni, amikor például jutalom-alapú, avagy adomány-alapú finanszírozás zajlik, mint például amikor egy új prototípus finanszírozására keres befektetőket valaki. Jutalom esetén cserébe a befektető kap a kifejlesztett termékből egy példányt, az adomány terén pedig nem. A jogalkotó ezeket abszolút a privátautonómia területébe utalja, ugyanakkor vannak esetek, amikor közvetlenül szabályozásra kerül a közösségi finanszírozás. Ilyen például a kölcsön-alapú módszer, amikor is a klasszikus pénzügyi szereplők kimaradnak a kölcsönnyújtásból, ehelyett egy online mikro piactéren zajlik ez a folyamat. Ilyenkor az internetező befektető válogat a lehetőségek közül, majd választ egy kölcsönt igénylő vállalkozást, projektet, melynek kölcsönt nyújt. Másik szabályozottabb terület a sajáttőke-alapú finanszírozás, ennek értelmében a projekttársaság saját tőkéjéből részesedik a befektető. Az utóbbi két területét a közösségi finanszírozásnak a 2021. november 10-én lép hatályba lépő Crowdfunding Service Providers Rendelet fogja szabályozni.

Mindezekből látható az, hogy egy kifejezetten izgalmas, lüktető jogterületről van szó, amely jelenleg is virágzását éli, és számos izgalmas kihívással várja az iránta érdeklődő joghallgatókat, jogászokat.  

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.