Több mint kétszer annyit adóznak a hagyományos cégek

Óriási a különbség a tradicionális üzleti modellel rendelkező vállalatok és a digitális vállalkozások közötti adókulcsban. Márpedig a digitális vállalkozások száma jelentősen megugrott az utóbbi években: a világ 20 vezető vállalata közül 9 ma már digitális vállalat, míg 20 évvel ezelőtt közülük mindössze 1 volt ilyen.

A fenti folyamatokat figyelembe véve nem csoda, hogy az Európai Bizottság 2018 első felében új, a digitális gazdaság adóztatására vonatkozó javaslatot nyújtott be, amelyet a jogszabályalkotásban konzultációs szerepet betöltő Európai Parlament 2018 decemberében kiegészített saját javaslataival és elfogadott. A javaslat célja, hogy a digitális üzleti tevékenység adóztatása az EU-ban méltányos és az érintett vállalkozások növekedését elősegítő legyen. Amennyiben a Tanács is elfogadná a javaslatokat, az EU a digitális korhoz illeszkedő adójogszabályok terén a globális élvonalba tartozhatna. A KCG Partners szakértői összegyűjtötték a várható változásokat:

1. Miért van szükség a digitális gazdaság adóztatására?

digitális vállalkozások – például közösségi médiát üzemeltető vállalatok, online tartalomszolgáltatók (filmek, sorozatok, egyéb videók vagy hanganyagok streamelését vagy elektronikus szövegeket biztosító vállalkozások) – legutóbbi fellendülési időszaka jelentős mértékben járult hozzá az EU gazdasági növekedéséhez. Ugyanakkor a jelenlegi adószabályokat nem a globális, virtuális, csekély fizikai jelenléttel rendelkező vagy fizikai jelenlét nélküli vállalkozásokra szabták. Ennek következtében az államok komoly bevételtől esnek el.

Legal Fest 2019 - Megnyílt a Priority Line

Állj be még ma a Legal Fest Priority Line-ba, és nem csak első kézből fogod megkapni az infókat, hanem meglepetéssel is várunk majd a helyszínen!

A digitális piac folyamatosan bővül, amelyet az EU is preferál. 2018. december 3. napján pl. hatályba lépett az az uniós rendelet, amely megszünteti az indokolatlan területi alapú korlátozásokat az e-kereskedelemben. A rendelet hatályba lépése azt jelenti, hogy az uniós polgárok bárhol is tartózkodjanak az EU területén, más tagállamban székhellyel rendelkező kereskedők által kínált árukhoz és szolgáltatásokhoz ugyan azokkal a feltételekkel férhetnek hozzá, mint az adott állam fogyasztói. Az eladó nem tehet többé különbséget nemzetiség, lakóhely vagy szállítási cím alapján. A digitális gazdaság adóztatásának területe egyre égetőbb probléma az EU számára, mivel a tagállamok jelenleg különböző megoldásokkal adóztatják az érintett vállalkozásokat, azonban csak koordinált megközelítéssel biztosítható, hogy a digitális gazdaság adóztatása méltányos, a növekedést elősegítő és fenntartható módon történjen.

2. A társasági adóra vonatkozó szabályok reformja („jelentős digitális jelenlét”)

Az Európai Bizottság első javaslatának célja, hogy az online vállalkozások ugyanolyan mértékben járuljanak hozzá az államháztartáshoz, mint a hagyományos vállalkozások. A javaslat – ahogy az OECD által elfogadott BEPS 1. akcióterv is meghatározza – lehetőséget biztosítana a tagállamoknak arra, hogy megadóztassák a területükön képződő nyereséget, még akkor is, ha a vállalkozás ott fizikailag nincs jelen, olyan módon, hogy egy adott vállalat „jelentős digitális jelenlétét” állandó telephelynek kellene tekinteni tekintet nélkül arra, hogy EU-s vállalkozásnak minősül-e vagy sem. A javaslat ennek megfelelően egy ajánlást tartalmaz az államok között kötött kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények módosítására vonatkozólag.

Az Európai Parlament által tárgyalt javaslat szerint egy digitális platform esetében akkor tekinthető úgy, hogy adóköteles „jelentős digitális jelenléttel” vagy virtuális állandó telephellyel rendelkezik egy tagállamban, ha teljesül a következő feltételek egyike:

  • valamely tagállamban az éves bevételek tekintetében túllépi a 7 millió eurós küszöböt,
  • egy adóévben 100 000-nél több felhasználóval rendelkezik egy tagállamban, vagy
  • a vállalat és az üzleti felhasználók között egy adóévben 3000-nél több, digitális szolgáltatásokra vonatkozó üzleti szerződés jön létre.

Az új szabályok a nyereség tagállamok közötti szétosztásának módját is meg fog fogják változtatni, mégpedig olyan módon, amely jobban tükrözi, hogy a vállalkozások hogyan teremthetnek értéket online: például attól függően, hogy a felhasználás időpontjában hol tartózkodik a felhasználó. Az új rendszer valódi kapcsolatot biztosít a digitális nyereség képződésének és megadóztatásának helye között. E javaslat jelenti a Bizottság által előnyben részesített hosszú távú megoldást.

3. A digitális tevékenységekből származó bizonyos bevételekre kivetett ideiglenes adó (Digital Service Tax)

Az Európai Bizottság második javaslata a Digital Service Tax ideiglenes adó bevezetése, amely biztosítaná, hogy azok a tevékenységek, amelyeket jelenleg ténylegesen nem adóztatnak, azonnali bevételeket kezdjenek termelni a tagállamok számára. Az adó segítene továbbá elkerülni, hogy a tagállamok különböző adózási gyakorlatot alakítsanak ki, amely káros lehetne az egységes piac számára. Az alapul szolgáló adószabályok közös uniós reformjával ellentétben ez a közvetett adó olyan digitális tevékenységekből származó bevételekre lenne alkalmazandó, amelyeket a jelenlegi adózási keret egyáltalán nem vesz figyelembe. Ilyen bevétel lehet például:

  • online hirdetőfelület értékesítéséből származnak;
  • olyan digitális közvetítő tevékenységekből származnak (pl. közösségi média vagy online piactér), amelyek a felhasználók számára lehetővé teszik, hogy kapcsolatba lépjenek más felhasználókkal, és amelyek megkönnyíthetik közöttük az áruk vagy szolgáltatások értékesítését;
  • a felhasználók által nyújtott információkból előállított adatok értékesítéséből származnak.

Az adóbevételeket a felhasználók tartózkodási helye szerinti tagállam szedné be, és az adót csak azokra a vállalatokra kell majd alkalmazni, amelyeknek a világszintű éves összbevétele legalább 750 millió EUR, uniós bevételük – az Európai Parlament módosítását követően – pedig legalább 40 millió EUR. Ez segíteni fog annak biztosításában, hogy az induló (start-up) és a növekedési szakaszban (scale-up) lévő kisebb vállalkozásokat továbbra se sújtsa túl nagy teher. A tagállamok számára évente körülbelül 5 milliárd EUR bevétel keletkezhetne, ha az adót 3%-os mértékkel alkalmaznák.

A rendszer csak ideiglenes intézkedésként lenne alkalmazandó, mindaddig, amíg elfogadásra nem kerül egy átfogó reform, amelynek kidolgozásában az EU az OECD, illetve az ENSZ e területen végzett munkáját is figyelembe veszi.

A Tanács a javaslatokról várhatóan még az Európai Parlament mandátumának lejárata előtt, 2019 áprilisát megelőzően dönteni fog és annak elfogadása esetén várhatóan 2021. évtől lesz hatályos.

Ez a cikk a KCG Partners Ügyvédi Társulás korábbi írásának újraközölt változata.

Dr. Gálik Gabriella

Gabriella elismert ingatlanjogi szakértő, jelentős tapasztalattal rendelkezik az ipari ingatlanfejlesztés és az építési jog területén. Nagy volumenű M&A és kereskedelmi tranzakciók során működött közre, valamint számos iparág vezető cégcsoportjának folyamat- és szervezeti átstrukturálása során nyújtott jogi tanácsot. Ügyvédi tevékenysége mellett képesített adótanácsadó és mediátor.

A KCG Partners Ügyvédi Társulás azonos értékrendet képviselő, elhivatott ügyvédek együttműködésének az eredménye, akik őszintén hisznek abban, hogy az emberi tényező a legfontosabb érték. Munkatársaink alkotják együttműködésünk motorját, és jelentik közös sikereink kulcsát. Tapasztalatunkat és szakmai tudásunkat teljes elkötelezettséggel állítjuk ügyfeleink szolgálatába. Újító megoldásokkal feszegetjük a határokat, aktív szerepet vállalva az élő jog alakításában, ezzel is támogatva ügyfeleinket az üzleti sikerek elérésében. Célunk, hogy alakítsuk és vezessük a magyar jogi piacot, szakterületeinken piacvezető ügyvédi irodák legyünk.
Dr. Királyvölgyi Krisztián

Krisztián 2017-ben szerzett diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Vendégdiákként Berlinben a Humboldt Egyetemen is tanult egy szemesztert, ahol tapasztalatot szerzett a tranzakciók, az uniós adójog és common law területén. Az egyetemi évei alatt a gyakornoki idejét a Dentons budapesti irodájában, a vitarendezési csoport tagjaként töltötte. A KCG Partnershez 2017-ben diplomájának megszerzését követően csatlakozott, ahol főleg adójoggal, bankjoggal és társasági joggal (M&A) foglalkozik. Részt vesz vezető bankok szabályzatainak kialakításában, illetve azok végrehajtásában.  2019-ben International and European Taxation LL.M. diplomát szerzett, jelenleg a Magyar Könyvvizsgálói Kamara adótanácsadó képzésén vesz részt.

A KCG Partners Ügyvédi Társulás azonos értékrendet képviselő, elhivatott ügyvédek együttműködésének az eredménye, akik őszintén hisznek abban, hogy az emberi tényező a legfontosabb érték. Munkatársaink alkotják együttműködésünk motorját, és jelentik közös sikereink kulcsát. Tapasztalatunkat és szakmai tudásunkat teljes elkötelezettséggel állítjuk ügyfeleink szolgálatába. Újító megoldásokkal feszegetjük a határokat, aktív szerepet vállalva az élő jog alakításában, ezzel is támogatva ügyfeleinket az üzleti sikerek elérésében. Célunk, hogy alakítsuk és vezessük a magyar jogi piacot, szakterületeinken piacvezető ügyvédi irodák legyünk.

*** KCG and Partners logo A Law in Practice rovat támogatója a KCG Partners

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.