Törölt cég ingatlana, vagyonrendezési eljárás

A tulajdonjog a legteljesebb dologi jog. Ez azt jelenti, hogy a tulajdonos a tulajdonában lévő dologgal szabadon rendelkezhet, természetesen a törvény és mások jogai által megszabott korlátok között. A rendelkezési jog a tulajdonjog részjogosítványa, mely alapján a Ptk. lehetőséget ad arra is, hogy a tulajdonos tulajdonjoga gyakorlásával felhagyjon. A joggyakorlás felhagyásának következményeként a korábban tulajdonjog tárgyát képező dolog gazdátlanná válik, azon tehát a Ptk. 5:52. § (1) bekezdése szerint a tulajdonszerzés szándékával történő birtokbavétellel bárki tulajdonjogot szerezhet. Törölt cég ingatlana esetében azonban a helyzet ennél kicsit bonyolultabb.

Törölt cég ingatlana, vagyonrendezési eljárás
Legyünk tisztában a vagyonrendezési eljárás lépéseivel törölt cég ingatlana esetén!

Törölt cég ingatlana esetén azért nem érvényesek a fenti állítások, mert  – ellentétben az ingóságokkal – a törvény az ingatlan tulajdonjogával való felhagyást kizárja [Ptk. 5:30. § (2) bekezdése]. Ez elsősorban az ingatlan-nyilvántartás tényéből és sajátosságaiból fakadó szabály, amely a telekkönyvezett ingatlanok vonatkozásában a II. világháború előtti magánjogunkban alakult ki. Ezt a régi Ptk. is fenntartotta, és változatlan fenntartása az új törvény szerint továbbra is indokolt.

Ingatlan esetén tehát elméletileg nem fordulhat elő, hogy gazdátlanná válik. Amennyiben azonban az ingatlan jogi személy, pl. egy cég tulajdonában van és ez a cég a cégnyilvántartásból jogutód nélkül törlésre kerül, úgy gyakorlati síkon, átmenetileg előfordulhat ilyen szituáció, azaz, hogy az ingatlan tulajdonjoga ún. rendezetlen státuszúvá válik.

A törölt cég ingatlanának helyzetét a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: „Ctv.”) IX. fejezete szabályozza, mely a vagyonrendezési eljárás szabályait tartalmazza. Az eljárást a Ctv. szerint kérelemre vagy hivatalból kell lefolytatni, ha megszüntetési eljárás lefolytatása után, a cég jogutód nélküli törlését követően olyan vagyontárgy kerül elő, amelynek a törölt cég volt a tulajdonosa.

Bár a megszüntetési eljárás során már általában fény derül a cég esetleges vagyonára, teljesen kizárni a jövőben sem lehet, hogy a törölt cég vonatkozásában vagyonrendezési eljárás lefolytatására kerüljön sor. Sőt, az is előfordulhat, hogy egy már folyó vagyonrendezési eljárás során újabb vagyontárgyak kerülnek elő. Ilyen esetben, ezen további vagyontárgyak vonatkozásában is, külön-külön eljárást kell indítani, mely eljárások egyesítését az eljáró bíróság, amennyiben annak feltételei fennállnak elrendeli. (Vagyonrendezési eljárás lefolytatását teszi szükségessé az az esetkör is, amikor a korlátolt felelősségű társaságban üzletrésszel rendelkező tag szűnik meg jogutód nélkül, úgy, hogy az üzletrészéről nem rendelkeztek.)

A vagyonrendezési eljárás egy kérelemre vagy hivatalból induló nemperes eljárás, melyet a törölt cég utolsó bejegyzett székhelye szerint illetékes törvényszék folytat le. Az eljárásra a Ctv.-ben foglalt kivételekkel a Pp. szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy szünetelésnek nincs helye.

Vagyonrendezési eljárás lépései törölt cég esetén
Ha tisztában vagyunk a vagyonrendezési eljárás lépéseivel törölt cég esetén, sok kellemetlenségtől megkímélhetjük magunkat.

A jogszabály szerint a törölt cég ingatlanára a vagyonrendezési eljárást hivatalból kell lefolytatni, amennyiben közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartást vezető szervezet bejelenti, hogy a nyilvántartásban a törölt cég tulajdonosként szerepel. Ingatlanvagyon esetében ez azt jelenti, hogy a bejelentésre az az ingatlanügyi hatóság lesz jogosult, amely az érintett ingatlant nyilvántartja és tudomására jut, hogy a nyilvántartásban tulajdonosként szereplő céget törölték. Egyébként az eljárást a törölt cég volt hitelezője, volt tagja, illetve az kérheti, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik, mivel az általa megjelölt ingatlan vonatkozásában követelése áll fenn. Mindkét esetben, tehát a bejelentőnek és a kérelmezőnek is igazolnia kell, hogy törölték a céget, továbbá meg kell pontosan jelölnie, hogy melyik az érintett ingatlan.

A kérelemre induló eljárás illetéke az eljárás tárgya (jelen esetben az ingatlan) értékének 3%-a, de legalább 5000 forint és legfeljebb 250.000 forint [Illetéktv. 42. § (1) bek. g. pont]. Ezen felül közzétételi költségtérítést is kell fizetnie a kérelmezőnek, ami a 22/2006. (V.18.) IM rendelet 6. §-a szerint 25.000 forint.

Amennyiben az eljárás iránti kérelem, vagy bejelentés nem kerül elutasításra, úgy a bíróság a felszámolók névjegyzékében szereplő felszámolók közül vagyonrendezőt rendel ki, valamint felhívja a törölt cég volt hitelezőit, illetve tagjait, hogy az ingatlanra vonatkozó igényeiket harminc napon belül jelentség be a vagyonrendezőnek, illetve csatolják az igényüket megalapozó okiratokat.

Ezt követően a vagyonrendező nyilvánosan meghirdetett pályázat vagy árverés útján értékesíti (kivételesen mellőzhető, ha az eljárásban résztvevők közösen kérik, valamint előlegezik vagy megfizetik az eljárás költségeit) a törölt cég ingatlanát, és a befolyt összeget egy elkülönített számlán elhelyezi. Ez az összeg az eljárás költségeinek elszámolását követően elsődlegesen a hitelezői igények kielégítésére szolgál. Előfordul olyan eset is, amikor hitelezői igényt nem jelentettek be, vagy az értékesítésből befolyt összeg a hitelezői igényeket meghaladja. Ilyenkor a befolyt összeget a volt tagok között – a létesítő okirat eltérő rendelkezésének hiányában – a cég törlésekor fennálló részesedésük arányában kell felosztani. A felosztáskor azokat a volt tagokat, akik a fenti 30 napos határidőben nem tettek igénybejelentést, figyelmen kívül kell hagyni.

Ha a vagyonrendezési eljárás lefolytatása kötelező (pl. ingatlanok esetében) és a vagyontárgy értékesítése nem járt sikerrel, a vagyonrendező a költségek megfizetése esetében a vagyontárgyat a jogosultnak természetben adja ki. Amennyiben nincs ilyen jogosult, igénybejelentő, vagy van, de az a vagyontárgyra természetben nem tart igényt, úgy az ingó vagyontárgy a Ptk. szerint uratlan vagyonnak minősül. Ingatlan esetében ez, mint említettük nem fordulhat elő, így ilyen esetben a bíróság az állam tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését rendeli el.

A törölt cég ingatlanának értékesítését követő 30 napon belül a vagyonrendező az értékesítés tényét a bíróságnak bejelenti, és egyúttal benyújtja a vagyonfelosztási javaslatot, melyet a bíróság megvizsgál, illetve az érintetteknek megküld, akik arra 8 napon belül észrevételt tehetnek. Ezt követően a bíróság határoz a hitelezők igényeinek kielégítéséről, illetve a hitelezőnek nem minősülő kérelmezők közötti vagyonfelosztásról. Amennyiben az értékesítést az eljárás során mellőzték, úgy a bíróság az ingatlant a vagyonfelosztási javaslatban foglaltak szerint a jogosult tulajdonába, vagy a jogosultak közös tulajdonába adja. A bíróságnak a vagyonfelosztásról szóló döntése egyébként fellebbezhető, illetve a vagyonrendezési eljárás befejezését a Cégközlönyben közzé kell tenni.

A kép forrása itt és itt.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.