Tulajdonszerzés találással

A találással, mint jogintézménnyel, hétköznapi élete során bárki könnyen találkozhat, így érdemes tudni, hogy mit is kell tennünk ekkor. Kutatásom során felmérést végeztem arról, hogy az emberek mit tennének, ha egy adott dolgot különböző helyeken találnának, illetve arról, hogy szerintük megszerezhetnék-e az adott dolog tulajdonjogát.

1. Bevezetés

A kutatásban 51 ember vett részt, ami alapján kiderült, hogy az emberek nincsenek tisztában ezzel a kötelezettségükkel, és tulajdonszerzési lehetőségükkel. Senki sem tudott minden kérdésre helyes választ adni.

Az eredmények azt mutatják, hogy az emberek legkevésbé fordulnának a jegyzőhöz találás esetén, és legvalószínűbben feltöltenék a talált dolgot facebookra, vagy leadnák azt a rendőrségen. Továbbá nagyobb arányban gondolják, hogy semmilyen esetben sem tudják megszerezni az adott dolog tulajdonjogát találás esetén.

A cikk alapján részletesen bemutatom, hogy mi a teendő találás esetén, hogyan tudunk találással tulajdonjogot szerezni, mi is egyáltalán a tulajdonjog, továbbá kitérek a gazdátlan javak elsajátítása és az elbirtoklás körére is.

2. A tulajdonjog

A tulajdonjog az a legteljesebb és legkizárólagosabb jogi uralom, melyet a tételes jog korlátai között és mások jogainak sérelme nélkül valamely dolog felett gyakorolni lehet. A tulajdonjog célja, hogy biztosítsa az emberi uralom alá hajtható javaknak a szükségletek kielégítése céljából való felhasználását.

A Ptk. (2013.évi V.tv.) értelmében a tulajdonost a tulajdonjoga tárgyán -jogszabály és mások jogai által megszabott korlátok között- teljes és kizárólagos jogi hatalom illeti meg. Tehát a tulajdonost megilleti különösen a birtoklás, a használat, a hasznosítás, a hasznok szedésnek és a rendelkezés joga.

3. A tulajdonjog megszerzése

A polgári jog a tulajdonjogot és az ezzel kapcsolatos bizonyos kérdéseket a dologi jog keretei között tárgyalja, a dologi jognak pedig kiemelt jelentőségű kérdésköre, hogy miképpen szerezhető meg a tulajdonjog. Ennek kapcsán a dologi jog figyelme alapvetően a tulajdonra vonatkozó szerzésmódok vonatkozásában alapvetően két területre irányul: egyrészt a szerzés módjára (modus), másrészt arra, hogy mely jogi tény eredményezi közvetlenül a dologi jogváltozást.

3.1. Eredeti és származékos szerzésmód

A polgári jog szabályai szerint különbséget lehet tenni eredeti és származékos szerzés között. A szerzésmódok a dologi jog megszerzésének lehetőségeire nézve a jogalkotó által az alanyok rendelkezésére bocsátott, igénybe vehető jogi formákat jelentik.

Eredeti szerzésmód esetében lényegében új tulajdonjog keletkezik vagy azért, mert a dolog felett a szerzés bekövetkeztekor eleve nem állt fenn tulajdonjog (pl. gazdátlan javak elsajátítása), vagy a tulajdonjog az előző tulajdonjogtól függetlenül, új jogként keletkezik (pl. találás, elbirtoklás). Az eredeti szerzést túlnyomórészt tehermentes szerzésnek tartjuk. A szerzésmódon múlik, hogy a jogszerző tehermentes tulajdonjogot szerez-e vagy sem, hogy mikor maradnak meg, illetve mely esetekben szűnnek meg harmadik személynek a dolgot terhelő jogai.

A származékos tulajdonszerzés esetén a jogszerző a korábbi jogtól feltételezetten szerez jogosultságot, vagyis a jogszerzőre a jogelőd jogai szállnak át (pl. átruházás).

3.2. Jogi tény

A másik kérdéskör az, hogy milyen jogi tény eredményezi a dologi jog megszerzésére irányuló folyamatban közvetlenül a dologi jog megszerzését, keletkezését. Ez a jogi mozzanat azért fontos, mert meghatározza azt, hogy a jogi uralmat a dologi jog szerzője mikor nyeri el.

Elbirtoklás esetében a szakadatlan birtoklás ténye az elbirtokláshoz megkövetelt idő elteltével, gazdátlan ingó dolog esetében a tulajdonszerzés szándékával való birtokba vétel, míg a találásnál, ha a találó mindent megtett annak érdekében, hogy a dolgot a tulajdonos visszakaphassa, és a tulajdonos meghatározott idő eltelte esetén sem jelentkezik a dologért.

4. Tulajdonszerzés találással

4.1. A találásról általában

A találás eredeti szerzésmód, amellyel, -meghatározott feltételek egyidejű fennállása esetén- ingó dolog tulajdonjoga szerezhető meg. A talált pénzen, annak rendhagyó dologi minőségétől függetlenül, a találásra vonatkozó általános rendelkezések szerint lehet tulajdonjogot szerezni.

A találással történő tulajdonszerzés lehetőségének biztosítása azt a célt szolgálja, hogy adott dolog vonatkozásában a tulajdonos kiléte hosszabb ideig ne legyen bizonytalan, illetve azon a feltevésen alapszik, hogy a korábbi tulajdonos a dolog elvesztésébe belenyugodott és visszaszerzése érdekében nem kíván lépéseket tenni.

Ha a tulajdonos úgy hagyta el a dolgát, hogy ahhoz nem kapcsolódott az elhagyás szándéka, a dolgon tulajdonjog magával a birtokbavétellel nem, hanem a találással való tulajdonszerzés szabályaival szerezhető, melyet a Ptk. rendez.

Tehát ha valaki feltehetően más tulajdonában álló, elveszett dolgot talál és azt birtokba veszi, megszerzi annak tulajdonjogát, ha arra igényt tart, feltéve, hogy: (1) megtett mindent annak érdekében, hogy a dolgot a tulajdonos visszakaphassa; és (2) a dolog tulajdonosa vagy az átvételre jogosult más személy a találástól számított egy éven belül, élő állat esetén három hónapon belül, a dologért nem jelentkezik.

4.2. A találó mindent megtett annak érdekében, hogy a dolgot a tulajdonos visszakaphassa, ha:

Találással történő tulajdonszerzés esetén tehát feltétel, hogy a találó mindent megtegyen annak érdekében, hogy a tulajdonos a dolgát visszakaphassa.

A találó akkor jár el így, ha a találásról ezeket a személyeket haladéktalanul értesíti, vagy pedig a találást a tulajdonos, az elvesztő, vagy az átvételre jogosult személyének megállapítása szempontjából lényeges és általa ismert körülmények közlésével a hatóságnak az előírt módon bejelenti.

További feltétel, hogy a találástól számított egy év teljen el eredménytelenül a tulajdonos felkutatása szempontjából.

4.3. Találótársak

Előfordulhat, hogy a dolgot nem egy, hanem több személy találja meg. Ebben az esetben, ha a dolgot többen közösen találják meg, a találótársakat a találó jogai együttesen, egymás között egyenlő arányban illetik meg és kötelességei egyetemlegesen terhelik. Azt a személyt is találótársnak kell tekinteni, aki a dolgot elsőként felfedezte, és annak birtokbavételére törekedett, azonban végül más vette előbb birtokba a dolgot.

5. Eljárás találás esetén

5.1. A találó kötelezettsége

A találó legfőbb kötelezettsége, hogy a talált dolog tulajdonosát felkutassa. A találástól számított nyolc napon belül így köteles a dolgot annak elvesztőjének, tulajdonosának vagy a dolog átvételére jogosult személynek átadni. Ez utóbbi esetre akkor van lehetősége, ha az említett személyeket ismeri, tudatában van annak, hogy az általa talált dolog kihez tartozik. A jogosult az, aki a dolgot elvesztette, -nem szükségszerű tehát, hogy ő a tulajdonos is egyben. A tulajdonos által másra bízott dolog elvesztése esetén a dolgot elvesztő személyt is megilleti az a jog, hogy annak kiadását a jegyzőtől követelje.

Abban az esetben, ha a találó az említett személyek egyikét sem ismeri, a dolgot a találástól számított nyolc napon belül, a találás helye szerint illetékes jegyzőnek köteles átadni. Az átadás időpontjában a találó egyúttal nyilatkozni is köteles arra nézve, hogy igényt tart-e a talált dolog tulajdonjogára, vagy az annak értékesítése esetén befolyt összegre, a dolog tulajdonosa felkutatásának eredménytelensége esetén. Amennyiben így van, arról a jegyző igazolást állít ki.

A talált dolog átadása a találó alapvető kötelezettsége, amelyért, -ha a Ptk. által meghatározott nyolc napos határidőn belül nem tesz eleget, és ezért a tulajdonos nem tudja visszakapni a dolgot- a tulajdonossal szemben kártérítési felelősséggel tartozik. Ha pedig a dolgot magánál tartotta, kötelezettsége a jogalap nélküli gazdagodás visszatérítésére is kiterjed.

5.2. A talált dolog sorsa a jegyzőnek való átadás után

Azt követően, hogy a talált dolgot a találó a jegyzőnek átadta, a dolog sorsa annak függvényében alakul, hogy az átadott dolog átvételére jogosult személye megállapítható-e. Amennyiben igen, úgy a jegyző a dolgot késedelem nélkül átadja a jogosultnak.

Ha viszont az átvételre jogosult személye nem állapítható meg, úgy a jegyző a dolgot annak átadásától számított három hónapon át megőrzi. Ennek a határidőnek a célja az, hogy a dolgot a tulajdonos visszakaphassa.

Ha a jogosult ez idő alatt nem jelentkezik, a dolog további sorsa a találónak a dolog átadásakor tett nyilatkozata szerint alakul. Ha a találó úgy nyilatkozott, hogy a dolog tulajdonjogára igényt tart, a jegyző a három hónap elteltével kiadja neki a dolgot.

5.3. A találó jogainak korlátai

A találó a neki kiadott dolgot állagának sérelme nélkül használhatja, azonban azt nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, és használatát másnak nem engedheti át. Ekkor a találó még nem szerezte meg a dolog tulajdonjogát, ugyanis, ha a tulajdonos a találástól számított egy éven belül jelentkezik, a dolgot ki kell neki adni.

Ha a találó viszont nem tartott igényt a dolog tulajdonjogára, abban az esetben a jegyző a talált dolgot értékesíti. Amennyiben ezek után, de még a találástól számított egy éven belül jelentkezik a tulajdonos, úgy a befolyt összeget ki kell neki fizetni. Ha nem jelentkezik, a vételár az államot illeti meg.

5.4. Találás közönség számára nyitva álló helyen

A Ptk. külön rendelkezéseket tartalmaz arra az esetre, amikor a találó a dolgot közönség számára nyitva álló épületben vagy helyiségben -pl. bevásárlóközpontban, vonaton-, illetve közforgalmú közlekedési és szállítási vállalat szállítóeszközén találja meg. A helyszín sajátos jellegére tekintettel a követendő eljárás szabályai is eltérnek az általános eljárási szabályoktól. Ebben az esetben ugyanis a találó nem az illetékes jegyzőnél adja le a talált dolgot, hanem azt az üzemeltető alkalmazottjának (pl. vonaton a kalauz részére) köteles késedelem nélkül átadni.

A dolognak az üzemeltető alkalmazottja részére történő átadását követően az eljárás az általános szabályokhoz hasonló. Abban az esetben ugyanis, ha a talált dolog átvételére jogosult személye megállapítható, az üzemeltető őt értesíti, és jelentkezése esetén, részére a dolgot késedelem nélkül átadja. Ha az átvételre jogosult személy nem állapítható meg, az üzemeltető a dolgot az átadástól számított három hónapon át megőrzi.

Ha viszont az üzemeltetőnek nincs lehetősége a dolog megőrzésére, azt az átadástól számított nyolc napon belül a jegyzőnek adja át megőrzés végett. Ha a megőrzés ideje alatt a jogosult a dologért nem jelentkezik, úgy azt az üzemeltető vagy a jegyző értékesíti. A tulajdonos a vevővel szemben később tulajdoni igénnyel nem léphet fel, mert a vevő a törvény erejénél fogva (az értékesítésre adott törvényi felhatalmazás alapján) szerez tulajdont. Mivel az értékesítésből befolyó vételár az államot illeti, annak kiadására a tulajdonos nem tarthat igényt.

Az ilyen -közösség számára nyitva álló helyen talált- dolog tulajdonjogára a találó nem tarthat igényt. Ennek az az indoka, hogy ezek az intézmények általában fokozott mértékben ügyelnek a helyiségeikben elhagyott dolgokra, és az itt elvesztett tárgyak kezeléséről intézményesen gondoskodni is tudnak. Valószínű az is, hogy aki ilyen helyen veszíti el dolgát, itt is fogja keresni.

5.5. Eljárás a nem eltartható vagy nem megőrizhető dolog, illetőleg élő állat találása esetén

Amennyiben a találó olyan dolgot talál, amely nem tartható el vagy nem őrizhető meg, a jegyző, a hivatal vagy vállalat (vagyis a találás helyétől függően az, aki a dolog őrzésére annak eltarthatósága vagy megőrizhetősége esetén köteles lenne) késedelem nélkül gondoskodik az értékesítésről.

Nem eltarthatóak tipikusan a romlandó dolgok, de azok a dolgok is, amelyek értéke a szabályozás által előírt három hónapos őrzési időszak alatt jelentősen csökken.

Vannak továbbá olyan dolgok, amelyek az üzemeltető, illetőleg a jegyző számára rendelkezésre álló eszközökkel nem őrizhetők meg, és őrzésük úgy sem oldható meg, hogy a jegyző azokat harmadik személyre bízza. Olyan dolgok is idetartozhatnak, amelyek megőrzése aránytalanul nagy költséggel járna (például állatok). Ezek esetében az azonnali értékesítés az egyetlen észszerű eljárás. Az értékesítésből befolyt vételár megfelelő kompenzációként szolgálhat a jogosult számára is.

Élő állat esetén annak tulajdonjogát már a találástól számított három hónap elteltével meg lehet szerezni, feltéve, hogy a találó mindent megtett annak érdekében, hogy azt a tulajdonosnak visszajuttassa.

Amennyiben a találó az állat jegyző részére történő átadásakor úgy nyilatkozik, hogy nem kívánja megszerezni annak tulajdonjogát, és a tulajdonos három hónapon belül nem jelentkezik, úgy az állat tulajdonjoga, vagy az annak értékesítéséből befolyt vételár az államot illeti meg.

5.6. Közbiztonságra veszélyes dolog találása

Bizonyos dolgokat ugyanakkor -azok speciális jellegére tekintettel- nem a jegyzőnek kell átadni. Így például: lőfegyver, lőszer, robbanóanyag vagy a közbiztonságra veszélyes egyéb dolog találása esetén ezeket a dolgokat a rendőrségnek kell átadni. Ezeken tulajdonjogot szerezni találás útján nem lehet.

Sajátos szabályok vonatkoznak a találásra, amennyiben a találó rendőr. Ekkor a rendőr az elhagyott dolgot -lehetőleg tanúk jelenlétében- átvizsgálja, és azt jelentés kíséretében továbbítja az illetékes önkormányzat jegyzőjéhez.

Abban az esetben, ha a rendőr robbanó-, sugárzó, radioaktív, nukleáris vagy mérgező anyagot talál vagy neki ilyen anyag találásáról tesznek bejelentést; ilyen anyag találása jut tudomására; illetve akkor, ha a körülmények alapján feltehető, hogy a talált csomag ilyen anyagot vagy robbanószerkezetet tartalmaz, a találás helyére megy, és intézkedik az élet- és vagyonbiztonság megóvása érdekében.

5.7. Kincstalálás

A találáson belül sajátos esetkört képez az a helyzet, amikor valaki kincset talál, -tehát olyan értékes dolgot, amelyet ismeretlen személyek elrejtettek, vagy amelynek tulajdonjoga egyébként feledésbe ment.

Ebben az esetben a találó a talált dolgot köteles az államnak felajánlani. Amennyiben az állam a dologra igényt tart, megszerzi annak tulajdonjogát, azonban a találót a dolog értékéhez mérten megfelelő találódíj illeti meg. Ha az állam nem tart igényt a talált dologra, annak tulajdonjogát a találó szerzi meg.

Abban az esetben, ha a talált dolog a védett kulturális javak körébe tartozik, annak tulajdonjoga minden esetben az államot illeti meg. A védett kulturális javak körét a kulturális örökségről szóló 2001.évi LXIV.törvény határozza meg. Védettnek minősülnek a múzeumokban és közgyűjteményekben (könyvtárakban és levéltárakban) muzeális dokumentumként nyilvántartott kulturális javak.

6. Találódíj

Nagyobb értékű talált dolog esetén, ha annak tulajdonjogát a találó nem szerzi meg, méltányos összegű találódíjra jogosult, ha mindent megtett annak érdekében, hogy a dolgot a tulajdonos visszakaphassa. Amennyiben a dolgot többen közösen találták meg, a találódíj a találótársakat egyenlő arányban illeti meg.

A találódíj nem lehet olyan mértékű, amely a dolog értékét megközelíti, mert ez a jogintézményt a tulajdonos számára értelmetlenné tenné: nem az a cél ugyanis, hogy a tulajdonos a dolgát visszavásárolja a találótól. A dolog nagyobb értékének meghatározásához kapcsolódó nehézségekre tekintettel a Ptk. a találódíj összegére nézve nem tartalmaz pontos rendelkezést. Az érték meghatározása ugyanakkor sokszor meglehetősen nehéz, szubjektív (pl. egy emlékül kapott dolog a tulajdonosa számára értékes, függetlenül annak tényleges, pénzben kifejezhető értékétől).

A nagyobb érték szempontjainak és a találódíj mértékének kialakítása a bíróságok feladata. Nincs ennek kapcsán kialakult állandó bírói gyakorlat, azonban a bíróságok elsősorban a dolog forgalmi értékét tartják szem előtt. Általánosságban, egy dolog akkor bír értékkel, ha az valamely emberi szükséglet kielégítésére alkalmas, vagyis a dolognak használati értéke van, amely a dolognak a forgalomban való megjelenését lehetővé teszi.

A méltányos összegű találódíj megállapítása mindig eseti jelleggel, az ügy körülményeinek gondos mérlegelésével történik. A bírói gyakorlatban a találódíj összege megállapításának alapját tehát tipikusan a dolog forgalmi értéke képzi. A forgalmi érték 10%-ában megállapított találódíj méltányosnak tekinthető.

A Ptk. szerint a találó a talált dolog kiadását megtagadhatja egészen addig, amíg költségkövetelésének és találódíjának kielégítésére sor nem kerül. A találódíjra való jogosultság, illetőleg a dolog kiadása megtagadásának joga a találót akkor is megilleti, ha a talált dolgot a hatóságnak adta át.

A hatóság a dolgot vagy az értékesítésből befolyt vételárat a találó hozzájárulásával adhatja ki az átvételre jogosultnak, kivéve, ha az átvételre jogosult a dolog értékét hatóságnál letétbe helyezi. A letétbe helyezett összeg a letett dolog helyébe lép.

Ha a tulajdonos maga ajánl fel meghatározott összegű jutalmat a dolog megtalálójának, sajátos jogviszony jön létre a találó és a tulajdonos között. Ilyen esetben ugyanis a találó a tulajdonos ígéretében bízva cselekszik, akár költségeket vagy különös fáradozást is vállalva. Mivel a tulajdonos ígérete olyan egyoldalú jognyilatkozat, amely díjkitűzést valósít meg, a találó pedig azzal, hogy a dologgal jelentkezik, teljesíti a díjkitűzés feltételeit, a díjkitűzést vállaló és a találó között kötelem keletkezik. Így a tulajdonos által ígért összegre a találó nem találódíjként, hanem kötelmi jogi kötelezettség teljesítése alapján tarthat igényt, ezért a találó nem igényelhet magasabb összegű találódíjat, és a tulajdonos sem tagadhatja meg az ígért díj megfizetését.

7. Tulajdonszerzés gazdátlan javakon és az elbirtoklás

A találással való tulajdonszerzés meghatározott feltételeinek hiányában a találó csak elbirtoklással vagy a gazdátlan javak elsajátítása alapján szerezhetne tulajdonjogot. Ezek szintén a tulajdonjog megszerzésének lehetséges módjai. Elbirtoklás esetében az tulajdonjog keletkezését eredményező jogi tények a szakadatlan birtoklás és az időmúlás, míg a gazdátlan javakon való tulajdonszerzés magával a tulajdonjog fennállásával függ össze.

7.1. Tulajdonszerzés gazdátlan javakon

A találás útján történő tulajdonszerzés hasonlóságot mutat a gazdátlan javak elsajátításával, amennyiben mindkét esetben birtokbavétel történik. Lényeges különbség azonban, hogy a gazdátlan javak esetében a dolog uratlan, vagyis nincs tulajdonosa -ugyanis gazdátlan az az ingó dolog, amely még senkinek sem volt a tulajdona, vagy amelynek birtoklásával a tulajdonos a tulajdonról való lemondás szándékával felhagyott-, így a birtokba vétellel a tulajdonszerzés azonnal végbemegy.

Találás esetén azonban a dolognak van tulajdonosa, viszont ennek a személye nem ismert. Maga a birtokbavétel ez esetben nem keletkeztet azonnal tulajdonjogot, a jogszerzésre, az említett feltételek fennállása esetén van lehetőség. Ha tehát a tulajdonos a dolgát ugyan elhagyta, de ahhoz nem kapcsolódott az elhagyás szándéka, a dolgon tulajdonjog a puszta birtokbavétellel nem, legfeljebb a találás szabályai szerint meghatározottak alapján szerezhető.

7.2. Az elbirtoklás

Amennyiben tehát találás esetén nem valósulnak meg a tulajdonszerzéshez szükséges feltételek, úgy az elbirtoklás útján a találó megszerezheti a talált dolog tulajdonjogát, ha a dolgot -ingó dolog esetén, és találással csak ingó dolog tulajdonjogát lehet megszerezni- tíz éven át sajátjaként szakadatlanul birtokolja.

Az elbirtoklás intézménye által a huzamosan fennálló békés birtoklási viszonyok megtámadhatatlanná válnak, elsősorban azért, mert a tulajdonos, bár lehetőségében áll, nem lép fel tulajdoni keresettel a dolgot jogalap nélkül magánál tartó személlyel szemben.

A tulajdonosi jogok nemgyakorlása még önmagában elbirtoklás útján nem eredményezhet tulajdonszerzést, ehhez szükséges az elbirtoklónak a sajátjakénti birtoklása is.

Sajátjaként birtokol az, aki jóhiszeműen birtokol, azaz a dolgot a sajátjának véli. Sajátjaként birtokolhat az is, aki tudja ugyan, hogy a dolog másé, de a maga birtoklását véglegesnek tekinti és a tulajdonszerzés szándékával birtokol. A jelenleg hatályos jog nem kívánja meg az elbirtokló jóhiszeműségét. Szükséges viszont, hogy az elbirtokló alapos okkal vélje a sajátjának a dolgot vagy legalábbis birtoklását véglegesnek.

Az elbirtoklást megszakító körülmények egyértelműen jelzik azt a célkitűzést, hogy a tulajdonos aktív fellépése, jogi gyakorlása minden esetben az elbirtoklás megszakadását eredményezzék. Ha az elbirtoklás megszakad, a birtoklásnak addig eltelt ideje nem vehető figyelembe, és az elbirtoklás a megszakadást okozó körülmény elmúltával újból kezdődik.

Az elbirtoklás nyugvása esetén, tehát, ha a tulajdonos menthető okból nincs abban a helyzetben, hogy tulajdonosi jogait gyakorolhassa, az akadály megszűnésétől számított egy évig az elbirtoklás akkor sem következik be, ha egyébként az elbirtoklási idő eltelt, vagy abból egy évnél kevesebb volna hátra.

Az elbirtoklás eredeti szerzésmód, ingó dolog tulajdonjogának elbirtoklásával megszűnnek a harmadik személynek a dolgot terhelő olyan jogai, amelyek az elbirtokló birtokának megszerzése előtt keletkeztek, és amelyekre nézve az elbirtoklás ideje szintén eltelt, kivéve, ha az elbirtokló, harmadik személy jogának fennállása tekintetében nem volt jóhiszemű.

Az elbirtoklás kizárt, ha a dolog forgalomképtelen, továbbá, aki bűncselekménnyel, vagy egyébként erőszakos vagy alattomos úton jutott a dolog birtokához, elbirtoklás útján nem szerez tulajdonjogot.

8. A Kérdőíves kutatás tanulságai

A kutatás során azt vizsgáltam, hogy az emberek mit tennének, ha egy adott dolgot különböző helyeken találnának, illetve, hogy szerintük megszerezhetnék-e az adott dolog tulajdonjogát.

A kutatásban tehát 51 ember vett részt, ami alapján kiderült, hogy az emberek nincsenek tisztában a találással kapcsolatos kötelezettségükkel, és tulajdonszerzési lehetőségükkel.

Az eredmények azt mutatják, hogy az emberek legkevésbé fordulnának a jegyzőhöz találás esetén, és legvalószínűbben feltöltenék a talált dolgot facebookra, vagy leadnák azt a rendőrségen. Továbbá nagyobb arányban gondolják, hogy semmilyen esetben sem tudják megszerezni az adott dolog tulajdonjogát találás esetén.

Ez a cikk az Arsboni 2023. tavaszi gyakornoki programjának keretében készült.

Források