Ugyanazt írjuk alá, mint régen

Miért szerződünk emberemlékezet óta ugyanúgy? Már Gaius óta tudjuk, hogy a kötelem legtöbbször szerződésből fakad, de digitalizáció kora ide vagy oda, a szerződéskötés módja nem sokat változott. Melyek az alapvető hibái ennek a rendszernek, és hogy tehető jobbá? Az okos szerződések távoli perspektívái.

Hogyan kötünk szerződést? Leülünk, mint felek, megbeszéljük, hogy mik a célok, és mindkét félnek vannak sarkalatos pontjai, érdekei a szerződésben. Ezek az előfeltevések vagy útját állják a szerződéskötésnek, vagy nem. De mennyire vagyunk szabadok a szerződési szabadság főszabálya mellett? Egyrészről köt minket a jog, ez érthető, az állam megszabja a határokat. Természetesen korlátozva vagyunk a teljesítőképességünk által is, ez egy olyan törvényszerűség, amely ránk nézve megváltoztathatatlan[1]. De mi köt minket még? A formalitások. Hogy mindig mindenre kell gondolni egy szerződés megkötésénél, hogy minden utolsó kis eltérést engedő szabálynál meg kell nézni, hogy ideális-e az nekünk, ráadásul sokszor nem is tudjuk, hogy melyik szabály enged eltérést és melyik nem[2].

Egy DLT (Distributed Ledger Technology) rendszer nyilvántartása képes megoldani ezeket a problémáinkat. A felhasználók számára ideális megoldás lenne, ha feltöltenénk a teljes joganyagot ebbe a gigantikus nyilvántartásba. Így minden okos szerződés képes lenne kommunikálni a jogszabályokkal[3]. Ezért még feltöltés előtt képes megmondani maga a szerződés a laikus szerződéskötőnek, hogy esetleg jogrendbe ütköző maga a szerződés, és mi a teendő az érvénytelenség elhárítására.

A szerződés megkötése maga egy nehéz, időigényes, és drága folyamat, de szükséges, hogy megbízhassunk a másikban, és megbizonyosodjunk róla, hogy a megfelelő emberekkel szerződünk.

Ez még a jelen digitális rendszerünkben is ugyanannyira a másik félen múlik, mint régen, és a jogügylet központi eleme épp ezért a bizalom.

Márpedig az üzleti szférában, a bizalom fontos, de nem elegendő, és onnantól kezdve hogy a biztonság függ valakitől, nem teljes a biztonság[4]. Sok esetben ezért fontos, hogy köztes személyt használjunk a jogügyleteinkben, hogy az intézménybe vetett bizalom megkönnyítse a szerződéskötés mentális oldalát.

Már az első, Bitcoin Blockchain megalkotásakor is azt tűzték ki célul, hogy ezt a ráutaltságot megszüntessék[5]. Igaz, ekkor még elsősorban a banki szektorral szemben léptek fel, de az írás alapja az, hogy egy ilyen DLT nyilvántartásban képesek vagyunk anélkül is konszenzust létrehozni, hogy szükségünk lenne egy biztos pontra. Ez azért fontos, mert egy közösség által működtetett, de az emberi tényező által koncentráltan nem befolyásolt nyilvántartás képes lehet meghatározni a partnerünk teljesítőképességét, jelenlegi pénzügyi mérlegét, megkímélve minket egy esetleges jogvitától.

Az egyik legfontosabb része egy szerződésnek, a szerződési biztosítékok, a kikényszeríthetőség[6]. Ahhoz képest, hogy a társadalmunk mennyire előrehaladott, még mindig a római jogi zálogjog a leggyakrabban használt biztosíték, és még így is vannak olyan követelések, amelyek kikényszeríthetetlenek lesznek. Ez az okos szerződések támogatói számára elfogadhatatlan. Egyrészről a zálogjog valójában egyik félnek sem jó. A hitelezőnek plusz költséget, és időveszteséget jelent a kikényszerítés, ami egyébként is a szerződés legköltségesebb része[7], míg a kötelezett természetesen nem akarja elveszíteni az értéktárgyát.

Az okos szerződés bizonyos önsegélyi rendszernek tekinthető, hiszen egyrészről a nyilvántartás képes arra hogy külső forrásból a másik fél lényeges adatait (pl.:cégkivonat) automatikusan lekérje nekünk, vagy felhívja a figyelmünket egyes szerződéskötési akadályokra, másrészről, az ilyen típusú szerződések jobban megkötik a felek kezét, mint hagyományos párjaik. Ennek a legfőbb oka, hogy a szerződésben foglaltak végrehajtása automatikusan zajlik ezekben a konstrukciókban. Ilyen szempontból az okos szerződéseknek több fajtája van, létezik merev okos szerződés és rugalmas okos szerződés[9]. A merev okos szerződés, csak kritériumokat ismer, és ha megfelel a jelen állapot a teljesítésnek, akkor automatikusan, a felektől függetlenül elvégzi a tranzakciót, azonban a megkötése után nem módosítható, állítható meg a folyamat. A rugalmas  okos szerződést lehet később módosítani, a felek érdekeinek megfelelően lép életbe, vagy törlődik a nyilvántartásból és a végrehajtási automatizmust is képesek a felek igényeik szerint, megegyezés alapján befolyásolni.

Az okos szerződések, bár utópisztikusnak tűnnek, de jelenleg is aktív fejlesztés alatt állnak, és alapjaiban forgathatják fel a kötelmi jog évezredes hagyományait. Valószínűbb azonban, hogy azokat magukba olvasztva megoldhatják a jogág egyes problémáit. A gép forog, az alkotó ismeretlen[10], és nem az a kérdés, hogy megváltozik-e az, ahogyan szerződünk, hanem az, hogy mikor, és pontosan hogyan.

Irodalomjegyzék

A képek elérhetőek itt és itt.

[1] Szladits Károly: Jogszabálytan Magyar Magánjog I., Grill, Budapest, 1938., 138–139. oldal

[2] Gadó Gábor, Céghírnök 2013. szeptember 3. oldal

[3] Max Raskin, THE LAW AND LEGALITY OF SMART CONTRACTS, 1 GEO. L. TECH. REV. 305 (2017)

[4] Nick Szabo, Advances in distributed security, https://nakamotoinstitute.org/advances-in-distributed-security/, utoljára letöltve: 2020.03.20.

[5] Satoshi Nakamoto, Bitcoin: A Peer-to-Peer Electronic Cash System, 2008 https://bitcoin.org/bitcoin.pdf utoljára letöltve: 2020.03.19.

[6] Nick Szabo, Smart Contracts: Building Blocks for Digital Markets, 1996, http://www.fon.hum.uva.nl/rob/Courses/InformationInSpeech/CDROM/Literature/LOTwinterschool2006/szabo.best.vwh.net/smart_contracts_2.html utolsó letöltés: 2020.03.19

[7] Nick Szabo: Formalizing and securing relationships on public networks https://firstmonday.org/ojs/index.php/fm/article/view/548 utoljára letöltve: 2020.03.19.

[8] Blockchain-based Smart Contracts – Applications and Challenges, Yining Hu, Madhusanka Liyanage, Ahsan Mansoor, Kanchana Thilakarathna, Guillaume Jourjon, Aruna Seneviratne, arXiv:1810.04699

[9] Max Raskin, THE LAW AND LEGALITY OF SMART CONTRACTS, 1 GEO. L. TECH. REV. 305 (2017)

[10] Satoshi Nakamoto kiléte 2008 óta ismeretlen.

*** Wulters Kluwer logo A Jog és Innováció rovat támogatója a Wolters Kluwer

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.