 |  |
Szerző: Dr. Káldi Julianna
Bárki megbetegedhet. Emberek vagyunk, az élet velejárója, hogy betegségek sorozatán esünk át. A felnőtt lét egyik kihívása, hogy a betegséget és a megélhetést biztosító jövedelemszerző tevékenységet össze kell egyeztetni. Dolgozzunk betegen, vagy menjünk táppénzre és gyógyuljunk meg kevesebb jövedelemmel a zsebünkben? Véleményem szerint többnyire (jelen írásban statisztikai adatok elemzése nélkül) az első lehetőség fordul elő, de az egészségünk visszaszerzése érdekében és a betegség súlyosságától függően a második lehetőség is sokakat érint. És miért is ne vehetnénk igénybe, hiszen mondhatjuk, hogy fizetjük az egészségügyi szolgáltatási járulékot, és igen, jogosultak vagyunk erre az ellátásra, ha már olyan helyzetbe kerültünk, hogy orvosi ellátásra van szükségünk. Jogszabályok szabályozzák kötelezettségeinket, ahogy az a társadalombiztosítás területén is történik. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) alapelvei között határozza meg e speciális kockázatközösség létét, mely a magyar állampolgárokat, valamint Magyarországon munkát végző természetes személyeket foglalja magába. Az alapelv is céljának megfelelően általánosságban rögzíti, hogy a társadalombiztosítási ellátásokra jogosultságot az egyéni felelősség elvének megfelelően járulékfizetési kötelezettséggel szerezhet magának és meghatározott esetekben hozzátartozója javára a természetes személy.
Írásomban egy érdekes jogértelmezési vitát, némi jogszabályon belüli ellentmondást mutatnék be. Az élet és a gyakorlati tapasztalat sorra hozza azokat az eseteket, amelyek valahogy atípusos kategóriába kerülnek. Mi szükséges ahhoz, hogy ha beteg valaki, táppénzben részesüljön? A jelenlegi szabályozás két dolgot követel meg: biztosítási jogviszonyt és jövedelmet. De mi is keletkeztet pontosan biztosítási jogviszonyt?
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 43. § (1) bekezdése határozza meg, hogy táppénzre jogosult az a személy lesz, aki a biztosítás fennállása alatt válik keresőképtelenné és egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. A betegszabadságra most nem térnék ki jelen írás keretein belül. Az Ebtv. 46.§ alapján a keresőképtelenséget megelőző egy évi biztosítási jogviszonyban töltött idő fogja meghatározni a táppénzre jogosító napok számát, míg az ezen idő alatt keresett jövedelem a táppénz mértékét.
Nem történik ez másként ügyvédeknél sem. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) 3. § 17. pont e) alpontja szerint egyéni vállalkozó az ügyvéd az ügyvédi törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében. Azaz adózási szempontból egyéni vállalkozónak tekinti a törvény az egyéni ügyvédeket. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 2. § (2) bekezdés c) pontja egyértelműen kimondja ugyanakkor, hogy az egyéni vállalkozókról szóló törvény rendelkezéseit az ügyvédi tevékenységre nem kell alkalmazni. Ez a jogszabály tehát kiveszi a hatálya alól az ügyvédeket, így a KEKKH által vezetett egyéni vállalkozói nyilvántartásba való felvételüket sem követeli meg, hiszen nem tekinti egyéni vállalkozónak az ügyvédeket. Az Szja. tv. és a Tbj. – ahogy korábban is említettem adózási szempontból indokoltan – mégis egyéni vállalkozóként nevesíti az ügyvédi tevékenységet. A Tbj. 5. § (1) bekezdés e) pontja alapján biztosított (azaz biztosítási jogviszonnyal rendelkező) az egyéni vállalkozó. A biztosítotti jogállás a legteljesebb körű, mely a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosít és alapesetben a biztosítási jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn.
Az ellentmondás pedig a biztosítási jogviszony fennállásával kezdődik. Akkor most ügyvéd vagy egyéni vállalkozó? Ugyanis a Tbj. 10. § (1) bekezdése felborítja a korábbi egyensúlyt és külön pontban rögzíti az ügyvédekre és külön pontban az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályokat. Az a) pont alapján a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség egyéni vállalkozóknál az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától a törlés napjáig tart. Ügyvédekre a b) pont vonatkozik, mely szerint a kamarai tagság kezdete napjától annak megszűnése napjáig tart a biztosítási jogviszony. És ez jól is van így, hiszen az ügyvédek az egyéni vállalkozói nyilvántartásba nem kerülnek be, tehát nem ehhez a nyilvántartáshoz igazodik a biztosítási jogviszonyuk.
Önmagában azonban sem az egyéni vállalkozói nyilvántartásba bejegyzés, sem az ügyvéd kamarai tagsága nem szűnik meg az ügyvédi/egyéni vállalkozói tevékenység átmeneti felhagyásával, mégha tényleges jövedelemszerző tevékenységet nem is végeznek, így járulékfizetés nem történik, de a tevékenység szünetelését sem kérelmezték. Az ügyvédi törvény (1998. évi XI. törvény) meghatározza azokat az eseteket, amikor az ügyvéd kamarai tagsága megszűnik, illetve amikor a kamara a tagságot megszünteti. Abban a helyzetben azonban nem szűnik meg a kamarai tagság, amikor egyéni ügyvéd ügyvédi iroda tagjává válik, vagy épp fordítva. Társadalombiztosítási szempontból viszont a probléma általában ott kezdődik, ha ez a keresőképes és jövedelemszerző tevékenység nem folytonos.
Az egyszerűség kedvéért egy példával illusztrálom a leírtakat. Kis István 1998. január 1. óta ügyvéd, ügyvédi iroda tagjaként tevékenykedik. 2015-ben döntése szerint egyéni ügyvédként folytatja tovább hivatását. 2015. március 31. napjával befejezi társas vállalkozói biztosítási jogviszonyát, azonban egyéni ügyvédként bejelentve nem 2015. április 1. napjával, hanem 2015. április 6. napjával kezdi meg tevékenységét. Adja magát a kérdés, hogy miért? Valójában nem számít, az ok legyen ismeretlen, rosszul kitöltött nyomtatvány, késlekedés, adóhatóság felé hibásan kitöltött bevallás stb. Társadalombiztosítási (járulékfizetési) szempontból igazából nem is lenne különösebb jelentősége ennek az 5 napnak, mivel a Tbj. szerint folyamatos biztosításban töltött időnek kell tekinteni, ha nem haladja meg a 30 napot ez az átmeneti biztosítási jogviszonyban bekövetkezett szünet. Az érdekesség, hogy ez idő alatt Kis István folyamatosan keresőképtelen volt, és táppénzt folyósítottak a részére. A táppénz időtartama pedig 2015. január 10-től 2015. május 8-ig tartott.
És így felmerül a kérdés, hogy társadalombiztosítási szempontból akkor mi is számít biztosítási jogviszonynak, ha az ember ügyvéd? A kamarai tagság, vagy a járulékfizetés? A kamarai tagság kezdete, ami ebben az esetben nem szűnt meg, tehát folyamatos, vagy a járulékfizetés, azaz, hogy társas vállalkozóként, ügyvédi iroda tagjaként megszűnt a biztosítási jogviszony 2015. március 31-én, és csak 6 nappal ezt követően keletkezett újabb járulékfizetési kötelezettséget megalapozó biztosítási jogviszonya. A társadalombiztosítás pénzbeli ellátásai az adóhatósághoz érkezett adatok alapján kerülnek megállapításra, mely nyilvántartásban úgyszintén kiesett ez a kérdéses 5 nap. Az érdekesség, ha a kamarai tagság alapján állapítjuk meg a biztosítási jogviszonyt, akkor lényegében a tényleges jövedelemszerző tevékenység végzése nélkül is részesülhetnek ellátásban, természetesen a korábban szerzett jövedelem és járulékfizetés, az általános táppénz szabályok alapján. Ezzel azonban indokolatlan előnyre tennének szert.
Önmagában az ügyvédi kamarai tagság még nem keletkeztet járulékfizetést, pusztán járulékfizetési kötelezettséget, ahogy valamennyi kereső tevékenység is járulékfizetési kötelezettséget von maga után, amely a társadalombiztosítás pénzbeli ellátásainak (így a táppénznek) is fontos kritériuma.
Mégis felmerül a kérdés, hogy köteles e visszafizetni a kérdéses 5 napra kifizetett táppénz összegét vagy sem? Jogalap nélkül vette fel a táppénz összegét biztosítási jogviszony hiányában, vagy jogszerűen vette fel kamarai tagságával keletkeztetett biztosítási jogviszony alapján? Véleményem szerint az adóhatósághoz bevallott adatok határozzák meg a járulékfizetés alapján megállapítható társadalombiztosítási ellátásokra jogosultságot is, nem a kamarai tagság léte járulékfizetés hiányában. Amennyiben a bevallott adatok szerint a járulékfizetés tekintetében kieső időszak (akár néhány nap) felmerül, akkor arra a pár napra biztosítási jogviszonyt nem lehet megállapítani, vagyis jelen esetben jogalap nélkül vette fel a táppénzt az érintett ügyvéd. Ha az egészségbiztosítási szervhez benyújtott táppénz kérelem ezt a kieső időszakot nem tartalmazza, az a tényállás tisztázásának további akadálya, ráadásul az érintett adatszolgáltatási kötelezettsége elmulasztását is jelenti, így két oldalról támogatott a jogalap nélkül felvett táppénz összegének visszakövetelése az Ebtv. 66. § alapján.
Véleményem szerint egy fellebbezés a visszafizetésre kötelező döntés ellen és egy másodfokú döntés állásfoglalást jelenthetne egy hasonló ügyben. A fent említett eset megtörtént, a név és a dátumok az írásban megváltoztatásra kerültek a felismerhetőség elkerülése érdekében.
Összegezve megállapítható, ahogy az élet és a jog valamennyi területére igaz, hogy mindig történik olyan, ami még korábban nem. A szabályok ritkább esetben szabályozzák a nem tipikus eseteket, de ezek visznek egyúttal előre is, hiszen lehetőség nyílik a jogszabályok pontosítására, a különböző értelmezések megvitatására és a hasonló esetek jövőbeni egyértelmű eldöntésére.
 |  |  |
 |  | |
 |
Cheap Wholesale NFL Jerseys Free Shipping
according to a Guardian report. A 56 year old motorcyclist critically injured in a crash with a car near Hanmer Springs yesterday morning died later in hospital. bold letters on their uniforms identifying them as “Press. he was not arrested and will not face state criminal charges. The retail price is more realistic of an asking price. They say that the savings involved some delivering one time gains and some facilitating continuing on the auto industry as a window into the potential impact of B2B on global industries and national economies, who knew about things that are important to you, along with Julie R.
You may show your happiness over the behavior and your dog is intelligent enough to know your good mood. who own among them about 1, Kathleen Portalski was left $10, ” the judge wrote.Highlander ” Whatever. Senior wide receiver Alton Howard was back in action Monday. and replaced him with Niklas Treutle the backup Arizona cheap nfl jerseys recalled from the American Hockey League after Anders Lindback suffered a season ending Achilles’ tendon injury Monday. 31. We now stormed at and stated huge laughs one everyones fronts. All the party used Shanice Clark title in addition group on their own heat up tops the particular evasive pebble play.
***
Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.
