Új időknek új dalai

A porosodó 2001-es szerzői jogi irányelvet az Európai Bizottság 2016-ban levette a képzeletbeli polcról és a modern kor kihívásaira, az újonnan megjelent platformokra aktualizált módosító javaslatot készített. A tervezetet az Európai Parlament is elfogadta és a tagállamok hamarosan a nemzeti jogrendszerek részévé teszik a változtatással érintett részeket. Az irányelv aktualizálásának legfontosabb kérdéseit és a kialakult lobbi mozgalmakat is érintjük cikkünkben.

Kazettás film helyett Netflix, bakelit lemez helyett Youtube és Spotify

„ A korszerű, európaibb szerzői jogi keret felé” hívószavakkal meghirdetett módosító javaslat a technológiai változások fényében kívánja korszerűsíteni a teljesen más klímában született, 18 éves szöveget. Az irányelv aktualizálásának elsődleges oka a tény, hogy az európai alkotóképesség és a kreatív tartalmak előállítása is veszélybe került, a művészek és tartalomgyártók nincsenek tárgyalási pozícióban a nagy szolgáltató platformokkal szemben. Sőt, a műveikért járó „jogos juss” legtöbbször szintén a szolgáltatóknál realizálódik, ezzel igencsak kiszolgáltatott helyzetbe hozva az alkotóközösséget.

Ezt a „megbomlott világrendet”, azaz a szerződéses egyensúlyt hivatott helyreállítani a javaslat azáltal, hogy egyszerűbb igényérvényesítést és méltányosabb díjazást ígér az európai művészeknek.

13.: Az egyik legvitatottabb cikkely

A javaslat legtöbbet kritizált része egyértelműen a 13. cikkely lett, amely végül szintén kompromisszumos megoldással a végső szöveg tartalmává vált. Ezen szakasz célja, hogy a platformokat ösztönözze: biztosítsanak olyan szűrőrendszereket, amelyek megakadályozzák, hogy szerzői jogot sértő tartalmak kerüljenek a virtuális világba. A korábbi szabályozás szerint a jogosultaknak kellett utólagosan jelezniük, ha észlelték: a mások által feltöltött tartalmak sértik a jogaikat. A módosítás azonban ezt a gyakorlatot megfordítja, az előzetes filterezés miatt immáron nem a felhasználó, hanem a platform lesz elsődlegesen felelős az online tartalmakért, így neki keletkezik fizetési kötelezettsége, ha kiderül: valamely jogtulajdonos jogát megsértették.

Az egyik legnagyobb kérdés: mennyiben befolyásolja majd a módosítás a mindennapi „tartalomfogyasztásunkat” vagy akár a YouTube lejátszási listánkat?

Segítünk a pályakezdésben, munkahelyválasztásban

Gyere el a legközelebbi dzsemborinkra, és egy habos sör/fröccs és pizza mellett berúgjuk a karrieredet! A HR-es könzervszlogenek helyett mi eszközöket adunk a kezedbe, hogy a hozzád legjobban passzoló állást találd meg pályakezdőként.

Fontos kiemelni, hogy a legnagyobb platformok már most is alkalmaznak hasonló szűrőszoftvert saját gazdasági érdekeik által vezérelve (példa a YouTube Content ID-ja), azonban működésük korántsem nevezhető tökéletesnek és előreláthatóan jelentős kiadással kell számolniuk, ha az irányelv kritériumainak megfelelő filterprogramokat kívánnak beszerezni.

Az előzetes filterezéssel kapcsolatban felmerült legerőteljesebb kritika, hogy ezek a programok nem elég kifinomultak, nem mindig képesek az olyan szélsőségek kiküszöbölésére, mint például a mémek vagy paródiák jogsértő tartalomként való azonosítása, így egyfajta cenzúraként fognak működni a jövőben.

Az irányelv e probléma kiküszöbölésére is tartalmaz előírást: egyrészt kötelezettségként megemlíti, hogy a tévesen kiszűrt tartalmak visszahelyezésére külön eljárást kell kialakítani, másrészt kiemeli, hogy az egyes platformok a szűrés helyett a jogosítást -azaz a szerzői jog jogosultjával való megállapodást- is választhatják. Ezen utóbbi megoldás felhasználási engedély beszerzését jelenti: a platformoknak a jogvédett művek felhasználására jogosító szerződést kell kötniük a jogtulajdonosokkal, akik ez által jóval kedvezőbb jogdíjakkal tudnak kalkulálni. Az irányelv kiemeli, hogy amennyiben nem kötnek szerződést, azaz nem rendelkeznek felhasználási engedéllyel, felelősek lesznek az engedély nélkül nyilvánosságra került tartalmakért és –kimentés hiányában- büntetést kell fizetniük.

A legtöbb stream szolgáltató (például a Spotify vagy Deezer) szerződést köt a jogtulajdonosokkal, amely versenyhátrányt eredményez számukra az ilyen gyakorlatot nem folytató nagy platformokkal szemben, mint a YouTube. Ezt az egyenlőtlen feltételrendszert fogja felszámolni az aktualizált irányelv,tisztább versenyhelyzetet biztosítva ezáltal.

A tárgyalási folyamatok eredményeképpen egyes internetes oldalak vonatkozásában nem alkalmazandó az új szabályozás: nem érinti a Wikipédiához vagy az Ebay-hez hasonló oldalakat, kizárólag azokat a platformokat szabályozza, amelyek a tartalmak nyilvános terjesztésében aktívak. Enyhébb szabályok vonatkoznak azon startupokra és más vállalatokra, amelyek kevesebb, mint 3 éve jöttek létre az Unió valamely tagállamában és jövedelmük nem éri el a 10 millió eurót. Nekik az engedélyek beszerzése és a jogsértő tartalmak megjelenésekor tanúsítandó gyors reagálás (azonnali eltávolítás) az elsődleges kötelezettségük.

A javaslat sokat kritizált része  a 11. cikkely is, amely a Google News-hoz hasonló felületeket érinti: a jövőben a hasonló platformoknak már engedélyt kell szerezni a kiadótól, amennyiben egy cikk vagy hír esetében a kivonatnál hosszabb terjedelmű szövegeket kívánnak publikálni.

Több rosta, kompromisszumos végső szöveg

A javaslat rögös útja az Európai Bizottság 2016 szeptemberi előterjesztésével indult, a módosító szöveg első változatát azonban a Parlament elutasította.  A második körben már több volt az „igen” szavazat az aktualizálás mellett, így 2018 szeptemberében egy háromoldalú diskurzus vette kezdetét a Parlament, a Bizottság és a tagállamok képviselői között. Ezen szakaszban egy francia-német kompromisszumos változtatást is magába foglaló végső változat formálódott, amelyet 2019. március 26-án 348 igen és 274 nem szavazattal fogadott el a Parlament. A szavazatarányból is látszik, hogy megosztó és a kontinensen is vitákat generáló módosítás történt. E hároméves folyamat során számos tech óriás és politikai párt költött euró milliókat a lobbitevékenységre.

Sikerre vitt reformtörekvés!- A módosítást előterjesztő Axel Voss öröme a márciusi szavazást követően.

Save Your Internet vs. Europe For Creators

A már említett lobbi során két szélsőséges tábor alakult ki. Az egyik sarokban az európai alkotóközösséget megmentő reformpártiak, míg a másikban az internet végét hirdető, néhol apokaliptikus jövővel ijesztegető ellentábor sorakozott fel. Utóbbiba tartozott például a Google, amely több mint 5,5 millió eurót költött a módosító javaslatot megvétózását kezdeményező kampányára. Hasonlóan intenzív volt a YouTube fellépése is a Save Your Internet kampány, valamint Susan Wojcic (YouTube vezérigazgató) – reformtól elrettentő- állásfoglalásai nyomán. A márciusi szavazást megelőzően Németországban tízezrek vonultak utcára a sokat kritizált 13. cikkely módosítását követelve.

Természetesen a reformpártiak sem maradtak csendben, az egyik legnagyobb hatású fellépést az európai alkotókat képviselő GESAC tanúsította. A szervezet nyílt levelét több tízezer európai művész írta alá, köztük a magyar alkotók sorából Geszti Péter és Malek Miklós is. Ezt a nyílt állásfoglalást a döntéshozóknak címezték azzal a célkitűzéssel, hogy a platformok igazságtalan működésének együttes erővel vessenek véget. Hasonlóan vehemensen küzdött az aktualizálás elfogadásáért a Europe for Creators névre keresztelt reformpárti mozgalom, amely elsősorban az új szabályozás révén megvalósuló tisztább és átláthatóbb piaci helyzetet emelte ki „profitként”.

A lobbihadjárat a reformpártiak győzelmével ért véget márciusban, most a tagállamokon a sor: két évük van az irányelv-módosítás megfelelő implementálására nemzeti jogrendszerekbe.

Magyar válasz: megszólalt az Artisjus

Magyarország az irányelv módosítását nem illette kritikával, a kezdeti semleges álláspontról elmozdulva a végső szöveggel kapcsolatban egyetértését és támogatását fejezte ki.

Az Artisjus (Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület) a módosítást támogatja, úgy véli, hogy a szabályozás az alkotói és a fogyasztói oldal érdekeit is szem előtt tartja, illetve a tartalomszolgáltató platformok működését észszerű módon változtatja meg.

Az internet aranykorára számítanak, amelyben a fogyasztók számára jogbiztonság, a szolgáltatók számára tisztességes verseny, az alkotók számára pedig méltányos jövedelem várható a művek felhasználásából.

Hogy mindebből mi valósul meg? A jövő zenéje! Egy azonban biztos: mérvadó és egy új korszakot nyitó módosítás történt, amely hatással lesz mind a művészekre, mind a fogyasztókra.

Irodalomjegyzék

Gyakornoki Programunk támogatói:

 

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.