Hol is tart a választási folyamat?

Áder János köztársasági elnök a napokban hozta nyilvánosságra határozatát: a 2014. évi országgyűlési választásokra április 6-án, vagyis a lehető legkorábbi időpontban kerül sor. Ez az a pillanat, amikor a választás „testet ölt”, a tervek szintjéről a valóság mezejébe kerül. Hol is tartunk azonban kevesebb, mint három hónappal a „mindent eldöntő” nap előtt? Mikor is kezdődött és hol is tart ténylegesen a választásokhoz kapcsolódó eseménysor?

valasztasi_eljaras

választás időpontjának kitűzése kapcsán rendkívül sajátos, ellenjegyzéshez nem kötött hatásköréről beszélünk a köztársasági elnöknek, hiszen a választási eljárási jogban egyedülálló módon egy személynek biztosít lehetőséget az Alaptörvény arra, hogy az alkotmányos és törvényi normák szem előtt tartásával olyan döntést hozzon, amellyel szemben semmiféle jogorvoslat, vagy korrekciós mechanizmus nem kezdeményezhető. Ez persze a szűk mozgástér következtében nem is igen kérhető számon az alkotmányozón. A köztársasági elnök csupán a választási év április-május havára eső vasárnapok közül jelölhet meg egyet, de még e kört is szűkíti rendszerint húsvét illetve pünkösd vasárnapja, mivel a választási eljárásról szóló törvény szerint e napokon, valamint munkaszüneti napon nem lehet választást tartani.

A kiinduló kérdés megválaszolása két fogalom következetes elhatárolásával lehetséges: célszerű a választási folyamat, illetve a választási eljárás megkülönböztetése. Előbbi körét szélesebbnek tartom az eljárás szűkítő terminológiájánál, ide tartozik valamennyi jogi/politikai/társadalmi megnyilvánulás, melynek célja, vagy következménye a választás kereteinek kialakítása, törvényes lebonyolításának biztosítása, a választói akarat ezen keresztül az eredmény jogszerű eszközökkel történő befolyásolása. Ebbe sem tartozik bele azonban magának a választási rendszernek a kimunkálása, mivel egy ilyen konstrukció rendszerint nem egy választásra készül. A választási jogi környezet alakításának igénye hosszú távra szól, ezért ebben a megközelítésben az új magyar választási rendszer bevezetését sem a mostani választási folyamat részeként, hanem a jelenleg is zajló jogalkotási hullám elemeként helyesebb értékelni.

A választási folyamattal szemben a választási eljárás jogilag pontosan meghatározható: a választási eljárási törvény (jelenleg: 2013. évi XXXVI. törvény) valamint más részletszabályok által rögzített cselekményeket foglal magában, melyek a választási folyamat eljárásjogilag releváns részét képezik. Ide sorolható egyebek mellett az érintettek esetében az előzetes regisztráció, a jelölő szervezetek nyilvántartásba vétele, a jelöltek állítása, a szavazatok leadása, összeszámolása, és még hosszasan sorolhatnánk. Mivel a választási anyagi jog szabályai az eljárás folyamatában kapnak gyakorlati értelmet, ezek helye az eljárás részeként válik értelmezhetővé jelen rendszerben. Így az anyagi jogi intézmények mindkét tárgyalt fogalom alá bevonhatók.
A választási eljáráson belül elkülöníthetjük a voksolást megelőző ötven napos hivatalos kampányidőszakot: az aláírásgyűjtés, a formális jelölt- és listaállítás, a gyakorlati feltételek előkészítése mind ekkor esedékes.

Fentiek alapján a cikk elején feltett alapkérdést némileg kiegészítve gondolhatjuk tovább: hol is tart a választási folyamat, a választási eljárás? Hol tart akkor, amikor a köztársasági elnök éppen kitűzte a választások időpontját, így világossá vált, kevesebb, mint 80 nap választ el bennünket a voksolástól. Az biztos, hogy a választás konkrét időpontjának kitűzése a folyamatnak nem kezdő eleme. Ahhoz, hogy ennél pontosabban elhelyezhessük, a köztársasági elnöki döntést megelőző fejlemények áttekintése hozhat bennünket közelebb.

1. A választókerületi beosztás problémája

Kitértem már arra, hogy az új választási törvények elfogadását nem tekintem a mostani választási folyamat/eljárás részének, egy vonatkozásban mégis szükséges tovább árnyalni a képet. A választókerületek kialakítása szorosan kötődött a kapcsolódó jogszabálycsomag kidolgozásához, a törvény azonban a kerületek népességének aránytalansága esetén megnyitja a kerülethatárok újrarajzolásának lehetőségét, így a mostani határok bizonytalan ideig alkalmazandók. Az elmúlt két évtizedben semmiféle kötelezettség nem létezett a választókerületi beosztás felülvizsgálatára, így politikai elhatározás híján arra nem is került sor. Ez vezetett az egyes kerületek népességének rendkívül aránytalan alakulásához és annak felismeréséhez, hogy szükséges időről-időre felülvizsgálni a kerületi térképet az egyes kerületekben élő választópolgárok számának egyensúlyban tartása érdekében. Így a jövőben az Alkotmánybíróság 2010-es határozatának [193/2010. (XII. 8.) AB határozat] megfelelően sor kerülhet a felülvizsgálatra, azonban ez nem válik kötelezővé valamennyi választási ciklusban. Ezek alapján a választókerületek kialakítása a választás előkészítésének sajátos lépése, amely nem része sem a választási folyamatnak, sem a választási eljárásnak.

2. A választási folyamat

Mivel a politikai felkészülés sokkal hamarabb kibontakozik, mint maga a jogi eljárás, a választási folyamat kezdetének azonosításához rövid politológiai kitérő szükséges. Legtágabb értelmezés szerint a kampány, ezzel a választási folyamat kezdete az előző választást követően azonnal megkezdődik, egyfajta permanens küzdelem zajlik a szembenálló politikai erők között. Ennek az álláspontnak annyiban lehet helye, hogy az aktuálisan vesztes pártok retorikájában mindig megjelenik a vereséget követően a következő lehetőségre, vagyis a négy év múlva esedékes választásra utalás. Álláspontom szerint helyesebb a választási folyamat kezdetét ott megjelölni, amikor a politikai kommunikáció és a társadalom érdeklődéseténylegesen a jövőbeni választás felé irányul. Jelen esetben ezt az időpontot 2012 őszében jelölhetjük meg, az akkori október 23. nemzeti ünnepe volt az első olyan alkalom, amikor a pártok már kifejezetten a 2014-es választás felé tekintve jelentek meg a nyilvánosság előtt.

3. A választási eljárás

Azóta sok minden történt: a pártok jelölteket, listákat neveztek meg, tárgyaltak és megállapodtak egymással, kampánytevékenységet folytattak, kommunikáltak a választókkal és nem utolsó sorban megmérettették magukat időközi választásokon. És persze megkezdődött az a jogi procedúra is, melyet választási eljárásnak tekinthetünk. 2013 első felében vált véglegessé az a szabályrendszer, mely felváltotta az előző Alkotmányhoz köthető választási rendszert: kirajzolódott a mandátumok kiosztásának új módja, valamint a választási szervek megváltozott rendszere is. Bár az anyagi jog sokat változott,a választási eljárás menete döntően megegyezik a korábbival. A kerületi térkép összeállítását követően a következő számításba vehető időpont 2013. szeptember 1-je, amikor megnyílt a külhoni magyar állampolgárok számára a regisztráció lehetősége, valamint ettől kezdve terjeszthetik elő a nemzetiségi, ill. a fogyatékos választók speciális igényeiket. Az említett kezdő időpont azonban csak ideiglenesen, a 2014-es választásokat megelőzően releváns; a következőkben a névjegyzék összeállítása a választási ciklus során folyamatosan történik majd. Így az aktuális választási eljárást nem innen, hanem a választást kitűző köztársasági elnöki döntéstől kell számítanunk. Ez azt is jelenti, hogy azok az eljárásjogilag szabályozott cselekmények, melyek a kitűzést megelőzően zajlanak, részei a választási folyamatnak, az eljárásnak azonban már nem (ilyen például a szavazókörök folyamatos felülvizsgálata).

4. Időközi választások

Bár a tárgyalt választási eljárásnak nem része, érdemes még néhány szó erejéig kitérni a 2013 őszén lezajlott időközi választásokra, mivel az ezeken tapasztalt jogi jelenségek előrevetítik a tavaszi megmérettetés várható légkörét és a gyakorlatban jelzik az új választási szabályok működését. Baján és Békéscsabán önkormányzati képviselőt, míg Fóton polgármestert és képviselő testületi-tagot választottak a helyiek. Mindhárom esetben jogi vita alakult ki a választás lebonyolításával összefüggésben, és a helyi, majd területi választási bizottságok határozatát követően a végső szót valamennyi ügyben az illetékes törvényszék mondta ki. Baján és Fóton a már szinte hagyományosnak számító aggályok merültek fel: a bíróság bizonyítottnak látta a szavazók szervezett, jogellenes utaztatását kifogásoló beadványokat, így az érintett választás megismétlését rendelte el. Békéscsabán egy nyilvántartásba nem vett jelölő szervezet kívánt más, nyilvántartásba vett jelölő szervezetekkel együtt jelöltet állítani, amit a helyi választási bizottság azonban nem hagyott jóvá, hiszen a jelölt nyilvántartásba vételéhez szükséges, hogy valamennyi őt támogató szervezet szerepeljen a nyilvántartásban. A maradék négy jelölő szervezet jogorvoslati eljárásban kérte a szóban forgó jelölt indulásának jóváhagyását a be nem jegyzett szervezetre való hivatkozás mellőzésével. A bíróság ezt egészen új kérelemnek értékelte és megállapította, a korábbi határozatok megfeleltek a jogszabályi előírásoknak, így helyben hagyta azokat.

Hol is tart a választási folyamat, a választási eljárás akkor, amikor a köztársasági elnök kitűzte a tavaszi választás napját? Bízom benne, hogy a fentiek hozzájárultak ennek helyes értékeléséhez. A választási folyamat nagyobb része már mögöttünk van, legfontosabb szakasza, a hivatalos kampányidőszak azonban csak most, az utolsó két és fél hónapban következik. A választási eljárás kapcsán ezzel ellentétes következtetésre jutunk: annak kiinduló lépése a konkrét időpont kitűzése, végpontja pedig a jogerős eredmény megállapítása. Most, hogy tudjuk, a választásokat a köztársasági elnök a lehető legkorábbi vasárnapra tűzte ki, tervezhetővé váltak a választási folyamat és eljárás még előttünk álló elemei.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

A kép forrása: http://www.flickr.com/photos/kingfishpies/3000035770

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.