Választottbíráskodás és mediáció – Jogrendszer „Kelet és Nyugat találkozásánál” – III. rész

A 2011-es hongkongi „jogalkotási év” során nemcsak a szabadságjogok gyakorlását erősítő normák meghozatalára került sor, hanem az új választottbíráskodási rendeletet is elfogadták, és alkalmazni kezdték. Ez pedig csak az első lépés volt afelé, hogy Hong Kong a választottbíráskodás egy új központjává váljon.

Cikksorozatunk első részében a hongkongi jogrendszer egészére nyújtottunk rálátást. A második részben pedig a jogállamiság és a szabadságjogok érvényesülését mutattuk be.

Az üzleti szféra képviselőit különböző eszközökkel próbálják Hong Kongba csábítani. A bíróságok innovatív vitarendezési technikáik révén a polgári és kereskedelmi ügyekben is a gyors és hatékony döntéshozatalt segítik elő, amely vonzó megoldás a pénzügyi piac számára. Ez a törekvés vezetett a választottbíráskodásról szóló 2011-es, valamint a mediációs eljárásról szóló 2012-es rendelet megalkotásához.

A választottbíráskodás mint az ügyfélbarát vitarendezés bevált módja

Munkahely. Lehetőségek. Szakmaiság. Inspiráló környezet. Ez a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda.

A választottbíráskodási döntéshozatal során a felek egy olyan fórum elé járulnak, amelyet már korábban – jogvitájuk esetére – megállapodásukban kikötöttek. Két fajtája létezik: az eseti, amely a felek megállapodása szerint járhat el, és az állandó, amelynek a szabályai előre rögzítettek.

A hongkongi központot 1985-ben alapították; több, mint 9000 ügyet vitattak meg fóruma előtt, és már a kezdetektől fogva mentes volt minden kormányzati befolyástól. A 2011-es rendeletalkotás pedig a szabályozását is még egyszerűbbé és átláthatóbbá tette a főleg üzleti szférából érkező ügyfelek számára, akiknek így nem kell a hosszú bírósági procedúrák áldozataivá válniuk.

A HKIAC (Hong Kong International Arbitration Centre) az ügyfelek igényeinek figyelembe vételével újította meg szabályrendszerét. A szabályozás ügyfélbarát jellegét jól példázza, hogy a közreműködő bírók számától a vitarendezés helyszínéig a felek közös elhatározására bízza a részleteket. Sok esetben csak azokra az esetekre szab kereteket a döntéshozatalnak, ha az igénybe vevők nem tudnak megállapodni más alternatívában. Mindezek odáig vezettek, hogy egy brit kutatás [1] szerint a hongkongi központ a harmadik legkedveltebb választottbírói fórum az egész világon.

Semlegesség, megbízhatóság, költség- és időhatékonyság

Tekintettel arra, hogy Hong Kong jelentős nemzetközi pénzügyi, kereskedelmi és hajózási központ, számos, a pénzügyekben, kereskedelemben, információs technológiában, szellemitulajdon-jogban jártas szakember érhető el a jogviták rendezése céljából. A hongkongi választottbírósági eljárások nagy része tehát az üzleti szférában felmerülő problémákat oldja meg. Ezek közül is kiemelkedők a szellemi tulajdonnal (IP) kapcsolatos viták.

2017 decemberében az Arsboninak lehetősége volt a hongkongi igazságügyi minisztérium jogpolitikai osztályának vezetőjével beszélgetni az IP-tárgyú választottbírói eljárásokról. Wesley Wong a figyelembe vett jogszabályokkal kapcsolatos rugalmasságon túl a legnagyobb jelentőségű előnyként az eljárás bizalmas voltát emelte ki.

„A felek nemcsak azt szabhatják meg, hogy melyik jogrendszer szabadalmi jogát akarják használni, ha éppen az Egyesült Királyságban és Kínában is szabadalommal rendelkeznek, de arról is dönthetnek, hogy ki döntsön az ügyüket illetően.”

Fontos megemlíteni azt is, hogy míg egy peres eljárás 3-3,5 évig is eltarthat, addig a HKIAC (Hong Kong International Arbitration Centre) eljárásában körülbelül egy év alatt végleges döntés születik.

Az előnyök közé tartozik az a körülmény is, hogy míg itt egyetlen fórum előtt kell megjelenni a végleges döntésig, addig egy peres eljárás során ez lehet három vagy akár négy különböző szerv is.

Az erga omnes hatályra pedig nem mindig van szükség, a felek inkább a titoktartásra helyezik a hangsúlyt – tette hozzá Wesley Wong.

Arra a kérdésre, hogy pontosan milyen formájú jóvátételt várhatnak el a felek, a válasz a hongkongi bírósági eljárásban keresendő, ugyanis minden fajta szankció kérhető, amely az elsőfokú bíróságtól is. Legyen szó akár kártérítésről, akár a további jogsértéstől való eltiltásról.

2017 júniusában pedig a harmadik személy általi finanszírozhatóságot is engedélyezték a választottbírósági eljárásban.

A választottbírósági eljárásban meghozott döntés a rendesbírósági eljárásokban hozott határozatokhoz hasonlóan jogerős, és a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló New York-i Egyezmény hatálya alá tartozó több, mint 150 államban végrehajtható.

Nem merészség tehát kijelenteni, hogy a HKIAC egyedülálló lehetőséget nyújt nemcsak az ázsiai régió üzleti szférájában tevékenykedőnek, de bármelyik másik ország piaci szereplőjének, hogy vitás ügyét egy neutrális fórum elé vigye.

A mediáció mint a hongkongi alternatív vitarendezés másik bevett fajtája

A mediációs eljárások során egy vitarendező mediátor segítségével próbálják elsimítani nézeteltéréseiket a felek, aki azonban a választottbírótól eltérően nem mint döntő fél van jelen a tárgyalásokon – amelyek akár napokig is eltarthatnak az ügy komplexitásától függően –, hanem mint békítő harmadik személy. Mivel az üzleti életben sokszor a felek egymás irányában fennálló bizalmatlanságából adódnak a viták, ez a költséghatékony és egy semleges személyt igénybe vevő eljárás eredményes módja lehet a vitarendezésnek.

A mediátor funkciója, hogy segítsen a feleknek a vita tárgyának tisztázásában, a megoldási lehetőségek feltárásában, a hatékony kommunikációs formák és tartalmak megtalálásában, valamint egy legalább részleges kompromisszum elérésében.

A mediáció központi akkreditáló szervezetét (Hong Kong Mediation Accreditation Association Limited – HKMAAL) 2012-ben alapította a Hongkongi Ügyvédi Kamara, a Hongkongi Jogi Társaság, a Hongkongi Nemzetközi Választottbírósági Központ (HKIAC) és a Hongkongi Mediációs Központ (HKMC). 2017 novemberében már több, mint 2000 akkreditált mediátor dolgozott ennek az ernyőszervezetnek a kötelékében.

A mediáció előnyei közé sorolják Hongkongban – hasonlóan a választottbíráskodáshoz – a felek autonómiáját, a bizalmi jelleget, a rugalmasságot és a költséghatékonyságot.

Hong Kong jogrendszerének stabil elemeivé váltak tehát az alternatív vitarendezési módok, melyek magas nemzetközi elismertséget élveznek, és példaként állíthatók más jogrendszerek gyakorlati modernizálása elé.

***

A cikk elkészítéséhez nyújtott kutatási segítségért külön köszönet illeti Szalai Flórát és Mészáros Szilárdot.  

Jelen cikksorozat a szerző 2017 decemberi hongkongi tanulmányútja alapján készült, amely utat a hongkongi kormány újságírói ösztöndíjprogramja támogatott. A cikksorozat formátumát, tartalmát a szerző önállóan alakította ki.

Jegyzetek

Molnár Benedek

Jogi diplomáját az ELTE-ÁJK-n szerezte 2015-ben, 2017 őszétől a kar PhD hallgatója.  Pályáját egy adótanácsadással foglalkozó ügyvédi irodában kezdte. 2016 őszétől az Arsboniban minden energiáját arra fordítja, hogy újszerű, kreatív projektek megvalósításával az Arsboni társadalmilag hasznos, értékteremtő munkát végezzen.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

MEGOSZTÁS