Az elmúlt évtizedekben a nemzetközi adózás terén jelentős kooperációnak lehettünk szemtanúi a nemzeti adóhatóságok között. Mind az OECD, mind az Európai Unió jelentős lépéseket tett az adóelkerülés megelőzése és felszámolása, a kiskapuk bezárása és a transzparencia növelése irányába. Az EU-ban kifejezetten felléptek a nagy nemzetközi vállalatokkal szemben, például a tiltott állami támogatások korlátozásával, melyet egy későbbi cikkünkben fogunk bemutatni részletesebben az Apple elleni ítéleten keresztül. A magánszemélyek terén azonban az EU tagállamain belül kialakult egyfajta adóverseny, mely a magas tőkével rendelkező adózóknak az adott országba való bevonzását célozza. Az Egyesült Királyság az elsők közt szállt be a versenybe az ún. resident non-domicile rendszer kialakításával.
A „régi” resident non-domicile rezsim
Az eddig hatályos angol rezsim alatt azon adózók, akik az Egyesült Királyságban adóügyi illetőséget szereztek („resident”), azonban az országon kívül rendelkeztek állandó lakhellyel, jogosulttá válhattak a resident non-domiciled státuszra és a remittance basis szerinti adózásra. Ezen adójogi státusz lényege, hogy az adózó csak az olyan jövedelme után terhelte adó az Egyesült Királyságban, amit beutalt („remitted”) az Egyesült Királyságba, vagy ami ott keletkezett. Másik fontos eleme a régi rendszernek az ún. clean capital account, amelynek lényege, hogy az adóügyi illetőség keletkezéséig egy elkülönített számlán az adóalany elhelyezhetett tetszőleges mértékű pénzösszeget, amely összeg adózott jövedelemnek minősült az Egyesült Királyságban, azaz az adózó a clean capital account-ról későbbi adókötelezettség nélkül tudott az Egyesült Királyságba pénzt beutalni, „remittálni”. Megfelelő strukturálás mellett a clean capital account hosszú évekig fedezte a magánszemély Egyesült Királyságban felmerülő költségeit, így arra beutalnia pénzt máshonnan nem kellett, míg eközben a magánszemély egyéb, külföldi jövedelmeire az Egyesült Királyság nem vetett ki adót.
Egyesült Királyságban adózó, állandó lakóhellyel külföldön rendelkező adózók számának változása 2008 márciusától 2023-ig
Forrás: bbc.com
Az új foreign income and gains („FIG”) rezsim
Az Egyesült Királyság kormánya már 2023 márciusában bejelentette, hogy alapjaiban megváltoztatják a külföldi adózókra vonatkozó szabályokat, eltörlik a resident non-domiciled státuszt és az ún. „FIG” rezsimet vezetik be helyette.
A rendszer lényege, hogy az Egyesült Királyságba való beérkezés első négy évében a magánszemély külföldről származó jövedelmeit adómentessé teszik, ezzel bevonzva külföldi adózókat, annak a reményében, hogy a négy év lejárta után is az országban maradnak – annak ellenére, hogy innentől az általános szabályok szerint adóznak majd külföldi jövedelmeik is. Azon adózók számára, akik az eddigiekben a resident non-domiciled rendszert vették igénybe, egy ún. TRF (Temporary Reparation Facility) rendszert tesznek elérhetővé, mely alapján a 2025 április 6.-a előtt keletkezett külföldi jövedelmüket alacsonyabb adóteher mellett „behozhatják” majd az országba. Az olyan adózók is választhatják az új rezsimet, akik az elmúlt 4 évben szerezték meg az adóügyi illetőséget, nekik ez a lehetőség az adóügyi illetőség megszerzésétől számított negyedik év leteltééig áll nyitva. Fontos kiemelni, hogy a szabályozás még nem végleges, a részletszabályok kidolgozás alatt vannak, így még történhetnek változások, azonban már így is képet kaphatunk a bevezetendő új brit adórendszerről. Az új rezsim 2025. április 6-tól lép majd hatályba, célja pedig, hogy nemzetközi szinten versenyképes rendszert hozzon létre, biztosítva az igazságosságot a brit adórendszerben azzal, hogy hosszú távon minden, az Egyesült Királyságban adójogi illetőséggel rendelkező személy adófizetésre kötelezetté váljon az országban.
A Built on Trust rovat támogatója a BékésPartners.***
Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.
