Van egy titkom, ugye nem mondod el senkinek? (avagy mit tegyek, hogy a befektetőm ne sajátíthassa ki az ötletem?)

Sokan fejlesztünk, újítunk, teremtünk, ebből néha fakad egy nagyon jó ötlet, amit ki szeretne a kezéből csak úgy kiadni. Főleg nem egy befektetőnek. Egy titoktartási megállapodás megoldás lehet a problémára?

1. Az üzleti titokról és a know-how-ról 

Az alapvető fogalmak meghatározására az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvénybe (a továbbiakban: Ütv.) teszünk kitekintést összefoglalóan. E törvény alapján üzleti titoknak minősül minden olyan tény, adat stb., ami egy cég gazdasági tevékenységéhez tartozik, vagyoni értékkel bír és nem közismert vagy könnyen megismerhető. Ezen belül a know-how (ami egyébként szintén üzleti titoknak minősül, a törvény viszont külön rendelkezik fogalmáról), aminek már a magyar fordítása (védett ismeret) is tartalmazza a lényegét egy gazdaságilag, műszakilag értékes ismeret, megoldás vagy tapasztalat, ami azonosításra alkalmas módon rögzített. A törvényi definíciótól függetlenül persze – ahogy azt majd a későbbiekben is látni fogjuk – a titoktartási megállapodást aláíró felek pontosan meghatározhatják, hogy ők maguk mit tartanak bizalmas információnak. 

És miként vág ez a cikkem témájába? 

Tegyük fel, van egy start-upod, de anyagi gondok miatt megrekedtél és nem tudod, hogyan tovább. Ezért nem adod fel és befektetőkeresésre adod fel a fejed. Sikerül is találnod egy megnyerő figurát, aki részesedésért cserébe támogatna. Pénz és szerződés még sehol, de a tárgyalások, cégátvilágítás stb. már folyamatban vannak. Itt felmerülhetnek olyan információk, amiket csak az alkalmazottaid és a szűk bizalmi köröd (pl.  család, barátok) tud. Ilyenek lehetnek például az alkalmazottaid személyes adatai, hogy a céged kivel van szerződéses viszonyban, mennyi az éves árbevételed, de ezek mind olyan infók, amiket akarva akaratlanul kénytelen leszel megosztani a meetingek során (tudniillik a befektetők nem adnak pénzt olyanhoz, amiben nem látnak megtérülést, ilyen esetben egy új technika meggyőzési szerepet is játszhat a pénzkeresés útján). 

Nem szeretnéd, ha ezekkel az ismeretekkel mindenféle megtérülés nélkül ők gazdagodnának, igaz?

Itt jön képbe az általam későbbiekben ismertetni kívánt titoktartási megállapodás, ami a későbbi viták elkerülése végett hasznos lehet a számodra. Alapvetően az üzleti titok mindenféle szerződés nélkül jogi védelem alá esik, hiszen az Ütv. alapján az üzleti titkot jogosulatlanul felhasználó személy bárki lehet és bárki, aki ezt ily módon például hasznosítja számolhat a jogkövetkezményekkel. Egy ilyen nyilatkozat csak be fogja biztosítani a pozíciód, mert megszegése esetén biztos fogsz tudni alkalmazni (azaz bíróság előtt egyszerűbb kikényszeríteni) szankciókat. 

2. Magáról a megállapodásról

A miértjéről már a korábbiakban nagyvonalakban szóltam, a mikorban pontosítanék. Körülbelül már lecsengtek a tárgyalások, kaptál egy üzleti ajánlatot, se szerződés tervezet (ismertebb nevén term-sheet), se szerződés nincs, de bebiztosítanád a felfedett információkat. Biztos sejted, hogy most jön a már említett titoktartási megállapodás vagy nyilatkozat. Hogy ennek mit is kellene tartalmaznia, azt az alábbi pontokban összefoglalom (természetesen, ha ilyenre vállalkoznál, konzultálj ügyvédeddel, ezt pusztán iránymutatásnak szánom):

  • mindenképpen meg kell határozni, hogy a szerződés tartalma alapján, kiket fog kötni a titoktartás: körültekintően kell eljárni ebben az esetben, hiszen ez jelenti az egész magvát, inkább tágabb személyi kört adj meg ebben az esetben (ideértve az aláíró társaságok tagjait, munkavállalóit, megbízottjait, leányvállalatait, és minden olyan más személyt aki az információkat potenciálisan megismerheti), minthogy beérd egy szűkebbel és a dokumentum elveszítse létjogosultságát 
  • a bizalmas információ és üzleti titok PONTOS meghatározása: ide minden olyan adatot felsorolhatsz, ami az ellenérdekű felek tudomására juthat, juthatott a tárgyalások, egyéb események során (persze ne legyen túl abszurd az irány, nyilván nem fognak visszaélni azzal, hogy hogy kapcsoltad be a légkondit az irodádban)
  • a következő pont az úgynevezett kötelezettségvállaló nyilatkozat lesz, amelyben rendezésre kerül, hogy miként és milyen körben használhatják fel az üzleti titkodat, ha azt harmadik személy számára (pl. egy másik vállalat) megismerhetővé szeretnék tenni, csak a te belegyezéseddel fog működni stb. 
  • ezek mellett nem árt meghatározni azt a tárgyi kört is, ami nem tartozik a titoktartás hatálya alá, nyilván például olyan cégadatok nem fognak, amelyeket ingyenesen lekérhet bárki az interneten a cégjegyzék.hu-n, de adj meg egy részletesebb kört, fontos annak a megfogalmazása, hogy mit szabad és mit nem, így mindenki tudni fogja, hogy mihez tartsa magát
  • a többi már csak részletkérdés, ilyenek lehetnek például, hogy a dokumentum hány évig köti az aláíróját, mikor kell, hogy a bizalmas információt (mivel ugye az egész megállapodás ezért jött létre) megossza az arra jogosultak körével stb. 
  • záró pontként pedig, mivel egy szerződésről van szó, jogsértés (szerződésszegés) esetén kötbérrel vagy más szankcióval sújthatod a jogsértőt. Ez amellett, hogy megkönnyíti a bizonyítást, mivel a jogsértés tényén kívül semmit nem kell bizonyítanod, a megadott összeg miatt visszatartó erővel is bírhat a titok megsértésétől.

Mennyi időre célszerű egy ilyen megállapodást megkötni?

A titoktartási megállapodások általában 1-5 évig szoktak terjedni, nem szokványos a határozatlan vagy örök idő kikötése, már csak jogpolitikai indokokra való tekintettel sem, nem véletlen szabályozza a Ptk. az elévülést is úgy, ahogy. Nem szabad túlságosan elhúzni, de hagyni kell időt arra, hogy az érdekeiteket meg tudjátok védeni. Horribilis idő meghatározása azért sem célszerű, mert elrettenti az aláíróját is, ami nem lenne szerencsés, hisz végre találtál egy befektetőt. De fenntartom a fentieket, a legfontosabb a szerződés pontos megfogalmazása, mit szabad és mit nem, akkor nem lehet olyan nagy probléma.

3. Egy példa az amerikai joggyakorlatból 

Bár nem konkrétan befektetés és vállalkozás közötti példával élnék, de mindkettő ugyanabból gyökerezik, mégpedig a titoktartási megállapodásból. A Silicon Image, Inc. v. Analogix Semiconductor, Inc. esetében egy alkalmazott volt, aki eltávozása után „megszegte” a titoktartási megállapodást ezzel megkárosította korábbi munkaadóját és a piacon a versenytársává vált. A lényeg az egészben, hogy nem elég egy titoktartási megállapodás megírása, jól is kell megírni, az előbb említett esetben a korábbi munkaadó csak azért nem tudta érvényesíteni az érdekeit, mert 2 évre kötötték a szerződést, semmilyen kikötést nem tartalmazott arról, hogy a 2 év után, miként kezelje az üzleti titkot. Konklúzió: a bíróság semmilyen jogkövetkezményt nem tudott alkalmazni az alkalmazottal szemben, mert nem történt szerződésszegés. Példám célja, hogyha mindenképpen muszáj megosztanod a bizalmas információt a befektetőddel, a nyilatkozatot úgy fogalmazzátok meg, hogy a későbbiekben se legyen lehetőség azokkal kereskedni. 

Milyen következményekkel számolhat az, aki megszeg egy titoktartási megállapodást?

A szerződésszegés esetére már korábban szóltam a kötbér általi jogkövetkezmény lehetőségéről, de szerencsére szankciókból nincs hiány, mind polgári, mind büntetőjogi úton lehetőség van igényérvényesítésre. Előbbiek esetén valószínűleg sokaknak a kártérítés jut eszébe. Mivel az üzleti jog védelmére vonatkozó szabályozás korábban a Ptk. (2013. évi V.) hatálya alá tartozott és mint lex generalis (általános szabály) továbbra is irányadó a már fent említett törvényre, hozzátenném ki is mondja az Ütv., hogy a kártérítés esetén a Ptk. szabályait kell alkalmazni. Könnyebb felkeresés érdekében a 6:518. §-tól vannak az irányadó rendelkezések. Ami még érdekesebb talán az a büntetőjogi felelősségre vonhatóság, a Btk. 418.§ alapján, amely szerint akár 3 év szabadságvesztést is kaphat valaki azért, ha egy üzleti titkot arra jogosulatlanul felhasznál. Természetesen nem csak a fent említett 2 jogkövetkezmény létezik, a korábban hivatkozott törvényekben további rendelkezések találhatóak, amik más lehetőségek az igényérvényesítésre. 

Ez a cikk az Arsboni 2022 tavaszi Gyakornoki Programjának keretében készült. 

Forrásjegyzék:

 

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.