Visszaélés a 3D nyomtatással

E cikk a Bird & Bird és az Arsboni által meghirdetett 2019. évi Cikkíró Pályázat keretében született.
Szerző: Nagy Zoltán

Avagy megvédhetők-e a jogvédett tárgyak?

Az a törekvés, hogy egy nyomtatás háromdimenziós legyen, több évtized kísérletezés sikere.

1955-ben Jim Bredt és Tim Anderson az azóta is a műszaki-technológiai fejlesztésben a világ élmezőnyében tartozó Massachusettsi Műszaki Egyetem hallgatói a tintasugaras nyomtatót úgy alakították át, hogy az más anyagot kipréselve egy háromdimenziós tárgyat alkosson. [1]

Charles Hull, coloradoi kutató az UV-fénnyel a fotopolimer gyantája megszilárdításának ötletével 1986-ban jelentette be 3D-s nyomtatás szabadalmát.^[2]A felgyorsult technikai – technológiai fejlődés szinte egybemossa az ipari forradalmakat, miközben a harmadik ipari forradalom jótéteménye a három dimenzióban lehetővé vált, mára meghatározóvá vált a 3D-s nyomtatás a mikróalkatrészek nyomtatásától a lakóházak létrehozásán át a bioprintingig.

A 3D-s nyomtatás olyan előnyöket nyújt számunkra, mely megkönnyíti életünket:

– ugyanazon 3D-s nyomtató többféle anyag felhasználásával is működik,

– olcsón és azonnal beüzemeltethető a nyomtató,

– olyan tárgyak létrehozhatók, amelyek manuálisan nem hozhatók létre,

– az orvosi protézisek precíz pontosságúak,

– a kriminalisztikai vizsgálatoknál a hiányzó testrészek, csontok reprodukálhatók,

– a gyártás a helyszínre vihető pl. építkezés, szervízelés,

– a piacra bevezetésre szánt termékek prototípusának előállítása lényegesen olcsóbb, semmint a gyártósorok be- vagy átszerelése stb.

– ritka remédiumok és élelmiszerek összeállítása,

– a művészek egyedi formatervezett tárgyakat hozhatnak létre,

– az emberi testrészek nyomtatása (bioprinting) az orvostudomány és betegek számára hihetetlen távlatokat nyit,

– anyagpazarlás nélkül megalkotható a tárgy stb.[3]

a) A technológia látszólag egyszerű, egy számítógéphez kapcsolódó 3D-s nyomtató. Része lehet egy szkenner is, ha egy tárgyat szeretnénk reprodukálni vagy protézisek, hiányzó testrészek leképezésére kerül sor. A hardvereszközöket speciális szoftverekkel vezérlik.

További fontos elem a háromdimenziós tárgyat leíró fájl. A 3D kiterjedésű objektum nyomtatásához szükség van a tárgy digitális tervére, specifikációjára. A tárgyak, 3D-s modellek szöveges és/vagy bináris adatokkal való leírása különböző fájlformátumokban lehetséges. A tárgyak, modellek, megjelenését, színét, geometriáját avagy animációit kódolják 3D-s fájlokban. A fájlok szkennelés révén is létrehozhatók.

Visszatérve a hardvereszközökre, ma tendencia és törekvés az, hogy a 3D-s nyomtatók jelenjenek meg a kisvállalkozásoknál, a háztartásokban.

Magunk a tanintézményekben történő kiterjedtebb használata mellett érvelnénk. Minél hamarabb találkozzanak a diákok, hallgatók a technológiával, ismerjék meg, alkalmazzák a mindennapjaikban pl. makettek, modellek, emberi testrészek, domborzati térkép, sőt ajándék, játék, használati tárgy tervezéséhez, nyomtatásához. Ez a „találkozás” akár inspirációt is adhat későbbi pályafutásukhoz. A kisebbek számára a 3D-s tollal történő „rajzolgatás”, ötletei megjelenítése adhat élményt, ez elvezetheti őket a 3D-s nyomtatás „csodájához”.

b) A tárgyak, amelyeket a 3D-ben létrehozhatunk, rendkívül sokfélék lehetnek, jogi védelem alá tartozhatnak vagy a jog szempontjából indifferensek. Sajnálatos, mint minden technikai-technológiai újdonság negatív hatásaival, hátrányaival alkalmazásának széleskörűvé válásakor szembesülünk.

A 3D-s nyomtatással összefüggésben jogi védelmet élvezhetnek az alábbi a technológia által reprodukálható vagy megvalósítható modellek, tárgyak:

– a szabadalom (1995. évi XXXIII. törvény II. fejezete),[4]

– a használatiminta-oltalom (1991. évi XXXVIII. törvény 12.§),[5]

– formatervezésiminta-oltalom (2001. évi XLVIII. törvény II. fejezete),[6]

– a termék know-how (2018. évi LIV. törvény 3-4.§§),[7]

– a művészeti alkotások (szobrászat, kerámia-, bútorművészet, installációk) stb.

  (1999. évi LXXVI. törvény II. és III. fejezet),[8]

– gyógyszerek, (2005. évi XCV. törvény 1.§ 1. pontja)[9]

– álltgyógyászati készítmények és termékek (2005. évi CLXXVI. törvény 2.§ 5-6. pontjai)[10]

Sőt a 3D-s nyomtatással kábítószerek és lőfegyverek is létrehozhatók, amely tevékenység tiltott a büntetőjogban (2012. évi C. törvény; továbbiakban: Btk. 178.§ (1) bekezdése és a 325. (1) bekezdés b) pont első fordulata).[11]

c) Az Internet kommunikáció céljára született, majd csatolt adatok küldésének a lehetőségét is megteremtették. A technológia fejlődésében fordulópontot jelentettek a 2000-es évek, amikor is az addigi tartalomfogyasztó (passzív) felhasználóból tartalomelőállító (aktív) felhasználó is lett. Ma az Internet számos kommunikáció, egyben adatok csatolásának lehetőség nyílik.

d) A feltöltött fájlok elérhetők az Internet bárki által elérhető, kereshető, olvasható felületén, az ún. Surface-weben, vagy  az exkluzív belépést biztosító Deep-weben, illetőleg ennek „sötét felületén”, a jogszerűséget kikerülő felhasználók, bűnözők által használt az ún. Dark-weben.

A jogilag indifferens 3D-s fájlok a Surface-weben már ma is számtalan web-oldalon elérhetők és letölthetők, többnyire ingyenesen.

Míg a fegyverek, kábítószerek, illetve az említett jogvédett tárgyak 3D-s fájljai a Surface-web felületéről eltávolíthatók, eltávolítandók, a Deep-webhez sorolható P2P (pl. torrent-) hálózatain azonban számíthatunk elérésükre. De domináns lesz, vagy már az a Dark-web.

Sajnos, „könnyű és nem túl költséges” lehetőség a kísérletező kamaszok, de terroristák, bűnszervezetek számára a fegyverek, kábítószerek – házilagos vagy akár legalizált vállalkozások eszközparkjával való – előállítására.

A bűnözők, terroristák titkos és sokszor elérhetetlen kommunikációjának új „tartalma” lesz, amelyek segítségével a bűncselekmények célpontjai, a végrehajtandó támadás részleteiről való információk mellett fegyverek előállításának alapját képező 3D-s fájlokat is küldenek.

A 3D-s fájlok – tehát – letölthetők leplezett, anonim módon a világhálón keresztül.

A 3D-s nyomtató beszerezhető, a nyomtatáshoz – e körben – nélkülözhetetlen fémpor beszerezhető a legális kiskereskedelemben, majd a fegyver alkatrészenként kinyomtatható és összeszerelhető, egyes alkatrészekkel (pl. optikai felszereléssel) kiegészíthető, pótolható. Szakértők kellenek majd a fegyverek összeállításához, mert szakszerűtlen szerelés esetében az eszköz önveszélyes is lehet.

Ugyanez a (technikai – technológiai) megoldás lehetséges a különböző jogszabályok által védett tárgyak előállítása, reprodukálása esetében is.

Ahogy a digitalizált szerzői alkotások jogellenes elérhetősége tömegessé vált, úgy várható, hogy akár a legmodernebb fegyverek készítése lehetővé vált, fájlok is egyre nagyobb számban lesznek jelen.

Vannak már példák arra, hogy a 3D-s fegyverek előállítására. Az egyesült államokbeli a magát kriptoanarchistának valló Cody Wilson 2012-ben megelégelve a fegyverviselésről folyó parttalan politikai polémiákat hazájában, saját maga tervezett és nyomtatott egy 3D-s nyomtató segítségével fegyvert, amit Liberatornak nevezett el.[12] A fegyver háromdimenziós rajza megjelent az Interneten. Két nappal később az amerikai hatóságok levetették. Ez idő alatt körülbelül százezren letöltötték ennek a házilagosan is előállítható furcsa formájú fegyvernek a rajzát. Ne legyenek illúzióink abban, hogy a fegyverek 3D-s tervrajzai majd elárasztják, ha el nem árasztották az Internetet.

Cinikusan utalhatunk arra, – talán – a valós térbeli fegyverkereskedelem csökken, mivel a bűnözők, terroristák majd saját eszközparkkal nyomtatnak fegyvert maguknak.

Ugyanakkor míg az Interneten zajló szerzői jogsértések esetében – egyesek szerint – a gazdasági előnyök is jelentkeznek,[13] ez biztos nem mondható el a jog által védett vagy a büntetőjogban tiltott tárgyak, különösen fegyverek illegális létrehozásában.

A megelőzés adminisztratív- technikai és jogi lehetőségei

A fájlok illegális elérhetőségének, a fájlcsere lehetőségét – ahogy láttuk – az Internet által biztosított szabad kommunikáció teremtette meg. A kommunikációs csatornákon nemcsak írott szöveg juttatható el, hanem fájlok küldése is. Éppen ezért technikai korlátozása sem egyszerű.

A technikai korlátozások között kiemelendő a hozzáférést biztosító – és a tárhelyszolgáltatók fellépése pl. a warez-oldalak, a nem azonosítható FTP-szerverek üzemeltetőivel szemben, a szerverek tartalmának monitorozása, a felhasználó kitiltása legalább a hazai szolgáltatóknál, sorozatos jogsértések esetén büntetőjogi feljelentés tétele.

Kérdésként vetődik fel, hogy elvárható-e a tárhelyszolgáltatótól, hogy folyamatosan figyelje a szerverét, szervereit annak céljából, hogy 3D-s fájlok között van-e védett vagy tiltott tárgya leírása.

Ez – reális szemlélettel – lehetetlen feladat, egyfelől a szolgáltatókat kellene hatósági jogosítványokhoz juttatni, másfelől a fájlformátumok elnevezésekben, kiterjesztésükben jól leplezhető. Végül gondolhatunk arra, hogy több terrabyte-nyi adatmennyiség folyamatos figyelésére, monitorozására lenne szükség.

Felvetődik az a dilemma is, vajon a hozzáférést biztosító szolgáltatók szervereikről ki lehetne-e zárni a fájlcserés programokat? De ez a technikai megoldás is csupán időleges sikerrel kecsegtet, mert egyfelől a fájlcserélő programok száma szinte behatárolhatatlan, másfelől a letiltott program új néven rövid időn belül megjelenhet. Kérdés lehet az, hogy ki fedezze az örökké megújuló, változó fájlcserélő-programok figyelésének, tiltásának tetemes költségeit?

Kérdés az, hogy van-e olyan hozzáférést biztosító szolgáltató, amely az ügyfél körét úgy kívánja bővíteni, hogy szolgáltatásait korlátozza?

A valós térbeli problémák kapcsán, kérdés lehet az is, hogy a fegyver, kábítószer és más, a közbiztonságra veszélyes tárgyak előállításának lehetősége miatt sor kerüljön-e a 3D nyomtató forgalmazásának, az eszközt birtokló vállalkozások, háztartások regisztrálására. Ahogy egy nagyon rossz emlékű történelmi érában a stencil- és más sokszorosítógépek nyilvántartásba vétele, az azokkal történt nyomtatás dokumentálása, a fokozott ellenőrzés is létezett.[14] Vagy korlátozzák a fémporok forgalmazását? Ez sem megoldás, mert műanyagból készítenek fegyvert vagy fegyvernek látszó tárgyat.

A jogi korlátozás kérdésköre

Nyilván meg fog születni egy olyan norma, amely a fentebb részletezett tiltott termékek 3D-s fájlainak forgalmazását, fel- és letöltését, cserélgetését, akár ingyenesen, akár ellenszolgáltatás fejében büntetni rendeli. Azonban ez a rendelkezés – főként – deklaratív szabályként fog létezni, hiszen betartatása, ellenőrzése és ebből következően szankcionálása nehezen fog megvalósulni.

Legfeljebb a Surface-weben a .hu országnév végződésű web-oldalakról távolíthatók el ezek a fájlok (ez is eredmény!), míg más szerverekről minden bizonnyal nem. Legfeljebb a terrorizmus elleni harc lehet az a hívószó, amely az országok nagyobb részét hasonló tiltásra és kontrollra ösztönzi.

Előre bocsátjuk, hogy nem lesz népszerű a következő megállapításunk. A szolgáltatók büntetőjogi felelősségét felvetve – stricto jure (szigorúan a jog alapján) – azt mondhatjuk, hogy a szolgáltatók szinte valamennyien az adatátvitel, a tárhely, a web-oldal, a szerver biztosításával, inkriminált oldalak linkjeinek tárolásával, majd megjelenítésével stb. fizikai bűnsegédnek (Btk. 21.§) is minősülhet. Ugyanis fizikai bűnsegéd az, aki a bűncselekmény elkövetéséhez szükséges, vagy azt könnyítő feltételeket biztosítja magatartásai. A hozzáférést biztosító szolgáltató mutatja a felhasználónak, hogy melyik web-oldalon fog találni kábítószer-, fegyver stb. nyomtatásához 3D-s fájlt, a tárhelyszolgáltató szerverén találhatók meg a tiltott fájlok (a tárhelyszolgáltató csak bérleti díjat szed?) stb. Már pedig ez stricte est interpretanda a fizikai bűnsegélynek felel meg. De ez egyéni véleményünk.

Továbbmenve a büntetőjogi felelősség vizsgálatánál, a fegyver – és kábítószer-készítéshez alkalmazható 3D-s fájl letöltése önmagában előkészületi magatartásnak minősül, ami a kábítószer-, és fegyverkészítés esetében büntetni rendelt magatartás (Btk. 178.§ (4) bekezdése és a 325.§ (5) bekezdése). Sőt kábítószerek esetében az anyagi eszközök (pl. 3D-s nyomtató) szolgáltatása is bűncselekménynek minősül (Btk. 178. § (3) bekezdése).

Ugyanakkor sem a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése bűncselekménye (Btk. 385.§), sem az iparjogvédelmi jogok megsértése bűncselekménye (Btk. 388.§) eseteiben az előkészület nem büntethető.

Összegzés:

A probléma összetettségét, ambvivalenciáját jelezzük a korlátozás kérdésének exponálásával. Illuzórikus szabad kommunikációnk korlátozása a kérdés. E körbe értendő a fájlok cseréjének, megosztásának gyakorlata. Illuzórikus a szabadságunk, mert a szolgáltató naplózza tevékenységünket, mobiltelefonálásunk földrajzi helye, ezzel ta telefonáló tartózkodási helye is „kiháromszögelhető”, bankkártyánkkal történő fizetésünkkor vásárlásunk helye, tartalma, tartózkodási helyünk stb. is meghatározható, GPS-ünkről a gépjármű útvonala is rögzíthető? Legfeljebb a kommunikáció, mint tevékenység kifejtése és tartalma szabad (kivéve a titkokkal övezett lehallgatást).

Megvédhetők-e a jogvédett tárgyak? – Tettük fel a kérdést a címben. A válasz nem lesz optimista, a felhasználói önkontroll, etikus internethasználata nem védi, védheti meg az Internetet a túlszabályozottságtól, a “nagy testvér” kíváncsiságától, mert a jogot kikerülni szándékozók, a bűnözők, a terroristák profi módon kihasználják az adott technikai – technológiai lehetőségeket.